Gödöllő, 2023. május 3. – Bizonyossá vált, hogy a Balatonban is vannak 50-100 µm-es mikroműanyagok, amelyek bejuthatnak a nagy vízibolha tápcsatornájába – közölték a MATE és az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói a rangos Science of the Total Environment szaklapban közölt új tanulmányukban. A mikroműanyagok ráadásul nemcsak önmagukban jelentenek problémát, hanem a gyógyszermaradványokkal közösen egyaránt kedvezőtlen élettani hatásokkal bírnak e gerinctelen élőlényekre nézve – írja sajtóközleményében a MATE.
A tó történetében először nyert bizonyosságot, hogy a különféle mikroműanyagok – a sajnálatos globális trendeknek megfelelően – a Balatonban is jelen vannak.
A vizsgálatok során a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. szakemberei összesen hétfajta polimertípust azonosítottak az 50-100 µm mérettartományban, melyek közül a polipropilén- és a polietilén-szemcsék voltak a leggyakoribbak. Típustól függetlenül 1000 literenként átlagosan 5,5 db fordult elő belőlük, amely hasonlónak mondható a különböző európai tavakban mért értékekhez.
Az ökoszisztémákban megjelenő mikroműanyag terhelések az utóbbi évtizedben egyre nagyobb aggodalomra adnak okot, ezek a parányi polimerek ugyanis akut és krónikus hatásokat okozhatnak az algákban, illetve a különböző gerinctelen és gerinces szervezetekben is.
Emellett ráadásul az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a mikroműanyagok felületéhez különféle emberi eredetű szennyező anyagok (pl. gyógyszermaradványok, policiklusos aromás szénhidrogének és növényvédőszerek hatóanyagai) is hozzákötődhetnek, ami még tovább erősítheti az anyagok toxikus hatását, valamint az élő szervezetekben és a táplálékláncban történő feldúsulását.
Ehhez kapcsolódóan a kutatócsoport azt is igazolni tudta, hogy a polisztirol és a polietilén önmagában, illetve egyes fogamzásgátló-maradványokkal (azaz progeszteronnal, drospirenonnal és levonorgesztrellel) együtt viselkedési és biokémiai változásokat okoz a nagy vízibolha egyedeiben.
Az új eredmények és tapasztalatok alapján a MATE és az Eurofins Kft. szakemberei pályázati együttműködés keretében olyan további antropogén eredetű mikroszennyezőket keresnek, amelyek vizes közegben bizonyíthatóan megkötődnek a mikroműanyagok felületén.
https://zoldblokk.hu/wp-content/uploads/mikromuanyagok1.jpg285865zoldblokkhttps://zoldblokk.hu/wp-content/uploads/logo_szeles_-300x65.pngzoldblokk2023-05-09 20:26:522023-05-09 20:34:12Mikroműanyagok és gyógyszermaradványok ártalmas randevúja a Balatonban
Az idős fákon végzett ápolásokat elsősorban városi környezetben található egyedeken végzik a szakemberek. Ezen beavatkozások elsődleges célja az élet- és vagyonvédelem biztosítása, és emellett jelenik meg másodlagos célként a faegyed lehetőség szerinti megőrzése.
Szerző: Csikos Valéria
Szerencsére sok szép példa akad Magyarországon, mely esetekben a faegyed hosszú ideig történő életben tartása, a faegyednek mint tájképi értéknek a megőrzése kiemelkedő szerepet kap. Ez általában nevezetes fák, kiemelkedő értékű famatuzsálemek esetében történik. Ilyen volt a hédervári Árpád-tölgy felfüggesztése, és a cégénydányádi kastélypark egyik fő látványosságának, az „Öreg hölgy” nevű óriásplatánnak kötélrendszerrel történő biztosítása. De nem is kell ilyen messzire mennünk: képzett faápolók mentették meg Felsőtárkányban, az Igazgatóság Nyugati kapu Látogató- és Oktatóközpont tőszomszédságában élő szintén „Öreg hölgy”-re keresztelt idős kocsányos tölgyet a kivágástól.
De mi a helyzet a természetszerű környezetben lévő idős faegyedekkel, például egy idős fás legelő fáival? Mit tehetünk értük a faápolás eszközeivel, tapasztalataival?
Szakdolgozatomban favizsgáló és faápoló szakmérnök hallgatóként és egyben természetvédelemben dolgozó szakemberként kerestem a választ a fenti kérdésekre. Az általam különösen kedvelt – a Bükkalján elhelyezkedő, Cserépfalu községhatárban található – Hidegkúti fás legelőt, annak famatuzsálemeit szemeltem ki arra, hogy a fenti kérdéseket megvizsgáljam. A terület kiemelt természetvédelmi értékét az idős hagyásfák és a hozzájuk kötődő élővilág (kiemelten a faegyedekhez köthető xilofág rovarok) adja.
A dolgozat készítésével párhuzamosan kollégámmal, Farkas Rolanddal, a Nyugat-Bükki Tájegység tájegységvezetőjével összefogva célul tűztük ki az idős fák felvételezését a fás legelő területén. Olyan felvételi lapot állítottunk össze, melynek segítségével az Igazgatóságnál tartózkodó UNESCO Kulturweit önkéntesek is bevonhatók a munkába. Önkénteseink ezidáig 98 famatuzsálem felvételezését végezték el.
A dolgozat fontos célja volt a fás legelő idős faegyedeire ápolási javaslatok kidolgozása. Ennek érdekében három fát választottam ki a fás legelő területén. A három faegyedet megvizsgáltam a faápolásban alkalmazott un. vizuális, azaz szemrevételezéses favizsgálattal. Majd a városi környezetben alkalmazott faápolási módokat értékeltem természetvédelmi szempontból.Lásd 1. számú táblázatot.
Az érintett három faegyed közül egy faegyedet szeretnék kiemelni, a körülbelül 250-300 éves, 2 méter átmérőjű, 627 cm kerületű famatuzsálemet. A fa méltán kerülhet be Magyarország faóriásai közé, a www.dendromania.hu oldalra. Csak a vázágainak átmérői felérnek egy-egy erdeinkben található átlagosnál nagyobb faegyeddel, 50-100 cm-esek! A fa hatalmas törzse belülről üreges. Nagyon sok mikroélőhellyel rendelkezik: különböző méretű üregekkel, odúkkal, száraz ágakkal, mikrotalajjal. A leváló kéregdarabok, un. kéregzsebek alatt denevérek bújhatnak meg. Vastag kéregrepedéseiben pedig énekesmadarak fészkelnek.
A matuzsálemi faegyedek esetében – mint ahogy azt az angol szakirodalom is leírja – a legvégső esetben szükséges beavatkozni. A legnagyobb veszélyt a kiválasztott faegyedre az jelenti, hogy a vázágak kiszakadhatnak és ez a törzs, így az egész fa pusztulásához vezethet. A korona „könnyítése”, azaz a koronájának csökkentése lehet egy jó megoldás az említett veszély elkerülésére. Ennek végrehajtása azonban további egyeztetéseket igényel a kollégákkal, mivel egy újszerű és a szakmát is megosztó beavatkozásról van szó. A felsorolt mikroélőhelyeket, a száraz ágakat, odúkat mindenképpen kímélni kell, hiszen ezek a fa természetvédelmi értékéhez nagymértékben hozzájárulnak. Élet- és balesetvédelmi szempontok nem játszanak szerepet, hiszen a fa nem a jelzett turistaút mellett található.
A famatuzsálemet árnyaló fák eltávolítása fokozatosan valósítandó meg. A versengés megszüntetése az ún. gyűrűzéssel javasolt, mellyel lehetővé válik mikroélőhelyek teremtése is.
Amennyiben szükségessé válik faág levágása, azt javasolt a Nagy-Britanniában használt természetes törést utánzó vágástechnikákkal vagy koronavágásokkal megvalósítani.
Igazgatóságunk tervezi a fák felmérésének folytatását. A felméréssel egyre több információval rendelkezünk majd róluk. Tudni fogjuk, mely faegyedek a legnagyobbak, melyek rendelkeznek különleges mikroélőhellyel, mely fafajok ritkák a területen, és az egészségi állapotuk is ismert lesz a számunkra. Az így nyert adatok alapját képezik majd a területre készülő kezelési tervnek. A kezelési terv alapján lehet majd az egyes fákra, vagy területrészekre a természetvédelmi célokat kidolgozni és a megvalósításhoz szükséges kezelést (akár faápolást is) megvalósítani.
Szakdolgozatom bemutatásra sor került a 2023. febr. 14-17. között megrendezett „Ökológiai és gazdasági fordulat” konferencia (ÖKOLÓGIAI ÉS GAZDASÁGI FORDULAT konferencia | Makeosz) keretében, a Magyar Faápolók Egyesülete fórumán.
A zöldenergia hozhatja el az igazán tiszta környezetet és a klímasemleges gazdaságot. Hiszen ha a mindennapi élethez szükséges energiát megújuló, tiszta erőforrásokból fedezzük, akkor többé nem lesz szükség szénhidrogének elégetésére. De tényleg kiválthatja a szenet és az olajat a zöldenergia?
Szerző: Rónay Péter
A válasz nagyon egyszerű: meg kell nézni a gyakorlati eredményeket. Azokból ugyanis azonnal kiderült, hogy a zöldenergia nem a jövő, hanem a jelen egyik legjobb megoldása az éghajlatváltozással vívott küzdelem során.
Cikkünkben ezért most a zöldenergia ismertetésén túl azt is megnézzük, milyen célokat tűzött ki ezzel kapcsolatban az EU és mi valósult meg mindebből.
Mit jelent a zöldenergia kifejezés?
A zöldenergia olyan energiaforrásokból termelt energiára utal, amelyek környezetbarátnak és fenntarthatónak tekinthetők. A más néven megújuló energiaforrások használata nem, vagy egészen minimális mértékben bocsát ki káros szennyező anyagokat a légkörbe, és nem meríti ki a természeti erőforrásokat.
A zöldenergiára való egyre teljesebb áttérés három fő céllal is bír:
a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése,
az emberi tevékenység környezetre gyakorolt negatív hatásainak mérséklése,
a természeti erőforrások megőrzése.
