A kakaó egyszerre oka és áldozata a klímaválságnak

Felére csökkenhet a kakaótermesztésre igazán alkalmas területek nagysága a klímaváltozás miatt a 2040–2070 közötti időszakra, miközben az elmúlt évtizedekben csak a kakaótermesztés miatt több millió hektár erdőt irtottak ki, jelentősen hozzájárulva ezzel a klímaválsághoz. A csoki karbonlábnyoma így magasabb, mint több tejterméké, de egyes számítások szerint akár a baromfiét is meghaladja. Bár több klímabarát megoldás is lenne a hozamcsökkenés mérséklésére, megvan a kockázata, hogy újabb erdőirtásokkal próbálják biztosítani az exportot.

Szerző: Kis Anna

 

A kakaó az egyik fő okozója az erdőirtásnak Nyugat-Afrikában, ami talajromláshoz, a víz elérhetőségének bizonytalanságához, a csapadékeloszlás eltolódásához, a biodiverzitás csökkenéséhez vezet. Ezek a következmények összességében alacsonyabb terméshozamokat  eredményeznek, ami miatt további erdőirtás szükséges, hiszen a gazdák kompenzálni szeretnék a terméskiesést. Indonéziában is hasonló csapdába kerültek. Az 1980-as években közel egy millió hektárnyi erdőt alakítottak kakaóültetvénnyé. Azt várták, hogy ennek eredményeként meg fog növekedni a kisgazdák bevétele, holott a talaj tömörödését és minőségének romlását tapasztalhatták a csökkenő biodiverzitás és mikrobák miatt, valamint a csökkenő beszivárgás és talaj-víztározás következtében.

Becslések szerint 1988–2008 között 2-3 millió hektárnyi erdőveszteséget írhattunk a kakaótermesztés számlájára.

A kakaóültetvények terjedése tehát hozzájárul az erdőirtáshoz köthető szén-dioxid kibocsátáshoz. Ennek eredményeként a csokoládé is rendelkezik karbon-lábnyommalBecslések szerint a csoki karbon-lábnyoma akár 19 kg CO2-ekvivalens/kg is lehet (összehasonlításként: a marhahús esetén ez az érték 60 kg CO2-ekvivalens/kg, a kukorica esetén 1 kg CO2-ekvivalens/kg, az almáé csupán 0,4 kg CO2-ekvivalens/kg). A fokozott műtrágya használat a nitrogén-oxid kibocsátásának növekedéséhez vezet, ami szintén hozzájárul a karbon-lábnyom emeléséhez.

Mi kell a kakaónak?

kakaó számára éghajlati szempontból az az optimális, ha a napi hőingás 8 °C alatt van és az átlaghőmérséklet 20-27 °C közötti. A 10 °C alatti hőmérséklet már végzetes lehet a növény számára, ugyanakkor a túl nagy hőség sem jó, például káros lehet a gyökérfejlődésre. Bőséges csapadékra van szüksége, 1500-2000 mm-re egységesen elosztva az év során (összehasonlításképp: Magyarországon az évi átlagos csapadékösszeg 500-750 mm). A kakaónövény továbbá magas páratartalmat, valamint szélvédettséget is igényel, és szereti a nitrogénben gazdag talajt.

Az ültetvények alapvetően az Egyenlítőtől ±20 földrajzi szélességi fok távolságra találhatóak meg. A legnagyobb kakaótermesztő országok Elefántcsontpart, Ghána és Indonézia. Az első két helyezett a globális termelés kb. 60%-át adja és gazdasági szempontból is meghatározó tényező, hiszen az ottani lakosság kb. negyedének biztosít megélhetést.

Klímacsapda

A klimatikus változások a kakaótermesztésre használt területek eltolódását eredményezhetik – amely magában rejti az új erdőirtások kockázatát. A szimulációk szerint a kakaótermesztésre kevésbé alkalmas területek nagysága növekedhet, de az igazán alkalmasak csökkenni fognak – a jelenhez képest 2040–2069-re feleannyi lesz.

A kakaó hozamára negatív hatást gyakorol az alacsonyabb csapadékmennyiség. Például az El Niño Déli Oszcilláció (ENSO) jelenség következtében fellépő legnagyobb aszály miatt (1997/1998, 2002) Közép-Sulawesiben a betakarított kakaóbab átlagosan 62%-kal kevesebb volt a megszokott szinthez képest.

Ghánában elsősorban a hőmérséklet emelkedése és a kiszámíthatatlan csapadék okoz gondot. Afrikában a globális átlagnál erősebb a melegedés: a nyugati területeken a 21. század végére (az 1900-as évek végéhez viszonyítva) 3-6 °C-os növekedés is elképzelhető.

Egy 2013-as tanulmány szerint feltételezhető, hogy Nyugat-Afrikában a hőmérsékletnövekedés elsősorban közvetett úton lesz negatív hatással a kakaóra, hiszen például a kb. 2 °C-kal melegebb Malajziában is megterem a növény. A melegedés miatt azonban megnövekszik a potenciális párolgás mértéke (különösen július és szeptember között), így megváltozik a víz elérhetősége a növény szempontjából. Összességében a hőmérséklet- és csapadékváltozás eredményeként az aszálykockázat növekedése várható, így általánosságban csökkenni fog a kakaó számára alkalmas terület nagysága Elefántcsontparton és Ghánában is. A szimulációk szerint ugyan lesz néhány régió, ahol a jelenleginél jobb körülmények valószínűsíthetők a jövőben, azonban ezen területek mérete elenyésző.

