A legszebb templomromok az Országos Kéktúra mentén

Szebbnél szebb középkori templomromok közelében vezet el az Országos Kéktúra útvonala, akár a Budai-hegységben, a Pilisben, akár a Balaton-felvidéken, a Bükkben vagy azon is túl járunk. Vannak közöttük, amelyekhez egy métert sem kell megtennünk a túraútról, csak megállnunk. Másokhoz rövid, jelzett úton térhetünk le, de nagyon megéri.

Szerző: Arday Attila

Pilis

A Pilis a pálos szerzetesek és a templomromok otthona. Mindjárt a hegység nyugati kapujánál, Kesztölcnél találjuk az egyik legszebbet: a falu közelében fekvő Klastrompusztát, amelyet érint az Országos Kéktúra útvonala.

A szerzetesek első kolostorának romjait találjuk itt.

Egyben a rend 13. századi központját, ahová Boldog Özséb a környék barlangjaiban élő remetéket összegyűjtötte. A török vész alatt tűz pusztította el az épület nagy részét, a kisebbik részből a helyi lakosság házat épített magának.

Klastrompusztáról egy meredek kitérővel északi irányban még egy pálos romot megcsodálhatunk, Pilisszentlélekét. Az eredeti kolostor szintén a 13. század remekműve, de ugyanúgy nem élte túl a 16. századot és a török kort, mint a szomszédja.

Budai-hegység

A pilisi szakaszok között az országos kék jelzés egy parabola alakú kitérővel jut le délen a Budai-hegységbe, és elhalad a Nagy-Hárshegy közelében, amelynek lábainál fekszik Budaszentlőrinc.

Kevésbé ismert, meghitt hely.

A pálosok egykori építményei már csupán olyan magasak, mint az ókori rómaiaké Magyarországon, de nagy területen találjuk meg az 1304-ből származó ősi falakat. Mohács és Buda eleste, 1526 és 1541 között veszítették el a magasságukat, szintén a törökök jóvoltából. Ma e romok őrzik a világ első olyan szobrát Szűz Máriáról, amely áldott állapotban ábrázolja.

Balaton-felvidék

A kéktúrázás egyik legszebb, balaton-vidéki szakaszánál, az Országos Kéktúra és a Balatoni Kéktúra találkozásához közel találjuk a Klastrom-völgyet, benne pedig a Salföldi Kolostorromot. Nevében ugyan magát a híres-nevezetes apró káli-medencei falut őrzi , de a településről is gyalogolni kell innen néhány kilométert jelzett túraúton, a Csönge-hegyen át.

A 13. században épített Szent Mária Magdolna pálos kolostor maradványai fenséges látványt nyújtanak.

E rendház is üres a középkor, mégpedig a 15. század óta, a falai mégis magasan állnak, és az egykori hatalmas borospincét is felismerhetjük.

Az Országos Kéktúra mentén kelet felé haladva, a Viszontvölgyben találjuk a Tálodi kolostorromot. A kékről némi zöld kitérővel elérhető a Szentjakabi templomrom, továbbá szintén az országos kék mellett állnak a Szent Ilona-kápolna romjai.

Úton a Bakony felé, Nagyvázsony előtt érjük el a pálosok Szent Mihály kolostorának maradványait, a rend legszebb középkori emlékeinek egyikét. A kolostort 1483-ban Kinizsi Pál és apósa, Magyar Balázs alapította, maguk is itt találtak földi nyughelyet.

Bükk

A tengerszint feletti magassága és a látnivalói alapján is kiemelkedő részét adja a Kéktúrának a Bükk, fennsíkján az egyik legjobb úti céllal, Bánkúttal. Az éjszakai pihenésre, testi-lelki feltöltődésre tökéletesen alkalmas helyről néhány kilométeres észak-keleti kitérőt jelent Szentlélek, amely szintén csupán néhány házból áll, köztük szintén egy középkori templomrommal. Korábban említett társaihoz hasonlóan az 1200 és az 1500-as évek között lakták a kolostort a pálosok.

Balassa Zsigmond királyi kamarás csapatai pusztítottak itt.

Miután ugyanis az önkényeskedéseik miatt panaszt tettek rájuk a kolostor lakói, így álltak bosszút. A Látó-kő közelében fekvő falmaradványok azonban tekintélyesek maradtak, visszaadnak valamit a hely túlvilági szépségéből.

Szalonnai-hegység

Az Aggteleki Nemzeti Park területén, az Aggteleki-karszt és a Cserehát között található Szalonnai-hegységig kell mennünk, hogy az erdő mélyén megtaláljuk a magyarországi templomromok legszebbjét, a Martonyi kolostorromot. Bódvarákótól keletre az Országos Kéktúra útvonalától a romokat jelző klasszikus L alakú jelzés vezet ide, ki ne hagyjuk, ha erre járunk!

Hazánk egyik legkülönlegesebb középkori, gótikus emléke.

Az 514 méter magas Szár-hegy oldalában, az 1383-ban épített rendház mellett magasodik. Az 1500-as évek derekától a törökdúlás miatt lakatlan vidéken még az 1990-es években is hihetetlen látvány volt: a belsejében nőtt két bükkfa közül az egyik átnőtt a rózsaablakon. A 2000-es években kezdték feltárni és megóvni az épület maradványait. A 140 éves bükköket ki kellett vágni, hogy a még ősibb oromfalakat megmentsék.

 

Az eredeti cikk a thevip.hu-n itt érhető el