A zöldenergia hasznosítása azonban kihívást jelent a világ számos területén vagy technológiai, vagy gazdasági, vagy politikai okok miatt, hiszen jelentős beruházásokat igényel.
Számos ország, köztük az Egyesült Államok és Európai Unió rendeleteket és ösztönzőket hozott létre a zöldenergia hozzáférhetőségének fejlesztésének és felhasználásának ösztönzésére.
Ezek közé tartoznak az adókedvezmények, a lakosság és a vállalatok részére nyújtott pénzügyi és anyagi támogatások, valamint a kormány által támogatott kutatási és fejlesztési programok.
Mik akadályozzák a zöldenergia, a megújuló erőforrások használatát?
A megújuló erőforrások kihasználását, a zöldenergia hasznosítását legtöbbször ténylegesen csak annyi akadályozza, hogy nincs meg rá a politikai szándék vagy hogy a tárgyi feltételek hiányoznak – más esetekben viszont gazdaságossági (megtérülési) vagy környezetvédelmi okok állnak a háttérben.
Például ha egy területen annyira gyenge a napsugárzás, hogy sosem hozza vissza az árát a beruházás, akkor hiába volna szándék a zöldenergiára való áttérésre, több kárt okoznának vele, mintha a megszokott módon kapják az áramot.
Bős-Nagymaros, vagy a Nílus esete is azt mutatja, hogy bár a vízenergia a legtisztább, alkalmasint több kárt okozunk a természetnek egy vízerőmű építésével, mint amennyi előnnyel jár.
Ám ezek kirívó esetek és ilyenkor érdemes másféle erőmű típust választani – például nap- vagy szélerőművet, vagy ha tengerrel bír egy ország, akkor akár még hullámerőművet is.
Miért fontos a zöldenergia ismerete, használata a fosszilis energiahordozókkal szemben?
A zöldenergia éppen olyan szerves részévé vált a fejlett országok gazdaságának, mint az internet vagy a repülőgép, viszont sokkal kevésbé nyilvánvaló az átlagember számára – pedig ugyanúgy kihat az életére.
A dolog rendkívül egyszerű: a fosszilis energiahordozók elégetése szennyezi a levegőt, a kitermelésük pedig a földet károsítja. Tegyük hozzá, vannak előnyei is: általában könnyen és olcsón hozzáférhetőek a különféle széntípusok, a felhasználásuk alapvetően nem igényel nagyon fejlett elektronikát, és a szén-, olaj- és gázerőművek termelése teljes mértékben szabályozható.
Akkor miért éri meg a zöldenergia mégis?
Ha valakinek nem elegendő indok az, hogy a rákkeltő légszennyezés jelentősen mérséklődik, és tiszta levegőt lélegezhet, vagy, hogy a Föld kizsákmányolása helyett inkább a mindig megújuló energiaforrásokat hasznosítsuk, akkor az elmúlt évek tapasztalatait emelném ki.
„A fosszilis energiahordozóknak való kitettség súlyosan károsítja az Ön országának függetlenségét és nemzetközi mozgásterét” – állhatna minden olyan fosszilis erőművön, ahol a szenet, a gázt, a kőolajat külföldről szerzik be. Tetszik vagy sem, egy modern gazdaság energiaigénye gigászi, és stratégiai létérdek, hogy ezt az energiaigényt a lehető legnagyobb mértékben lehessen hazai erőforrásokból fedezni.
Ráadásul a megújuló energiák használata, a zöldenergia új munkahelyeket is teremt – gondoljunk arra, mennyi háztartási napelemet, geotermikus rendszer, vagy település szintű naperőművet, szélerőműveket, stb. szükséges telepíteni.
Mi számít zöldenergiának?
Hat elsődleges energiaforrás tartozik a zöldenergia gyűjtőnévbe, ezek:
1. Napenergia. A megújuló energiának ezt a gyakori típusát általában fotovoltaikus cellák segítségével hasznosítják, amelyek a napfényt befogják és elektromossággá alakítják. A napenergiát épületek fűtésére és melegvíz előállítására, valamint főzésre és világításra is használják.
2. Szélenergia. A szélenergia -, amely különösen jól hasznosítható mennyiségben a tengeri és a magasabban fekvő területeken fordul elő, de Magyarországon is elegendő mennyiségben áll rendelkezésre – a világ légáramlásának erejét használja fel a turbinák mozgatására, amelyek aztán villamos energiát termelnek.
3. Vízenergia. A vízenergia néven is ismert zöldenergia a folyóvíz áramlását használja fel az áramtermeléshez. A vízenergia akár kis léptékben is működhet a házban lévő csöveken keresztül áramló víz segítségével, vagy származhat a párolgásból, az esőzésből vagy az óceánok árapályából.
4. Geotermikus energia. A földkéregben több hőforrást is találunk: az egyik maga a föld, a másik a földmélyi termálvíz készlet. A lakossági léptékű geotermikus energia esetében a földkéreg hőjét hasznosítják jellemzően fűtésre, áramtermelésre viszont a termálforrások hőjét.
5. Biomassza. Ezt a megújuló erőforrást gondosan kell kezelni ahhoz, hogy valóban zöldenergiának lehessen nevezni. A biomassza erőművek fahulladékot, fűrészport és éghető szerves mezőgazdasági hulladékot használnak fel az energiatermeléshez.
6. Bioüzemanyagok. A fent említett biomassza elégetése helyett a szerves anyagok egy része átalakítható üzemanyaggá, például etanollá és biodízellé. A becslések szerint 2050-re a bioüzemanyagok képesek lesznek a globális közlekedési üzemanyagigény több mint 25%-át kielégíteni.
Milyen lépések történtek az Európai Unióban a zöldenergiára való átállásra?
Az Európai Unió a kezdetektől fogva számos lépést tett a zöld energiára való áttérés előmozdítására és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében.
Ezen törekvések felemás eredményt hoztak, mert itt tipikusan több érdekcsoport igényei, elvárásai ütköznek, mint amilyen a nehézipar, az autóipar, a megújulókat hasznosító energetika, vagy éppen a lakosság elvárása az életszínvonalának megőrzésére.
Mégis elmondhatjuk, hogy azért elért eredményeket az EU, és ez főként az energiamix változásában mutatkozik meg.
Az EU klímacélja 2030-ig
Az EU fel akarja gyorsítani a megújuló energiaforrások elterjedését, hogy hozzájáruljon az üvegházhatású gázok nettó kibocsátásának 2030-ig legalább 55%-os csökkentéséhez. Ezt pedig az ipari kibocsátások szabályozásán keresztül tudja a leghatékonyabban elérni, mert az energiaágazat felelős az EU üvegházhatású gázkibocsátásának több mint 75%-áért. A megújuló energiaforrások részarányának növelése a gazdaság különböző ágazataiban ezért az EU energia- és éghajlat-változási célkitűzéseinek elérésének egyik legfontosabb építőköve:
az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 55%-os csökkentése (1990-hez képest) 2030-ig.
2050-re „klíma semleges” kontinenssé válás.
Persze tudja mindenki, hogy a célkitűzés inkább szimbolikus, egyfajta ideális helyzet, amit úgyse fog elérni az EU, viszont törekedni érdemes rá.
A 2009-es irányelv volt a legelső igazi közös célkitűzés
A Megújuló Energiaforrásokról Szóló Irányelv (2009/28/EC), avagy hosszabb nevén az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről alapjaiban határozta meg az elmúlt lassan negyed század összeurópai törekvéseit.
Ez az irányelv közös keretet hozott létre a megújuló energiaforrásokból előállított energia termelési volumen-növelésének előmozdítására, avagy arra ösztönzi a tagállamokat, hogy minél nagyobb arányban termeljenek áramot megújuló forrásokból.
Ezek a rendelkezések különösen a megújuló energiaforrásokból származó energia bruttó végső energiafogyasztáson belüli általános részarányára és a megújuló energiaforrásokból származó energia közlekedésben való részarányára vonatkozóan határoztak meg kötelező nemzeti célokat.
Emellett szabályokat állapított meg
az Európai Közösség tagállamai közötti statisztikai transzferekre és közös projektekre,
a harmadik országokkal közös projektekre,
a származási garanciákra,
az adminisztratív eljárásokra,
a tájékoztatásra és a képzésre, valamint
a megújuló energiaforrásokból származó energia villamosenergia-hálózathoz való hozzáférésére vonatkozóan, továbbá
fenntarthatósági kritériumokat a bioüzemanyagokra és a folyékony bio-energiahordozókra vonatkozóan.
Mennyire vált be a 2009-es megújuló energiáról szóló irányelv?
A 2009/28/EC irányelv a megújuló energiaforrások fejlesztésének jogi kereteként alkották meg az uniós gazdaság valamennyi ágazatában, és támogatja az uniós országok közötti együttműködést.
Ez az irányelv célul tűzte ki, hogy az EU 2020-ra energiafogyasztásának 20%-át megújuló energiaforrásokból fedezze. Az irányelv emellett keretet hozott létre a megújuló energiaforrások – többek között a szél-, nap- és vízenergia, valamint a biomassza – előmozdítására és felhasználására.
A megújuló energiaforrásokról szóló, átdolgozott 2018/2001/EU irányelv 2030-ra új, kötelező erejű, legalább 32%-os megújulóenergia-célkitűzést állapított meg az EU számára, olyan szépen haladt a kontinens a célok teljesítésével, és kiderült, hogy még így is alábecsülték az Unió eltökéltségét.
Az EU már most is élen jár a megújuló energiát hasznosító technológiák fejlesztésében és alkalmazásában, a megújuló energia felhasználása évről évre növekszik, és 2020-ra meghaladta a 37%-ot a részesedése a teljes energiafogyasztásból.
Persze itt országonként eltérő, hogy hol mekkora arányról beszélünk: az élen az osztrákok és svédek járnak, hála a vízenergiának és szélenergiának (több mint 70% mindkét ország esetében), a sor végén pedig Magyarország és Málta kullog.
A megújuló energiaforrásokról szóló irányelvet 2018-ban felülvizsgálták, és 2021 júniusától lett jogilag kötelező erejű.