Egy újabb, 2016-os vizsgálat szerint Nyugat-Afrikában a száraz évszakban előforduló legmelegebb hónap maximumhőmérséklete fontosabb tényező lehet a kakaó szempontjából, mint a víz elérhetősége. Globális klímamodell szimulációk alapján a csapadék kismértékű növekedése és a száraz évszak rövidülése várható, amik együttesen képesek lehetnek ellensúlyozni a megnövekedett potenciális párolgás okozta nagyobb vízigényt. Azaz a jelenleginél nem lesz rosszabb az aszály hatása, viszont a hőmérsékletemelkedés már önmagában is problémát jelenthet. A maximumhőmérséklet megközelítheti a 38 °C-ot, ami a kakaó tűréshatára. Tehát a 21. század közepére a száraz évszak maximum-hőmérséklete lesz az, ami legalább ugyanannyira vagy még fontosabb korlátozó tényező lesz a kakaó számára, mint a száraz évszak csapadékmennyisége.

A kakaó termékenységét különböző kártevők is befolyásolhatják, ilyen például a kukorica-kislisztbogár, amely a kakaóbabok minőségi és mennyiségi romlását eredményezi. A kakaóhoz hasonlóan, a kukorica-kislisztbogár is a magas relatív nedvességet és a meleget kedveli, de a túl forró idő már megterhelő számára. A klímaváltozás következtében az Egyenlítő környéki területek kevésbé lesznek alkalmasak a bogárnak, viszont elterjedésének északi és a déli határvonala kitolódhat (északi, illetve déli irányba). Tehát új, korábban nem jellemző helyeken is előfordulhat: a legnagyobb potenciál az elterjedését tekintve Afrikára becsült (ahol a világ kakaótermelésének nagy része zajlik).

Mit tehetünk? Mérséklés, alkalmazkodás, diverzifikáció

A klímaváltozás mérséklése mellett fontos a már bekövetkezett változásokhoz való alkalmazkodás. Bár a kakaótermesztők egyre inkább tisztában vannak a klímaváltozás okaival és következményeivel, ugyanakkor megfelelő források (anyagi, eszközök, tudás) hiányában az alkalmazkodás rendkívüli kihívást jelent számukra, ezért a gazdák támogatása, továbbképzése fontos.

Az alkalmazkodás egyik lehetséges módja az árnyékolás. A kakaó levelének hőmérséklete 4 °C-kal csökkenhet az árnyékolás következtében. A megfelelő szellőztetés is fontos, mert csökkenti a gombás megbetegedések előfordulását és elegendő teret biztosít a növény számára. Továbbá a szellőzés is csökkentheti a hőmérsékletet, de az erős szélre már érzékenyek a levelek. Azért is előnyös, ha egymástól távolabb ültetik a kakaót, mert így csökken az egységnyi területre jutó vízigény. Persze ugyanakkor a hektáronkénti terméshozam csökken és a gyomokra is nagyobb figyelmet kell fordítani ez esetben.

Megoldás lehet továbbá, ha a hőstressznek és a szárazságnak jobban ellenálló fajtákat termesztenek. Egy másik technológiai megoldás a növény-menedzsmenten alapul, ami biztosítja, hogy a növény bizonyos fejlődési fázisai ne essenek egy időbe a kifejezetten ártalmas klimatikus körülményekkel.

Fontos továbbá, hogy – az érintett területeken – védekezzenek a kártevők ellen. A kukorica-kislisztbogár esetén például LED-csapdákat, füstölést, hőkezelést alkalmaznak.

monokultúra nem vált be, mert a gazdák szerint jobban megviseli az extrém időjárási körülmény (heves eső vagy hosszú száraz időszak) és bevételük is csak a betakarítási időszakban van. A gazdák számára ezért alkalmazkodási lehetőség a diverzifikáció: a kakaón kívül más növényeket is termesztenek, hogyha a kakaótermés rossz, akkor legyen más jövedelemforrásuk – valamint árnyékolást biztosíthat a többi növény a kakaó számára.

A kakaóültetvények miatti erdőirtásokat fel akarják számolni, de a növekvő kereslet miatt nagyobb terméshozamra lenne szükség, ami összességében intenzívebb termelést igényel.

A kakaóbab csak egy kis része a növénynek, így sok hulladék is keletkezik, amit nem exportálnak. Elefántcsontparton egy olyan biomassza üzem létesítésén dolgoznak, amely ezt a hulladékot használja fel. Az üzem 1,7 millió ember villamos áram igényét fedezheti és csökkenhet az üvegházgáz-kibocsátás a meglévő erőművekhez hasonlítva. Kisebb léptékben Ghánában is van példa a kakaónövény ilyen jellegű hasznosítására.

Mindannyiunk, azaz a vállaltok, forgalmazó cégek és a fogyasztók érdeke is, hogy fenntartható módon termesszünk kakaót és kereskedjünk vele. Ezt segíthetjük elő, ha a Fair Trade csokoládékat részesítjük előnyben. A gazdák a garantált minimum áron kívül további prémiumot kapnak, ami jobb életkörülményeket eredményez és a közösség számára fontos létesítmények (kórházak, iskolák) fejlesztését is lehetővé teszi.

 

Az eredeti cikk a masfelfok.hu-n itt érhető el