Műholdképeken már látszódik, hogy épül Szaúd-Arábia 170 km hosszú városa

Több műholdkép és egy drónfelvétel is tanúskodik arról, hogy már folyamatban vannak az egyelőre csak a The Line (A vonal) néven futó nagyváros kivitelezési munkálatai. Munkagépek százai láthatók, és rengeteg kitermelt föld, valamint a település nyomvonala. Ha elkészül, 9 millió embernek adhat otthont.

 

Októberben megkezdődött Szaúd-Arábia új nagyvárosának kivitelezése. A The Line nevű futurisztikus városról korábban kiderült, hogy 9 millió ember élhet majd benne, 170 kilométer hosszú lehet, a tervek szerint karbonsemlegesen. Utóbbi jegyében nem lehet majd autóval közlekedni: a föld alatti, metróhoz hasonló szerelvények futnak majd végig a városon, amely Szaúd-Arábia szerint 2030-ra készülhet el.

Most műholdas felvételek bizonyítják, hogy nem tétlenkednek, az építkezés már teljes gőzzel zajlik. A műholdképek aggregálásával foglalkozó Soar Earth ausztrál startup október 22-ei felvételek alapján készült képeit a MIT Technology Review tekintette át.

 

A teljes cikk a hvg.hu-n itt érhető el

Ennyi e-hulladékot termelünk és hasznosítunk újra Európában

Az okostelefonoktól kezdve a számítógépeken át a konyhai kisgépekig az életünk részévé váltak a különböző elektronikai kütyük, a számuk növekedésével pedig egyre nagyobb gondot okoz az elektronikai, azaz az e-hulladék kezelése.

Szerző: Oceane Duboust

 

A teljes cikk az euronews.hu-n itt érhető el

Új bagolyfajt fedeztek fel Príncipe szigetén

A Guineai-öbölben lévő szigeten a füleskuvikok nemébe tartozó fajt sikerült hosszú évtizedek munkájával megtalálni.

Szerző: Landy-Gyebnár Mónika

 

A füleskuvikok talán a legviccesebb arcúak a baglyok közt, nagyjából olyan képet vág minden fajuk, mintha örök hétfő reggel volna és sehol se lenne kávé. Az új fajuk, amely az Otus bikegila nevet kapta, egy príncipe-szigeti vadőr után, akinek a helyismerete fontos szerepet játszott abban, hogy megtalálhatták a fajt, számolt be a Pensoft kiadóvállalat híre.

A madár a Príncipe-sziget igen tagolt felszínű és lakatlan déli részén él, amely ugyan egyelőre érintetlen, ám hamarosan egy kis vízerőműt építenek a szigeten, amely már súlyos zavarást jelent az állat kicsiny élőhelyén. Épp ezért a felfedezők azt javasolják, hogy a faj a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján a súlyosan veszélyeztetett státust kapja meg.

Emiatt az is különösen fontos, hogy a madár állományát folyamatosan figyeljék, ehhez kameracsapdákat terveznek kihelyezni majd a kutatók. Szerencsére a bagolyfaj a már védett Príncipe Obô Természeti Park területén honos, ez pedig reményt ad arra, hogy a védelme biztosított legyen. A madár kétféle színváltozatban található, egy vöröses-barnás és egy szürkés-barnás. Az alaktani, genetikai és a madár hangját (a baglyok mellett az őserdei rovarok ciripelése elég hangos, de azért jól észlelhető a háttérben a huhogás) érintő összehasonlításokból egyértelműen bebizonyosodott, hogy új fajról van szó.

Bár a füleskuvikra csak most találtak rá, a genetikai vizsgálatok szerint Príncipe szigete volt az első a Guineai-öböl szigetei közül, amelyet a füleskuvikok meghódítottak. „Bár szokatlannak tűnhet, hogy egy madárfaj ennyire sokáig rejtőzzön a szakemberek elől egy kicsiny szigeten, ám a baglyok közt ez egyáltalában nem különleges eset” – mondták a kutatók. Példaként fel lehet hozni az Anjouan-szigeti füleskuvikot, amelyet eredeti felfedezése után 106 évvel láttak legközelebb, vagy épp a floresi füleskuvikot, ahol 98 év telt el a felfedezés és a második megpillantás közt.

„Egy új madárfaj felfedezése mindig remek alkalom arra, hogy az átlagembereket megszólítsuk a biodiverzitás kérdésében” – mondta Martim Melo, a Zookeys szakfolyóiratban a fajt bemutató tanulmány első szerzője. „Abban a korban, amikor az ember hatására sorra halnak ki fajok, mindent meg kell tennünk azért, hogy dokumentáljuk azokat, amelyekkel talán nemsokára már nem is találkozhatunk. A madarak a legjobban tanulmányozott állatcsoport, épp ezért is különleges esemény egy új faj felfedezése, és ez egyúttal felhívja arra is a figyelmet, hogy mennyire fontos a terepi munka, és persze a kutatói kíváncsiság, amelyet a helyismerettel rendelkező lakosok vagy épp amatőr természetbúvárok segítségével lehet a tudomány szolgálatába állítani.”