2021 júniusa óta a hatályos irányelv határozza meg az átfogó európai megújulóenergia-célt, és szabályokat tartalmaz a megújuló energiaforrásoknak a közlekedési, valamint a fűtési és hűtési ágazatban való elterjedésének biztosítására, továbbá közös elveket és szabályokat
a megújuló energiaforrások támogatási rendszereire,
a megújuló energia termelésére és fogyasztására, valamint
a megújuló energiával foglalkozó közösségek létrehozására vonatkozó jogokra, illetve
a biomasszára vonatkozó fenntarthatósági kritériumokat.
Mennyi áramot termel az EU megújuló forrásokból?
A megújulókat tekintve, az energiamixből hamar kiderül, hogy a kontinens adottságai miatt a szélenergia (36%) és a vízenergia (33%) adják több mint kétharmadát az energiatermelésnek.
A Bizottság 2022. május 18-án közzétette a REPowerEU tervet, amely egy sor intézkedést határoz meg az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének gyors csökkentése érdekében, felgyorsítva a tiszta energiára való átállást jóval 2030 előtt.
Ez 2030-ra 1236 GW-ra növelné a teljes megújulóenergia-termelő kapacitást, szemben a 2021-ben javasolt 1067 GW-tal 2030-ig.
Mennyiben lehet zöldenergiával megoldani Magyarország energiaellátását?
Magyarország folyamatosan tesz több-kevesebb erőfeszítést annak érdekében, hogy növelje a zöldenergia termelés és felhasználás mértékét, miközben csökkenti a nem megújuló energiaforrásoktól való függőségét.
Ez valamelyest megváltozott 2022-re, méghozzá jó irányban: az atomenergia részesedése 44,7%-ra, a fosszilis energia pedig 35,1 %-ra csökkent, míg a megújuló energia részesedése 19,2%-ra nőtt.
Azonban a jelenlegi technológiai szinten azt kell mondjuk, hogy egyelőre nem lehet megoldani, hogy az országot teljes egészében, vagy nagyrészt megújulókból termelt zöldenergiával lássák el. Ennek az okai a következők:
Magyarország régóta használja a vízenergiát, és jelenleg is több nagy vízerőművel rendelkezik, amelyek a villamos energia jelentős részét termelik. A vízenergia 2021-ben Magyarország megújulóenergia-termelésének mintegy 80%-át tette ki. Csakhogy ez a rendelkezésre álló vízenergia-kapacitás majdnem teljes kihasználását jelenti. Nálunk, szemben az alpesi vagy skandináv országokkal, nincsenek hegyi folyók.
A szélenergia-ágazatban még akad kihasználatlan potenciál, illetve már most is rendelkezik több nagy szélerőművel az ország. A gondot inkább az jelenti, hogy jelenleg jogszabályi akadálya van szélerőművek telepítésének, miközben Európában rohamléptekkel bővül a szélenergiás áramtermelés, nálunk 2011 óta nem épült egyetlen wattnyi új kapacitás sem. Viszont 2016 óta már legalább be is van tiltva. Ez utóbbiban talán lesz változás a közeljövőben.
Az országunk napenergia-ágazata fejlődik talán a legerősebben, köszönhetően megannyi lakossági napelem-telepítésnek. A vízzel és széllel szemben itt kifejezetten sok a kihasználatlan kapacitás, tehát jelentős növekedés várható.
Geotermikus forrásokban talán csak Izland bővelkedik jobban. Magyarországon és Izlandon kívül még Franciaország és Németország bír jelentősebb geotermikus vagyonnal, amit áramtermelésre is lehet használni.
Összességében Magyarország jelentős előrelépést tett a zöldenergia felhasználásának növelése terén, de még mindig van hova fejlődni.
Mennyiben segítik a magyar jogszabályok a zöldenergia előretörését?
Az Európai Unió Tanácsának határozata (Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról) egyébiránt számos pontban tért ki pontosan a megújuló erőforrások fokozottabb használatára.
Ha minden jól megy, akkor az Unió ráhatására ismét erősödni fog a zöldenergia terjedése hazánkban. Érdemes azonban megjegyezni, hogy bár a megújuló energia ígéretes megoldást jelent az ország energiaigényének kielégítésére, ez nem csodafegyver.
Mi több, a megújuló energiának a meglévő energiarendszerbe való integrálása jelentős infrastrukturális beruházásokat igényel, például további távvezetékek és tároló létesítmények telepítését, illetve a lakossági zöldenergia-termelési pontoknál a meglévő vezetékhálózat korszerűsítését.
A zöldenergia magyarországi jogi szabályozása
Legfontosabbnak Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. tv.-t tekinthetjük. A törvény célja, hogy az európai uniós jogi követelményekkel harmonizáló jogi hátteret biztosítson „az energiaellátás és energiafelhasználás hatékonyságának átfogó biztosítására”.
Emellett az alábbi törvények foglalkoznak a zöldenergiával, megújuló energiával:
Ami az összes kapcsolódó jogszabályt illeti, a teljes lista a MEKH oldalán érhető el. A jelenlegi törvények és rendeletek esetében azt mondhatjuk, átmeneti állapotot tükröznek, hiszen pont az EU-val való birkózás miatt számos ponton kell módosítani azokat.
A jövő azonban reményteljes, és várhatóan egyre nagyobb teret fog hódítani a zöldenergia Magyarországon is.
https://zoldblokk.hu/wp-content/uploads/annie-spratt-Iqwnr00mfQM-unsplash.jpg600900zoldblokkhttps://zoldblokk.hu/wp-content/uploads/logo_szeles_-300x65.pngzoldblokk2023-03-12 22:12:562023-03-12 22:12:56Zöldenergia? Mit jelent? Mit kell tudni róla?
Unalomig ismert, hogy a fa mint anyag mennyire sokrétűen használható, és könyvtárnyi irodalma van annak, hogy fával vagy fára alapozva mennyi mindent ki lehet váltani, akár olyan dolgokat is, amelyek most műanyagból, fémből vagy akár betonból készülnek. A Chemistry World szaklap nemrég megjelent összeállítása azonban teljesen új szempontból közelíti meg ezt a témát. Eszerint ugyanis nem kiváltani-helyettesíteni kellene például a betont a fával, hanem magát a faanyagot kellene átalakítani úgy, hogy olyan tulajdonságokkal rendelkező alapanyag legyen belőle, mint a beton. Lehet, hogy ez elsőre furcsán hangzik, pedig egyáltalán nem a sci-fi világába tartozik.
Szerző: Totontáli Zoltán
Ahogy a kutatók mondják, a faanyag elnevezés egyszerűen rossz, mert nem lehet szabványos jelentése. Ha például valaki rendel egy szabványos alumínium csövet, akkor a szükséges paraméterek megadása után ugyanazt a terméket kaphatja meg a világ bármelyik beszállítójától. Egy fagerenda azonban sosem lehet ennyire szabványos, mert ha nagyon mélyre ásunk a szerkezetében, akkor azt találjuk, hogy lényegében nincs két egyforma darab. Mint anyag, a fa egy biopolimer-kompozit, Ha már anyagról beszélünk, akkor elnagyolt közelítésben leginkább cellulózból és úgynevezett hemicellulózból áll, illetve lignint és egy sor más összetett szerves polimert tartalmaz, amely molekuláris szinten nanoszálakból álló kötegekké szerveződik. Ha ebbe akarnak belenyúlni a laborban, akkor polimerkémiai, biokémiai, szénhidrátkémiai és ligninkémiai ismeretekre van szükség.
Ha viszont valaki okosan bele tud nyúlni, akkor a fa szerkezetét meg tudja változtatni. Ahogy a Maryland Egyetemen dolgozó Liangbing Hu mondja, szerinte a kísérletezésnek két fő iránya lehet: vagy sűrűbbé kell tenni a szerkezetet, és akkor a fa egyre szilárdabb lesz, végső soron akár betonszilárdságúvá is válik, vagy épp ellenkezőleg, meg kell próbálni minél inkább porózussá tenni, és akkor könnyű lesz, illetve formázható.
Hu mond egy példát is, azt érzékeltetve, hogy nem nagyon különleges eljárásokkal is milyen óriási változást lehet elérni: a lignin és a hemicellullóz részleges szétválasztásához a fát elég nátrium-hidroxid és nátrium-szulfit oldatba áztatni (ezek a laborokban mindennapos használatban lévő, egyáltalán nem különleges vegyszerek) hét órán keresztül, majd megfelelő nyomás alatt tartani 100 fokon egy napig. Ezzel az egyszerű eljárással felbomlanak a sejtfalak, és az anyag úgy összepréselődik, hogy elveszti a vastagságának 80 százalékát.
https://zoldblokk.hu/wp-content/uploads/andrej-lisakov-1Bg9Wlq3wXk-unsplash.jpg10031500zoldblokkhttps://zoldblokk.hu/wp-content/uploads/logo_szeles_-300x65.pngzoldblokk2023-03-12 20:29:092023-03-12 20:29:09A beton és az acél tulajonságait is sikerült előcsalogatni a fából, új dimenziók nyílhatnak az alapanyagok világában
Hamarosan itt van sokak kedvenc évszaka, a tavasz. Mindent ellepnek a növények, a frissen nyíló virágok, zöldül a táj, a környezetünket madárdal önti el. Akinek pedig kertje van, kezdődhet a munka, hiszen tavasszal rengeteg a tennivaló. Egyúttal a melegebb idő bekövetkeztével a kártevők is megjelennek, és előszeretettel telepednek meg a veteményesünkben. Éppen ezért nem árt résen lennünk, és felkészülnünk az elkövetkezendő időszakra. Hogy miket tehetünk a nemkívánatos betolakodók ellen, azt az alábbi cikkünkben gyűjtöttük össze.
Ha olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy saját kertünk és növényeink vannak, akkor vélhetően kártevőink is vannak vagy éppen lesznek, ha nem vigyázunk. Éhes tetvek, legyek, krumplibogarak, csigák, cserebogarak, gombák és baktériumok – számtalan kártevő támadhatja meg a kertünkben lévő növényeket. Így hát nincs mese, védekeznünk kell, különben az ingyenes étkezésekben és szállásban bízva beletelepülnek hozzánk. A jó hír azonban az, hogy mindenre van természetes, nem ritkán filléres ellenszer. Lássuk, melyek lehetnek ezek!
A szappan ereje
Ha levéltetvek támadják meg a növényeinket, akkor vegyünk fel kesztyűt, vagy fogjunk egy rongyot, és távolítsuk el a kártevőket. Ezután szappanos oldattal permetezzük le a leveleket. Az oldatot úgy készíthetjük el, hogy 1 liter vízben 20 g szappant feloldunk. Miután kihűlt a keverék, egy szórófejes flakonból spricceljük is a „bajos” területekre. Plusz tipp: levéltetvek ellen még a csalán, a kamilla a paradicsomlevél és a fokhagymalé forrázata is aranyat érhet! Ebben az esetben a kihűlt keverékkel ugyanúgy permetezhetünk. Készíthetünk belőle neem-olajas oldatot is. Nem kell hozzá más, csak egy evőkanál reszelt szappant és fél evőkanál neem olaj, amit egy liter langyos vízhez kell keverni. Jól keverjük össze, és permetezzük a növényekre, hogy elűzzük vele a kártevőket és rovarokat – írja a balconygardenweb.
A szódabikarbóna is jó szolgálatot tehet
A szódabikarbóna természetes takarítószerként nagyszerűen megállja a helyét, ami pedig még egy plusz érv a használata mellett az az, hogy a vizes oldata gombaölő és rovarűző hatással rendelkezik.
Kezünkkel a csigák ellen
Nemcsak a rovarok okozhatnak fejtörést, hanem a csigák is. A legjobb, ha esélyt sem adunk nekik arra, hogy elérjék a növényeinket. Ezt úgy tehetjük meg, hogy fizikai akadályt állítunk nekik, vannak már kifejezetten erre a célra készül védőhálók, de lemezkerítést is állíthatunk.
A 100%-ig természetes védekezés
Ha tényleg ki szeretnénk kimaxolni a természetességet, akkor ültessünk célzottan olyan növényeket a kertbe, amelyek a kártevők ellenségei, erős illatuk ugyanis elriasztja ezeket. Ilyen például a levendula, büdöske, körömvirág, a metélőhagyma, fokhagyma, vagy a vöröshagyma, emellett a fűszernövények közül a bazsalikom, a fehérüröm és a rozmaring. A zöldágyások szélére ültetett növények megakadályozzák a kártevők pusztítását és legfőképpen a legyek, tetvek, földibolhák és gyümölcsmolyok ellen hatásosak.
Így tartsuk távol a négylábúakat is
A cicák társaink lehetnek a mindennapi életben, ettől függetlenül tudnak bajt csinálni a kertünkben. Hogy ezt megelőzzük, tegyünk apróra vágott citrushéjat a talajra vagy kávézaccot. Akár illóolajokat is bevethetünk: a legtöbb macskafélét kifejezetten irritálja bizonyos növények illata. Egy liter vízben oldjunk fel 5-6 csepp eukaliptusz-, citromfű-, levendula- vagy borsmenta illóolajat, rázzuk fel az így kapott oldatot és permetezzük be vele a növényeket, vagy akár az egész udvart, így biztosan távol maradnak majd a cicák a kertünktől.
https://zoldblokk.hu/wp-content/uploads/ian-kirkland-fajd6dw7EAA-unsplash.jpg666888zoldblokkhttps://zoldblokk.hu/wp-content/uploads/logo_szeles_-300x65.pngzoldblokk2023-03-06 00:41:402023-03-06 00:41:40Filléres trükkök, amik tényleg működnek: így tartsd távol a kártevőket a kertedtől
A földgáz az egyik legelterjedtebb, civil forgalomban is kapható energiahordozó, amely 2022-ben napi szinten szerepelt a vezető hírekben. A földgáz ugyanis fegyver is lehet – energetikai stratégiai csapásmérő fegyver, amivel egész országok gazdasága roppantható meg.
Szerző: Rónay Péter
Emellett a földgáz kiváló alapanyag a műtrágya gyártáshoz és a politikai zsaroláshoz egyaránt, sőt még a gulyáslevest is felmelegítheti a tűzhelyen. Ráadásul a földgáz az a szénhidrogén, ami talán leginkább megfelel a zöld energiaforrásoktól elvárt tisztasági követelményeknek.
Cikkünkben ezért arra a kérdésre akarunk választ találni, hogy végül is mit a csudát kezdjünk az egész földgáz-kérdéssel.
Mi az a földgáz?
A földgáz olyan fosszilis energiahordozó, amely szerves anyagok évmilliók során történő bomlásából keletkező gázok elegye. Főleg metánból (CH4) áll, de kis mennyiségben más elemeket, például etánt, propánt és butánt is tartalmazhat. Tiszta formájában átlátszó, színtelen és szagtalan.
A földgáz fontos energiaforrás, amelyet széles körben használnak fűtésre, főzésre és villamosenergia-termelésre, továbbá a vegyiparban is. Ennek oka pedig az, hogy rengeteg van belőle (egyes országokban), olcsó a kitermelése (ha modern technológiával történik), évtizedek óta megoldott a hatékony szállítása (feltéve, ha adott az infrastruktúra hozzá), és biztonságos a használata (amennyire egy gáz égetése biztonságosnak tekinthető).
Mik a földgáz összetevői, tulajdonságai?
Akik kedvelik a pontosságot, azok kedvéért következzen egy kis kémia. Ahogy említettük, a földgáz fő összetevője a metán, amely összetételének mintegy 90%-át teszi ki és a többi összetevő az etán, a propán, a bután és más szénhidrogének.
Viszont erre nehéz egzakt számarányt mondani általános értelemben, ugyanis a földgáz pontos összetétele a gázmező elhelyezkedésétől függően változik. Ha az átlagot tekintjük, akkor a tipikus földgáz keveréke így néz(ne) ki:
A földgáz tiszta égésű energiaforrás, amely más fosszilis tüzelőanyagokhoz, például a szénhez és a kőolajhoz képest kevesebb szén-dioxidot és egyéb szennyező anyagot termel.
Magas fűtőértékkel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy térfogategységenként rendkívül sok energiát képes előállítani. Az mindig az adott országtól és a vezetékektől függ, hogy a fűtőértéke mekkora, és a határérték elég tág skálán mozog, mert 34 és 52 MJ/m3 (950 és 1050 BTU/SCF) között változhat.
Magyarországon a földgáz fűtőértéke átlagosan 34,12 MJ/m3, azaz az alsó határnál van. Ez részben magyarázatot ad a hazai gázfogyasztás mértékére is.
Összehasonlításként, a normál használatú, száraz tűzifa fűtőértéke 16 MJ/kg, míg a gázolajé: 42-46 MJ/kg.
Miért büdös az otthoni gáz?
Apropó, szagtalanság. Ahhoz, hogy ne gyűlhessen fel életveszélyes mennyiségű földgáz a lakásokban mondjuk rossz szellőzés vagy a gázcső hibájából, műszerek nélkül is könnyen érzékelhetővé kellett tenni.
Akár be is lehetett volna színezni, de inkább úgy döntöttek, hogy igazán kellemetlen szagú etil-merkaptánt (etántiol néven is ismert) kevernek hozzá.
Miben különbözik a földgáz az LPG-től és a palackozott gáztól?
A cseppfolyósított autógáz (Liquefied Petroleum Gas, LPG vagy LP gáz, vagy simán autógáz) és a palackos gáz is alapvető dologban különböznek a földgáztól: javarészt propánból állnak.
Figyelem! Az LNG és az LPG két külön fogalom, és nem érdemes összekeverni őket, mert az LNG a cseppfolyós földgázt jelenti, míg az LPG az autógázt (amit nem autókból nyerünk ki, hiába kapta a nevét a földgáz így – a babaolaj se babából készül).
Az LP gáz 95%-ban propánt (C3H8) és butánt (C4H10) tartalmaz. A fennmaradó 5% nehezebb szénhidrogénekből áll. A propán és a bután aránya kb. 40%-60%.
Ráadásul nem összekeverendők egymással a palackos gáz és az LPG sem, mert bár a palackos gázban is jelentős mennyiségű propángázt találni, a kettő bőven nem azonos, olyannyira, hogy autógáz-kúton tilos PB gázpalackot tölteni!
Tényleg jó alternatíva az LPG?
Általában azt mondhatjuk, hogy igen, de. A ’de’ pedig erősen hangsúlyos, és nem is annyira teszi semmissé az előtte lévő kijelentést, mivel tényleg jó alternatívája a benzinnek az autógáz, csakhogy körülményesebb beszerezni, az autót át is kell alakítani a használatához, még mindig sokan félnek tőle, és a hidrogénmeghajtás amúgy is feleslegessé fogja tenni a bajmolódást a gázüzemű motorokkal.
RNG, a megújuló földgáz
Ahogy rohamosan növekedni kezdett az igény a megújuló erőforrások iránt, úgy tették fel egyre többen a kérdést, hogy ha a földgáz főként metánból áll, akkor miért is ne lehetne ebből is „zöld” gázt csinálni?
Persze amíg szinte kimeríthetetlen készleteket lehetett olcsón kitermelni, ez a kérdés inkább elméleti volt, ám pont az elmúlt évek mutatták meg, hogy ha továbbra is szükség van földgázra, azt nem feltétlen kell a föld mélyéből kitermelni.
Így kezd egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerülni az RNG, azaz „megújuló földgáz” (Renewable Natural Gas), más néven biometán, amit elsődlegesen járművek üzemanyagaként hasznosítanak jelenleg.
Az előállítása biogáz tisztításával történik, amely szerves anyagok – például hulladéklerakókból és állattartásból származó hulladék – anaerob lebontása vagy termokémiai folyamatok, például gázosítás révén keletkezik. Az RNG Amerikában bioüzemanyagnak minősül a megújuló üzemanyagokra vonatkozó szabvány szerint.
Mivel az RNG kémiailag azonos a fosszilis eredetű hagyományos földgázzal, a meglévő földgázelosztó rendszert használhatja, és a járművekben való felhasználáshoz sűríteni vagy cseppfolyósítani kell.
Hogyan lehet hasznosítani a földgázt?
A földgázt négy elsődleges célra használják:
villamosenergia-termelés, erőművekben,
műtrágya gyártáshoz, vegyiparban,
fűtésre és főzésre kisfogyasztói szinten.