A mostani felfedezés se jöhetett volna létre Bikegila segítsége nélkül. A vadőr papagájok után kutatva lett figyelmes a különös bagolyra még 1998-ban, majd további közel 25 év munkájával sikerült rábukkanni a madarakra. Elképesztő mennyiségű terepi munka révén a faj felfedezésében kulcsszerepe volt.

São Tomé és Príncipe területén legalább 28, csak e szigeteken honos madárfaj él, az esőerdők (az éves csapadék eléri az 5000 millimétert) és a tagolt, vulkáni eredetű táj együtt teszik lehetővé azt, hogy különleges fauna alakulhatott ki errefelé.

Az eredeti cikk a National Geographic honlapján itt érhető el

Pusztít a viharos szél Baranyában – parkoló autókra dőlt a fa

Megérkezett az ítéletidő, amit a meteorológusok előre jeleztek. A legnagyobb széllökés már elérte a 92 km/h sebességet Baranyában. Több helyen fák dőltek ki – írja a bama.hu.

 

A meteorológusok által már péntek délelőtt előre jelzett erős szél szombat hajnalra elérte Baranyát. Az Országos Meteorológiai Szolgálat több megyére módosította a figyelmeztetést, narancssárgáról pirosra.

 

Falomlás az egyik mohácsi áruháznál:

Mint írták Baranyában több helyen 90-100 km/h, illetve a Mecsek környékén 100-110 km/hm széllökésekre lehet számítani a nap folyamán.

– Folyamatosan érkeznek a bejelentések a káresetekről a vármegye több településéről, városából – mondta el lapunknak Horváth Nikolett Csilla, a Baranya megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.

 

Az első káresetről már hajnalban érkezett bejelentés a tűzoltókhoz, és délelőtt tíz órára már ötven helyszínre hívták őket Baranya különböző pontjaira. Főleg kidőlt fák, letört ágak miatt kellett beavatkozniuk a tűzoltóknak.

Három parkoló autóra dőlt egy fa Komlón, a Bányász utcában szombat reggel ötkor. A fát, melyet az erős szél tövestől kicsavart, a komlói hivatásos tűzoltók távolították el. Egyik autóban sem ült senki, személyi sérülés nem történt.

A nagy szél nyilván nem turistabarát. Pécs kedvenc hintájánál sincsen senki, csak olvasónk, aki ezt a videót küldte, amely egyébként kicsit ijesztő: a folyamatos zúgás, a lengő hinta, a mozgó fakoronák, a videó végén a megtörő napfény együttese simán lehetne egy horrorfilm kezdő képsora, csak akkor a végén zombik jönnének elő a fák közül. (Megnyugtatásul eláruljuk: most nem jönnek.)

A pécsi hivatásos tűzoltók láncfűrész segítségével eltávolították az útakadályt a kozármislenyi Pusztarét utcában, ahol ma reggel egy fát döntött ki a szél.

 

Megtépázza a vasutat is a szél Baranyában:

Nem közlekednek a vonatok Abaliget és Bükkösd között, illetve Nagykanizsa-Pécs vonalon több helyen fakidőlést jelentettek.

A Magyar Államvasutak Zrt. a közösségi oldalán közölte, hogy Baranyában több helyen fák dőltek a sínekre:
– Abaliget és Bükkösd között szünetel a közlekedés, a vonatok várakozásra kényszerülnek. Várhatóan egy szakaszon pótlóbuszok fognak közlekedni, a pécsi fővonalon 60-90 perccel hosszabb eljutási időre kell számítani.

– A Nagykanizsa-Pécs vonalon több helyen fák dőltek a vasúti pályára, a vonatok esetenként várakozásra kényszerülnek, jelentősen hosszabb eljutási időre kell számítani.

Olvasónk szerint a nagy szélbe mintha még a tévétorony is beleremegne.

 

Sásdot sem kíméli a viharos szél:

Épületeket, vezetékeket rongált meg a vihar Sásdon. A 66-os úton fa dőlt az útra Gödrénél.

– Folyamatban a vihar okozta károk elhárítása. Épületeket, vezetékeket rongált és rongál meg, gyökerestől csavar ki hatalmas fákat az orkánerejű szél. Amit tudunk, megteszünk – írta közösségi oldalán Sásd polgármestere, Jusztinger János. – Aki csak teheti, maradjon az otthonában! – tette hozzá a polgármester a bejegyzéséhez.

A Magyar Közút jelzése alapján a 66-os főúton, Gödre térségében egy fa dőlt az úttestre. A 38-as km-nél félpályán halad a forgalom.