A földgáz egyik legjelentősebb felhasználási területe az áramtermelés, amelynek során az erőművek a földgázt gőz előállításához égetik el, a gőz pedig turbinákat hajt meg a villamos energia előállításához.
A földgáz a szénhez és a kőolajhoz képest tisztább égésű tüzelőanyag, ami érdemi alternatívájukká teszi az energiatermelésben.
Mikor kezdték el a földgáz kitermelését és vezetését?
A földgáz kitermelése az ókorig nyúlik vissza, amikor világításra és fűtésre használták. Tudjuk, hogy már az ókori Mezopotámiában ismerték, és a perzsák számára is fontos vallási elem volt az örökké égő tűz, sőt Kínában már i.e. 10. században említéseket tesznek a földgáz használatáról.
A technológiai kiaknázását is Kínában kezdték, méghozzá i.e. 211-ben, amikor 150 méteres mélységig is lefúrtak földgázlelőhelyeken, hogy aztán szigetelt bambuszrudakkal hozzák a felszínre a gázt.
A földgázt azonban csak a 19. században kezdték el kereskedelmi céllal termelni az Egyesült Államokban. Az első földgázkutat 1821-ben fúrták a New York állambeli Fredoniában. A gázt a város utcáinak megvilágítására használták, a kút pedig turisztikai látványossággá vált.
Az Egyesült Államokban 1891-ben épült meg az első földgázvezeték, amely Indianából Chicagóba szállította a földgázt. Azóta a földgáz felhasználása jelentősen megnőtt, és ma már világszerte az egyik legfontosabb energiaforrás.
Hogyan zajlik a földgáz kitermelése?
A földgázt földalatti gázkészletekből nyerik ki, fúrt kutakon keresztül. A fúrási folyamat a gázmező elhelyezkedésétől és a terület geológiai szerkezetétől függően változhat. Általánosságban két fő módszert alkalmaznak a földgáz kitermelésére:
a hagyományos fúrást és
a palagáz kinyeréséhez a hidraulikus rétegrepesztést, azaz frakkolást (fracking).
A hagyományos fúrás során a kutat függőlegesen fúrják a gázt tartalmazó rétegbe. Ezután a gázt a kúton keresztül természetes nyomás segítségével vagy a kútba szivattyúzott vízzel a felszínre nyomják. Ezt a módszert jellemzően a felszínhez közeli, nagy áteresztőképességű gázmezők esetében alkalmazzák.
A hidraulikus rétegrepesztés, más néven frakkolás (fracking) a gázkitermelés összetettebb, egyben súlyosan környezetkárosító módszere. Ennek során egy kutat fúrnak függőlegesen a gáztározóba, majd vízszintesen átfúrják a kőzetréteget.
Ezután víz, homok és vegyi anyagok keverékét fecskendezik be a kútba nagy nyomáson, ami kis repedéseket hoz létre a kőzetrétegben. Ez lehetővé teszi, hogy a gáz könnyebben áramoljon a kúthoz és kitermelhető legyen. A hidraulikus repesztést olyan gázmezőknél alkalmazzák, amelyek mélyebben fekszenek a föld alatt és kisebb a vízáteresztő képességük.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ez mennyi kárt okoz. Akit részleteiben is érdekel a folyamat és annak környezeti hatásai, annak érdemes elolvasni A rétegrepesztés környezeti hatásainak vizsgálata című magyar szaktanulmányt, illetve az Európai Parlament állásfoglalását is.
Milyen módszerekkel lehet a földgázt szállítani?
A földgáz szállítása többféle módon történhet, többek között:
csővezetékek,
teherautók,
vasúti tartálykocsik,
és hajók segítségével.
A leggyakoribb szállítási módot a csővezetékeken keresztül, illetve LNG-ként való szállítása jelenti.
Földgáz vezetékes szállítása
A vezetékes szállítás a földgáz nagy távolságokra történő szállításának legelterjedtebb módja. A földgázt gáznemű állapotban szállítják csővezetékeken keresztül. A gázvezetékek mérete néhány centimétertől (lakossági) több méter átmérőjűig (országok közötti szállítás) terjedhet. Magyarországon például az összes gázvezeték hossza 5889 km.
A gázvezetékek acélból készülnek, és a korrózió ellen védő anyagokkal vannak bevonva. A csővezetékes szállítás hatékony és viszonylag biztonságos, a balesetek kockázata alacsony.
A gázvezetékek építése azonban költséges lehet, és folyamatos karbantartást igényelnek integritásuk biztosítása érdekében. A csővezetékes szállítást továbbá korlátozza a gázvezeték-infrastruktúra kiépítettsége, ami akadálya lehet a távoli helyeken található gáztartalékok elérésének.
Habár azt pont most, az ukrán-orosz háború kapcsán látjuk/láttuk, hogy ha felborul a piaci egyensúly, akkor viszonylag hamar tudnak intézkedni az országok az infrastruktúra bővítéséről, de erről kicsit később.
Földgáz szállítása cseppfolyós állapotban (LNG)
A cseppfolyósított földgáz (LNG) olyan földgáz, amelyet -162°C (-260°F) hőmérsékletre hűtöttek, és így folyékony állapotba került. Az LNG sokkal sűrűbb, mint a légnemű halmazállapotú földgáz, így könnyebben szállítható nagy távolságokra.
Az LNG-t általában speciális szigetelt tartálykocsikban szállítják, amelyek képesek fenntartani a gáz folyékony állapotban tartásához szükséges alacsony hőmérsékletet. Az LNG-t jellemzően a gázforrás közelében termelik ki, majd tartálykocsikkal terminálokra szállítják, ahol újra gázosítják és csővezetéken vagy más módon elosztják. Az újragázosítás során az LNG-t felmelegítik, hogy gáz halmazállapotba kerüljön. Ez történhet a terminálon vagy a csővezeték fogadó végén.
A földgáz LNG formájában történő szállítása drágább, mint a csővezetékes szállítás, de nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé a távoli helyeken található gáztartalékok elérésében.
Emellett lehetővé teszi a földgáz óceánokon keresztüli szállítását is, ami fontos lehet a globális kereslet kielégítése szempontjából, vagy a nemzetközi kereskedelmi viszonyok felborulásakor és gazdasági zsarolás idején a nemzetgazdaság működésének fenntartása során is.
Hogyan tárolják a földgázt Magyarországon?
Magyarországon kétféle tárolási módszert alkalmaznak, föld felettit és föld alattit. Az utóbbi gáztároló létesítmények porózus geológiai szerkezetűek. Három esetben – Hajdúszoboszló, Pusztaederics és Kardoskút – a kőzet homokkő, Zsana esetében pedig mészkő.
Ezek a geológiai képződmények korábbi földgázlelőhelyek, amelyeket föld alatti tárolókká alakítottak át. Magyarországon jelenleg az összkapacitás 67,7 TWh-nyi földgáz tárolását teszi lehetővé. A tározók a cikk írásakor 63,9%-os feltöltöttségen álltak.
Melyek a Föld legjelentősebb földgáztermelő országai?
Földgázt a világ számos országában termelnek, többek között hazánkban is, de egyes országok messze többet termelnek, mint mások. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint 2022-ben az öt legnagyobb földgáztermelő ország, sorrendben:
Egyesült Államok,
Oroszország,
Irán,
Katar és
Kína.
Az Egyesült Államok a világ legnagyobb földgáztermelője, 2022-ben több mint 934 milliárd köbmétert termelt, hála a 2000-es évek elején kezdődött palagázforradalomnak, amely a földgáztermelés jelentős növekedéséhez vezetett. Az Egyesült Államokban kitermelt földgáz nagy részét belföldön fogyasztják el, némi exporttal Kanadába és Mexikóba.
Oroszország a világ második legnagyobb földgáztermelője, 2022-ben több mint 701 milliárd köbmétert termelt ki. Oroszország birtokolja a világ legnagyobb földgáz készletét és ő a legnagyobb földgázexportőr is, pár éve még úgy nézett ki, hogy fő exportpiaca Európa marad. A Gazprom orosz gázipari vállalat uralja az oroszországi földgázipart, és a földgáztermelés és -export nagy része az ő kezében van.
Irán a világ harmadik legnagyobb földgáztermelője, 2022-ben több mint 256 milliárd köbméter földgáz kitermelésével. Irán földgázipara nagyrészt a belföldi fogyasztásra összpontosít, némi exporttal a szomszédos országokba, Törökországba és Irakba.
További jelentős földgáztermelő országok közé tartozik Kanada, Ausztrália, Norvégia és Szaúd-Arábia. Magyarország a 65. helyen áll 2 milliárd köbméterrel.
Hogyan lett a földgáz a 20. század egyik legfontosabb nyersanyaga?
A földgáz sikertörténete a 20. század elején kezdődött. Az 1900-as évek elején a földgázt elsősorban világításra és fűtésre használták az otthonokban és a munkahelyeken. Az energia iránti kereslet növekedésével azonban a földgázt ipari folyamatokra és villamosenergia-termelésre kezdték használni.
A földgáz energiahordozóként való széles körű használatát elősegítette a csővezetékek és a gáznak a kitermelőhelyekről a fogyasztókhoz történő szállítására szolgáló egyéb infrastruktúra kiépítése. A 20. században a földgáztermelés és -fogyasztás jelentősen megnőtt, amit olyan tényezők, mint a népességnövekedés, az iparosodás és az urbanizáció hajtottak.
Napjainkban a földgázt a legkülönbözőbb alkalmazásokban használják, többek között villamosenergia-termelésre, épületek fűtésére és hűtésére, ipari folyamatokra, emellett vegyi anyagok és egyéb termékek, például a műtrágya előállításához alapanyagként is használják.
Miért lett ütőképes kártya a földgáz ára a 21. századi diplomáciai és hadi konfliktusokban?
A földgáz ára a 21. században a földgáz iránti növekvő globális kereslet és a földgázkészletek stratégiai fontossága miatt vált a diplomáciai és katonai konfliktusok aduászává.
Számos ország, különösen Európában és Ázsiában, nagymértékben függ a földgázimporttól energiaszükségletének kielégítése miatt. Ezáltal a földgáz energiabiztonsági stratégiáik kritikus elemévé vált, és a földgázellátás bármilyen zavara súlyos gazdasági és geopolitikai következményekkel járhat.
Oroszország, a világ második legnagyobb földgáztermelője és legnagyobb exportőre a múltban politikai eszközként használta földgázexportját. Oroszország például 2006-2007 telén és 2009-ben is leállította az Ukrajnába irányuló földgázszállításokat, ami az Európába irányuló földgázszállítások csökkenéséhez vezetett. Ezeket az intézkedéseket az ukrán politika befolyásolására és Oroszország Európára gyakorolt befolyásának növelésére irányuló kísérletnek tekintették.
Hasonlóképpen, 2014-ben a Krím Oroszország általi annektálása az Európai Unió és az Egyesült Államok által bevezetett szankciókhoz vezetett. Válaszul Oroszország azzal fenyegetőzött, hogy leállítja az Európába irányuló földgázszállításokat, aminek súlyos következményei lehettek volna az európai gazdaságra nézve.
Oroszországon kívül más, jelentős földgázkészletekkel rendelkező országok, például Irán és Katar is diplomáciai eszközként és stratégiai befolyás megszerzésére használják földgázexportjukat.
Az Egyesült Államok az elmúlt években a palagázforradalomnak köszönhetően szintén jelentős szereplővé vált a globális földgázpiacon. Az Egyesült Államok nettó földgázexportőrré vált, és egyre több földgázt exportál Európába és Ázsiába. Ez egyes európai országok körében aggodalomra adott okot az orosz földgáztól való függőségük és a geopolitikai feszültségek kialakulásának lehetősége miatt.
A diplomáciai és katonai konfliktusokban játszott szerepe mellett a földgáz ára jelentős tényezővé vált a globális energiapiacokon. A földgáz árát számos tényező befolyásolhatja, többek között a kereslet és a kínálat, a termelési szintek, az infrastrukturális korlátok és a geopolitikai feszültségek.
A COVID-19 világjárvány szintén hatással volt a földgázárakra, mivel az olyan iparágak, mint a szállítás és a feldolgozóipar keresletének csökkenése 2020-ban az árak csökkenéséhez vezetett. A földgázárak azonban azóta újra emelkedtek, többek között az ázsiai kereslet növekedése és az európai kínálati korlátok miatt.
A 2022-ben kirobbant Ukrán-Orosz háború (illetve más szempontból a 2014-ben kezdődött háború második szakasza) azonban döntő változást hozott Európa és Oroszország, illetve Európa és más földgázexportőrök viszonyában.
A korábbi szankciók mellett/helyett az EU lényegében úgy döntött, hogy amennyire lehetséges, megszabadul az orosz földgáztól, ennek érdekében pedig részben új csővezetékes import infrastruktúrát alakítanak ki, részben helyi forrásokból vásárolnak többet (Norvégiából elsősorban), részben növelik az LNG importot.
Már évekkel ezelőtt elindult a Nabucco terv, ami Törökországon keresztül szállít gázt a kaukázusi térségből, kihagyva Ukrajnát és Oroszországot, és már a háború előtt is jelentős támogatást kapott az azeri mezőkről importáló Transzadriai Csővezeték, a TAP projekt.
Hogy mindez milyen hatással lesz majd Európa gazdaságára, jelenleg pontosan nem megmondható. Mindenesetre Oroszország jelentős mértékben veszített európai piacaiból és aligha várható, hogy ez pozitív irányban változna a jövőben.
https://zoldblokk.hu/wp-content/uploads/mike-benna-X-NAMq6uP3Q-unsplash.jpg9601440zoldblokkhttps://zoldblokk.hu/wp-content/uploads/logo_szeles_-300x65.pngzoldblokk2023-03-05 23:41:512023-03-05 23:41:51Mi a földgáz? Miért fontos? Mi történik most vele?
Európa-szerte legalább 17 000 helyszín szennyezett soha le nem bomló vegyi anyagokkal, ezek közül több mint 2100 helyen olyan magas ez a szint, hogy az emberi egészségre veszélyesnek minősül – derült ki a napokban a Forever Pollution Project kutatásából. A vegyipar szereplői, a nagy vegyipari vállalatok viszont minden követ megmozgatnak, hogy az örök vegyi anyagokról szóló közelgő uniós tilalmat felhígítsák.
Esztergom, Budapest, Szigetszentmiklós, Dunaújváros, Szeged, Kalocsa – néhány azok közül a települések közül, amelyek Magyarországról felkerültek a szennyezettségi térképre. Itt és Európa több ezer további helyszínén találtak magas koncentrációban olyan ún. örök szennyező anyagokat, amelyek a környezetben nem bomlanak le, a szervezetben felhalmozódnak és mérgezőek lehetnek – derült ki egy nagyszabású projektből. A Forever Pollution Project (Örök szennyezés projekt) hatalmas összefogással jött létre: 18 európai szerkesztőség, köztük a Le Monde, a Süddeutsche Zeitung és a The Guardian újságírói és szakértői hónapokig tartó munkája során készült el a kontinens PFAS-szennyezettségi térképe.
Több ezer PFAS forró pont
A per- és polifluoralkil anyagok (PFAS) – ez a körülbelül 10 000 vegyi anyagból álló család, amelyet tapadásgátló és mosószer tulajdonságaik miatt értékelnek -, a fogyasztói termékek, tűzoltóhabok, hulladékok és ipari folyamatok széles skálájából kerülnek a vízbe, talajba és üledékekbe.
Amellett, hogy a PFAS vegyi anyagok rendkívül tartósan megmaradnak, súlyos egészségügyi és környezeti problémákkal is összefüggésbe hozták őket, például rákos megbetegedésekkel, májbetegségekkel, meddőséggel, csökkent születési súllyal és károsodott immunrendszerrel. Egy becslés szerint a PFAS-oknak való kitettség évente 52 és 84 milliárd euró közötti összegbe kerül az európai egészségügyi rendszereknek.
A vizsgálat szerint
Európa-szerte több mint 17 000 helyszín – valamint további 21 000 valószínűsíthetően szennyezett helyszín – szennyeződött káros PFAS-okkal, ami az örök vegyi anyagok e nagy csoportjának évtizedek óta tartó töretlen használatának köszönhető.
A „forró pont” kifejezést akkor használják, amikor a PFAS-ok egy adott helyszínen észlelt koncentrációja eléri azt a szintet, amelyet a szakértők az egészségre veszélyesnek tartanak (100 ng/l). Európa legismertebb „forró pontjai” (mintegy 30 ilyen helyszín) ahol tömeges a szennyezés, egyrészt PFAS-gyártó létesítményeknél találhatók. Ezután vannak olyan helyszínek, ahol a szennyezés az AFFF tűzoltóhab használatából származik, ennek betiltását az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2022 februárjában javasolta. Ezeket a habokat olyan szénhidrogéntüzek oltására használják, amelyekkel szemben a víz hatástalan. Használatuk után a bennük lévő PFAS-ok beszivárognak a talajba és a talajvízbe, majd a vízellátó rendszereken keresztül az ivóvízbe juthatnak.
A repülőterek és a katonai bázisok is nagy fogyasztók. Így ezek közé a forró pontok közé tartozik a düsseldorfi és a nürnbergi (Németország), a hollandiai Schiphol, vagy az angliai Jersey (Csatorna-szigetek) polgári repülőterek környéke, valamint több svédországi katonai légibázis. A 28 000 lakosú Ronneby (Svédország) ivóvizét például a 2 kilométerre található katonai bázison tartott tűzoltási gyakorlatok során használt hab szennyezte be.
https://zoldblokk.hu/wp-content/uploads/seth-fogelman-Dzv_m1LhcHc-unsplash.jpg10811921zoldblokkhttps://zoldblokk.hu/wp-content/uploads/logo_szeles_-300x65.pngzoldblokk2023-03-04 00:02:252023-03-04 00:03:30Örök vegyi anyagokban úszik Európa, de a gyártók nem kérnek a korlátozásból
A természetes és emberi eredetű légszennyező anyagok, aeroszolok (korom, kén-dioxid, sivatagi por stb.) légköri hűtő hatását nem szabad alábecsülni a kibocsátáscsökkentési tervekben. Az ipari forradalom óta az üvegházgázok mellett az aeroszolok kibocsátása is nőtt: újabb kutatások szerint nélkülük akár 30–50%-kal is erősebb lehetne ma a globális felmelegedés. Azonban a légköri por koncentrációja csökkenést mutat, a légszennyező anyagokat pedig az emberiségnek áll érdekében csökkentenie, mert halálos egészségügyi fenyegetést jelentenek mindannyiunk számára. Mivel a légszennyező anyagok légköri tartózkodási ideje rövid, ezért a csökkentéssel elmúló hűtő hatás is hamar érződni fog: az aeroszol kibocsátás mérséklése Európában és Kínában például akár 40%-kal is felerősítheti a szélsőségesen meleg időszakokat. Járhatatlan út, hogy az egészségre közvetlen fenyegetést jelentő, évente sok millió ember halálát okozó légszennyezéssel mérsékeljük a globális a felmelegedést. Meg kell értenünk a természetes és emberi eredetű aeroszolok működését és helyét a légköri rendszerben, valamint még hangsúlyosabban kell törekednünk az üvegházgáz kibocsátások letörésére. Mert amint csökken az aeroszolok hűtő hatása, új, erősebb oldaláról ismerhetjük meg a globális felmelegedést és a hozzá kapcsolódó szélsőséges időjárási eseményeket.
Szerző: Szabó Amanda Imola
Az aeroszolok, melyek származhatnak természetes (például sivatagi por, tengeri só) vagy emberi tevékenységből fakadó forrásból (korom, kén-dioxid) összetett módon befolyásolják az éghajlatot. Egy 2022-es Nature tanulmány szerint az aeroszolok összességében hűtik a légkört, nélkülük 30–50%-kal erősebb lenne a felmelegedés. Jelenlétük a légkörben azonban, és ezáltal hűtőhatásuk, nagyon rövid időtartamú.
Ez azt jelenti, hogy amint abbahagyjuk – és mivel légszennyező anyagokról van szó, abba kell hagyjuk -, az aeroszolok kibocsátását, megszűnik az éghajlatra gyakorolt hűtő hatásuk, miközben a kibocsátott üvegházhatású gázok tovább melegítik a bolygót.
Az említett Nature tanulmány szerint az aeroszolok jelentős szerepet játszanak a szélsőséges időjárási eseményekben, például az árvizek kialakulásában. Ennek ellenére nem kapnak kellő hangsúlyt az éghajlati kockázatokra irányuló jelentésekben és a klímakockázatokat mérséklő tervekben. Félő, hogy a következő évtizedekben várható aeroszolszint csökkenése – a légszennyezés közegészségre gyakorolt negatív hatásának mérséklése érdekében – fokozhatja az extrém időjárás okozta kockázatokat. Egy 2020-as, az Environmental Research Letters-ben megjelent tanulmány szerint a globális, emberi tevékenységhez köthető aeroszolcsökkentés akár 40%-kal is felerősítheti a szélsőségesen meleg időszakokat Európában és Kínában.
Nem ad majd tovább árnyékot a légkörből kiülepedő por sem
A kutatók az emberi szennyezésből származó aeroszolok mellett a légkörbe kerülő homok és por szerepére is felhívják a figyelmet. Ezek a szennyezőanyagokhoz hasonlóan komplex módon befolyásolják a Föld energiamérlegét,összességében hűtő hatást kifejtve.
A sivatagi por jelenléte a légkörben befolyásolja a felhőképződést és a beérkező napsugárzás mennyiségét. A világos felszínekre kiülepedve növeli az elnyelt sugárzás mértékét, melegítő hatást váltva ki. A por kiülepedése során tápanyagokat szállít az óceánokba. Az így beoldódó vas és foszfor tápanyagforrás a fitoplanktonoknak, fokozva a szén-dioxid elnyelésüket a légkörből, mely folyamatnak hűtő hatása van.
Egy, a Nature Reviews-ban közölt kutatás eredményei szerint a száraz felszínekről, főként szélerózióval légkörbe kerülő por mennyisége az 1800-as évek közepe óta nagyjából 55%-kal nőtt az iparosodás előtti időhöz képest – részben a technológiai fejlődésnek, a mezőgazdaságnak és a felszínhasználatnak köszönhetően.
Ez az üvegházgáz kibocsátás okozta felmelegedés mintegy 8%-át elfedte, azonban az 1980-as évek óta a por mennyisége is csökkenni látszik.
Mennyiségét természetes források és emberi tevékenység is befolyásolja, és bonyolult pontosan megbecsülni, hogyan fog változni a légköri por mennyisége a következő évtizedekben.
A növekvő aeroszol kibocsátás részben kompenzálta az üvegházgáz kibocsátást
Már a 2021-es, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) klímaváltozás folyamatait tárgyaló Jelentése is felhívta rá a figyelmet, hogy az aeroszolok, melyek összességében hűtő hatást fejtenek ki, elfedhetik az üvegházgáz kibocsátásból származó felmelegedés valódi mértékét.
Az emberi tevékenység hatására ugyanis nemcsak az üvegházgáz koncentráció, hanem a felhőképződésben fontos szerepet játszó aeroszolok száma is megnövekedett.
Míg az előbbi folyamat csapdába ejti a világűr felé tartó hőt, ezzel megemelve a hőmérsékletet, addig az utóbbi akadályt képez a beérkező napsugárzás útjában.
Míg például az autókból és szénerőművekből kibocsátott szén-dioxid évszázadok alatt kerül csak ki a légkörből, a légszennyezésként kibocsátott aeroszolok egy hónap alatt kiülepednek. Ez azt jelenti, hogy amint abbahagyjuk az aeroszolok kibocsátását, megszűnik a klímaváltozásra gyakorolt tompító pufferhatás, miközben a légkörünkben lévő üvegházhatású gázok tovább melegítik a bolygót.
A 20. század nagy részében az aeroszol kibocsátás túlnyomórészt Észak-Amerika és Európa iparosodott régióihoz volt köthető, de mivel számos nehézipar termelési központja Ázsiába költözött, a globális kibocsátás nagy része most Indiában és Kínában található. A világ legsűrűbben lakott területein az aeroszolok állnak a rossz levegőminőség mögött.
Azonban az aeroszolkibocsátás hatással van a szélsőséges időjárási eseményekre is. Amellett, hogy az aeroszolok voltak a fő okai annak, hogy nem volt melegedés az 1950-es és 1980-as évek alatt Európában, a dél-ázsiai monszun gyengülését is előidézte a 20. század második felében. Emellett jelentős hatással voltak a 20. század végén pusztító szárazságra a Száhel övezetben, mely mintegy százezer ember halálához vezetett.
Az elkövetkező évtizedekben várható változások felfedhetik az elmúlt évszázadokban a hűtő hatás miatt nem érzékelt felmelegedést, mintegy 0,5°C-kal tovább növelve a felmelegedést.
Az aeroszol koncentráció emelkedésével növekedhet az egyes szélsőséges időjárási események valószínűsége, különös tekintettel a legsérülékenyebb régiókban, mint Délkelet-Ázsia vagy Nyugat-Afrika.
Eddig a légszennyezés adott nekünk haladékot a klímaválságban, de ez nem járható út
A légszennyező anyagok évente körülbelül 7 millió ember halálát okozzák. Ennek a szennyeződésnek nagy része a levegőben lebegő apró részecskék, amelyek belélegzésükkor szív- és tüdőbetegségeket, valamint rákot okozhatnak.
Az 1970-es és 1980-as években a levegőszennyezés közegészségügyi hatásainak felismerése politikai intézkedésekhez vezetett, amelyek főleg Európában és az Egyesült Államokban csökkentették az aeroszolkibocsátást. Hasonló fordulat zajlik most Kínában. Dél-Ázsiában azonban a szulfátkibocsátás még mindig emelkedik. És az aeroszolok mennyisége számos alacsony és közepes jövedelmű országban, beleértve Afrika nagy részét és Délkelet-Ázsiát is, az előrejelzések szerint az iparosodással növekedni fog. Ezért az aeroszol-kibocsátás jövője nagyon bizonytalan, mivel a technológiai és környezetpolitikai előrelépésektől is függ.
A kutatók szerint az éghajlatváltozás mérsékléséhez mind globálisan, mind regionálisan megfelelő súllyal kell figyelembe venni az aeroszolok éghajlatmódosító szerepét. Az IPCC legutóbbi, hatodik értékelő jelentésében szereplő éghajlati forgatókönyvek bemutatják, hogy az egyes becslésekben mekkora szerepet játszik az aeroszolok hűtő hatása. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a COVID-19 terjedésének visszaszorítását célzó intézkedésekkel összefüggő 2020-as kibocsátáscsökkenés átmeneti, de az aeroszolok esetében is kimutatható csökkenéshez és a hozzájuk kötődő hűtőhatás mérséklődéséhez vezetett.
A fent említett Nature tanulmány szerzői hangsúlyozzák továbbá, hogy fontos lenne, hogy az egyes extrém események éghajlatváltozáshoz való hozzárendelésére irányuló kutatások során is figyelembe vegyék az aeroszolok hatását. A mérések pontosságát is növelni kell. A tanulmány írói szerint például a legutóbbi IPCC jelentéshez használt aeroszolokra vonatkozó adatbázis alulbecsli a Kínához köthető kibocsátás tendenciáit az elmúlt 5–10 évre vonatkozólag. Ezek a pontatlanságok az aeroszolok rövid légköri tartózkodási ideje miatt jóval jelentősebb eltérésekhez vezethetnek, mint az évszázados időskálán kiülepedő szén-dioxid esetén.
Az légszennyezéshez hasonlóan jobban meg kell érteni a légköri pormennyiség változásait előidéző tényezőket, ideértve a földhasználat, a talajtulajdonságok és a növénytakaró változásának relatív szerepét. Ezenkívül új megfigyelésekre és modellezésre van szükség például a nagy szélsebességet generáló meteorológiai folyamatok leírásához, melyek fokozhatják a légköri por felhalmozódását.
A kutatások összességében rávilágítanak arra, hogy nem várhatjuk, hogy az éghajlati-rendszer megoldja helyettünk a felmelegedés kérdését, sőt, a kölcsönhatások miatt az üvegházgáz kibocsátás azonnali mérséklése még hangsúlyosabb kell, hogy legyen, hiszen a légszennyezéssel egy olyan hűtési mechanizmust tartunk fenn, ami mindannyiunk egészségére ártalmas és veszélyes.
https://zoldblokk.hu/wp-content/uploads/masfelfok-logo-450x450-1.jpg450450zoldblokkhttps://zoldblokk.hu/wp-content/uploads/logo_szeles_-300x65.pngzoldblokk2023-03-03 00:03:442023-03-03 00:04:40Szennyezésparadoxon: ha csökkentjük a légszennyezést, jobban nő a globális felmelegedés? Van megoldás
Négy évtized vadgazdálkodási statisztikai adatai alapján készült kutatás.
Hannah Bijl, a MATE doktorandusz hallgatója és Dr. Csányi Sándor egyetemi tanár, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének tanszékvezetője az európai dámszarvas-állományra (Dama dama) vonatkozóan négy évtized vadgazdálkodási statisztikai adatait gyűjtötte össze és elemezte a Sustainability nemzetközi tudományos folyóiratban nemrég megjelent publikációjában. Vizsgálódásaik során a kutatók Törökország és Oroszország európai része kivételével minden európai országból igyekeztek a lehető legtöbb rendelkezésre álló adatot begyűjteni.
Az adatok alapján megállapították, hogy az 1984-től kezdődő és a 2020-as évek elejéig tartó időszakban a dámszarvas állománya az ötszörösére, míg lelövése a hatszorosára emelkedett. Ugyan a populáció növekedése és a vadászat intenzitása közötti korreláció nem egyértelműen erős, mégis összességében kijelenthető, hogy a vadászati nyomás a dámok létszámának növekedésével emelkedett. Ez azt jelzi, hogy a dámállomány növekedésének lassítása vagy megakadályozása érdekében a lelövések növekedtek, de ez eddig korántsem volt elegendő a célok eléréséhez.
A tanulmány fő célja, hogy alapadatokat is szolgáltasson a dámszarvasok létszámának jövőbeli hatékony szabályozását megalapozó stratégiák kialakításához. Átfogó képet ad ahhoz, hogy szükség esetén ezeket a stratégiákat dinamikusan lehessen módosítani. A rugalmas alkalmazkodás alapja az állományok módszeres nyomonkövetése (monitoringja) és a szerzők hangsúlyozzák, hogy a folyamatos, megbízható adatgyűjtés elengedhetetlen a holisztikus és felelős vadgazdálkodáshoz.
A cikk megerősíti, hogy a szarvasfélék globális egyedszám-növekedése számos tényezővel is magyarázható. Egyfelől a 20. század során az erdőkben megnövekedett táplálékok mennyiségének és a szükségesnél kisebb mértékű vadászatnak, másfelől pedig annak volt szerepe, hogy természetes ragadozóik száma is megcsappant. Ez utóbbi folyamatban azonban változás zajlik, mivel a korábban eltűnt fajok, mint a farkas, a barnamedve, az eurázsiai hiúz és a rozsomák kezdik újra benépesíteni az európai erdőket. A jövőben ez az olyan országokban, ahol a nagyragadozók száma magas, mint például Lengyelországban vagy a skandináv országokban, akár a szarvasfélék állományainak csökkenéséhez is vezethet.
A MATE kutatói összegzésül megállapítják, hogy a jelenlegi trendek folytatása mellett a vadgazdálkodóknak a helyi adottságok és érdekek alapján kialakított célokat követve és számos más szempontot is figyelembe véve, teljes felelőséggel kell a dámállományokat fenntartania. Fontos, hogy a túlszaporodott állomány által okozott károk, mint pl. az erdei és mezőgazdasági károk, a betegségek terjedése vagy a járművekkel történő ütközések elkerülhetőek legyenek. A nagyobb létszámok kedvező következménye ugyanakkor a magasabb szarvashús fogyasztás, ami szintén figyelmet kell kapjon. A jövő dámszarvas gazdálkodásának alapvető célja a tervszerű és tartamos hasznosítás rendszerének kialakítása.
https://zoldblokk.hu/wp-content/uploads/jacek-ulinski-9FbO42yXleI-unsplash.jpg7951200zoldblokkhttps://zoldblokk.hu/wp-content/uploads/logo_szeles_-300x65.pngzoldblokk2023-03-02 01:30:472023-03-02 01:30:47A dámszarvas állománya és hasznosítása Európában
A megújuló energia kulcsfontosságú az éghajlatváltozás „kordában tartásához”, és az energiafüggetlenséghez vezető út megteremtéséhez. A jelenleg a tetőn elhelyezhető lehetőségek, például a napelemek azonban csak korlátozott mennyiségű energiát képesek termelni, azt sem mindig, nagy alapterületet igényelnek, és viszonylag rövid életciklusúak. A szélenergia esetén pedig bonyolult, leginkább a lakókörnyezettel nehezen összeegyeztethető eszközökre van szükség. De akkor milyen egyéb lehetőségek jöhetnek szóba?
Szerző: Muszai Kleo
A megújuló energiaforrások közül az egyik legrégibb, legtisztább és egyben leggazdaságosabb forrás a szélenergia. Már Mezopotámiában is építettek függőleges tengelyű szélmalmokat kenyérgabona őrlésére. Ám Magyarországon egy 2016 szeptemberében napvilágot látott rendelkezés értelmében nem lehet szélerőművet telepíteni. Szabad, de nem lehet. Ugyanis a rendeletmódosítás így szól: „Beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.” Vagyis, a települések 12 kilométeres körzetében tilos az új szélerőművek telepítése. De emellett van rendelkezés, amely a katonai radaroktól és repterektől számított távolságot is szabályozza, sőt még az is meghatározott, hogy mi is az, ami telepíthető: „maximum 2 MW teljesítményű és maximum 100 m magasságba telepíthető szélerőmű”. Elsőre ez patthelyzetnek tűnik. Az AeroMINE Technologies fejlesztése, a rotor nélküli (bladless), kisméretű szélerőművek talán áttörést hozhatnak hazánkban is, ugyanis ez a rendszer rezgésmentes, csendes és könnyen telepíthető, így elegendő hely marad a meglévő napenergia- és közmű-infrastruktúrának. Olyannyira, hogy – a napelemhez hasonlóan – akár régebbi épületek energetikai korszerűsítése is megvalósítható vele. Nem is akárhogyan, ugyanis a gyártó szerint egy ilyen modul ugyanannyi energiát képes termelni, mint 16 napelem-panel. Egészen pontosan – a Sandia National Laboratories és a Texas Tech University szakértőinek hitelesítése alapján – ez az eszköz fajlagosan nem kevesebb, mint 50 százalékkal több energiát termel a napelemnél, amit ugyanabból a pénzből a tetőre szereltünk volna, ráadásul mindehhez mindössze tizedannyi helyre van szükség a tetőn.
Ha mindez nem lenne elegendő, az AeroMINE rendszere a legszélsőségesebb időjárási körülmények között is működik, és éjjel-nappal energiát termel –akkor is, amikor a legnagyobb az energiaigény. Ezt pedig nemcsak a felső értékre kell értenünk, hanem az alsóra is, azaz az általuk szabadalmaztatott aerodinamikai kialakítás már 5 mérföld/órás szélsebességnél is felfogja és felerősíti az épület légáramlását, hasonlóan a versenyautók szárnyprofiljaihoz. A forgó rotorlapátokkal és sok mozgó alkatrészt igénylő, ezért karbantartási problémákra hajlamos turbinákkal ellentétben a mozdulatlan és tartós AeroMINE megoldás kevesebb helyen több energiát termel. Hogyan lehetséges mindez?
A választ 1738 környékén, Daniel Bernoulli elméleteinél kell keresni – aki munkáját Isaac Newton második mozgástörvényére építette. Egy közeg áramlásakor a sebesség növelése a nyomás csökkenésével jár. Ezek az alapelvek azok, amitől a karburátorok működnek, lehetővé teszik, hogy a vitorlások 100 km/h feletti sebességet érjenek el egy 15 csomós szellővel, és Forma–1-es versenyautók az aszfalthoz tapadjanak. Az AeroMINE technológia kihasználja azt a tényt, hogy a legtöbb nagy épület saját szélrendszert hoz létre. Elsősorban a nagy, lapos tetővel rendelkező épületekre való telepítésre tervezték, például raktárakra és elosztóközpontokra, gyártói létesítményekre, irodaházakra, többlakásos lakóépületekre, vagy nagyméretű kiskereskedelmi létesítményekre. De itt még nem ért véget az előnyök felsorolása! A nagy teljesítményű rendszert úgy tervezték, hogy zökkenőmentesen illeszkedjen a már meglévő napelemes megoldásokhoz. A meglévő napenergia-lehetőségekkel kombinálva képes egy épület helyi energiaszükségletének csaknem 100 százalékát előállítani, ennél fogva minimálisra csökkenti az igencsak költséges energiatárolás szükségességét. Ez pedig egy elegáns, csendes és könnyen telepíthető, ráadásul költséghatékony és helytakarékos megújuló helyszíni energia-megoldást jelent.
Az AeroMINE Technologies az Albuquerque-i Sandia Nemzeti Laboratóriummal és a Texas Tech Egyetemmel közösen végzett kutatás során validálta a mozdulatlan rendszert, ami könnyen telepíthető már meglévő épületekre is. A technológia jelentős előrelépést jelent a régi elosztott szélturbinákhoz képest, amelyek a legtöbb tetőhöz nem alkalmasak. Az AeroMINE alapítói egy sokkal hatékonyabb módszert dolgoztak ki a mérsékelt szél hasznosítására, hogy energiát állítsanak elő a nagy, lapostetős épületeknél. A hírek szerint a szabadalmaztatott tetőtéri szélterméket jelenleg a BASF Corporation – a világ legnagyobb vegyipari gyártója – teszteli a BASF wyandotte-i (Michigan) gyártóüzemében, tehát ebben kereskedelmi potenciált is látnak.
A mozdulatlan technológia a versenyautók szárnyprofiljaihoz hasonló aerodinamikát használ, hogy az egyes épületek légáramlását felfogja és felerősítse. Az AeroMINE-rendszerek 20-40 egységből állnak, amelyeket az épület tetejére, annak szélén az uralkodó szélirányba fordítva telepítenek. Kívülről nézve az AeroMINE egy mozdulatlan széltechnológia, úgy néz ki, mintha függőleges szárnyakkal nézne szembe a széllel. Alacsony nyomást hoz létre, amely a szárnyakon lévő perforációkon keresztül jut be. Az üreges szárnyakhoz egy kis belső légcsavar és egy elosztócsőben lévő váltóáramú generátor csatlakozik. Az 5 kW-os AeroMINE egyenként, vagy rendszerben, sorban, egymástól 15 láb távolságra lévő egységekkel telepíthető. Működtethető talajszinten is, de több energiát termel, ha egy magaslatra, például egy épület elülső élére, egy konténersorra vagy egy gerincre szerelik fel. Például egy 40 AeroMINE-ból álló sor egy 140 000 négyzetméteres épületen a tető mindössze 4 százalékát foglalja el, mégis 572 172 kWh/év teljesítményt biztosít. Az ezzel egyenértékű napelemek a tető 46 százalékát vennék igénybe ugyanennyi energia előállításához.
Az AeroMINE-t a Texas Tech University, a Sandia National Laboratories és a Westergaard együttműködésével fejlesztették ki. Az eszköz hatékony, új megoldást kínál a kereskedelmi ingatlantulajdonosok számára, akiknek szembe kell nézniük a megnövekedett energiaköltségekkel és az olyan szolgáltatások iránti bővülő igényekkel, mint például az elektromos járművek töltési lehetőségei. Az Architecture 2030 szerint az épített környezet az éves globális CO2-kibocsátás közel 50%-át termeli, így erre a megoldásra bizony égető szükség is van és lesz a közeljövőben.
https://zoldblokk.hu/wp-content/uploads/american-public-power-association-eIBTh5DXW9w-unsplash.jpg10211536zoldblokkhttps://zoldblokk.hu/wp-content/uploads/logo_szeles_-300x65.pngzoldblokk2023-03-01 00:17:122023-03-01 00:17:12Házi szélerőmű? Jönnek a rotor nélküli egységek!