 

Akadozik az áramellátás több baranyai településen:

A hajnali órákban érkezett, viharos széllel átvonuló hidegfront az E.ON ellátási területén több településen okoz áramszünettel járó meghibásodásokat, Baranyában több települése is érintett, elsősorban Orfű, Sellye és Szentlőrinc.

Jellemzően kidőlő fák, leszakadó nagy méretű faágak okoznak vezetékszakadásokat, az ország több pontján oszloptörések is történtek. A hibajavítások elvégzéséhez oszlopcserékre van szükség, illetve a kidőlt fák eltávolítása, a megrongált hálózati elemek cseréje is zajlik. Kollégáink és javításokba bevont külső vállalkozó partnereink folyamatosan dolgoznak a viharkárok felszámolásán.

Hatalmas pusztítást végzett a szél Harkányban is. Az önkormányzat fóliását széttépte – többek között… Az Alkotmány utcában fát döntött a szél  kerítésre.

A vihar Siklóst és a várat sem kímélte.

 

Az eredeti cikk a bama.hu-n itt érhető el

Jön a „folyékony ablak”, ami akár 50%-kal is megvághatja a villany- és gázszámlákat

A Torontói Egyetem munkatársai egy olyan új ablaküveget tesztelnek, melyben folyadékot lehet keringetni. Függően attól, hogy milyen folyadék áramlik a többrétegű üvegben, több dolgot is ki lehet szűrni – például nyáron elég csak a fényt beengedni, a hőt adó infravörös sugárzás „kizárható”. A kutatók szerint az általuk „folyékony ablakként” emlegetett fejlesztéssel jelentősen spórolni lehet a környezetterhelésen és a rezsiszámlákon is.

 

Különleges megoldást fejlesztettek ki Torontói Egyetem mérnökei. Ez a folyékony, többrétegű rendszer, mely ablakokba építhető, segíthet az épületek hűtési, fűtési és világítási költségeinek csökkentésében oly módon, hogy optimalizálja az ablakokon átszűrődő fény hullámhosszát, erősségét és eloszlását

PNAS folyóiratban közzétett eredmények szerint az ötletet olyan állatok bőre ihlette, mint például a tintahalé, mely képes megváltoztatni a bőrszínét.

Az olyan, létező intelligens megoldások, mint például az automatikusan szabályozható rolók, vagy a sötétedő ablakok, csak korlátozottan képesek a napfény szabályozására. Képtelenek ugyanis a fény hullámhosszai között különbséget tenni, és a fényelosztást sem tudják szabályozni a helyiségben.

A probléma alapját az képezi, hogy míg télen a fény világosságát és hőhatását (pl. infravörös fény) is be szeretnénk engedni, nyáron a hőt inkább kizárnánk, és csak a fényt engednénk be. A jelenleg ismert rendszerek vagy mindkettőt kiszűrik, vagy egyiket sem.

 

A teljes cikk a hvg.hu-n itt érhető el

Greenwashing: hogyan ismerhető fel, mit lehet tenni ellene?

A greenwashing angolul annyit jelent: zöldre mosás. Azoknak a cégeknek, vállalatoknak a viselkedéséről van szó, akik hamis vagy megtévesztő képet adnak magukról a működésük környezetbarát módjáról. A következőkben körbejárjuk a témát: megnézzük, mit jelent a greenwashing. Azt is, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni, ha nem akarunk beleesni ebbe a csapdába. 

Szerző: Stenszky Cecília

 

Mit jelent a greenwashing, vagyis zöldre mosás?

A greenwashing kifejezés nagyon egyszerűen megfogalmazva azt jelenti, hogy egy cég a termékeiről nem teljesen igaz módon állítja azt, hogy környezetbarát; s teszi ezt a profitért. Nem véletlenül hajaz az “agymosás” szóra. Természetesen léteznek olyan cégek, amelyek valóban figyelnek arra, hogy zöldek legyenek. Itt és most arról a viselkedésről van szó, amely szándékosan megtéveszti a vevőket.

Egy nem greenwashingan utazó, valóban “zöld” , azaz “green” cég valóban fenntartható. Nem károsítja a Földet sem az alapanyagok, sem a gyártási folyamat, sem a csomagolás során. Ezen kívül nem okoz sem hosszú, sem rövid távú károkat az ökoszisztémának, de még a gyártási folyamatban benne lévő embereknek sem. Más szóval etikus.

A “zöld zajban” sajnos igen nehéz megtalálni az igazat. Annyi információ áraszt el minket szavakban és képekben, hogy ember legyen a talpán, aki el tud köztük igazodni. Öko, bio, vegán, természetes, natural, karbonsemleges – csak hogy a leggyakoribb címkéket említsük. Ezek némelyike csak egy szó, és nincs mögötte tartalom. Van azonban ezek közt komoly hátterű fogalom is, és olyan címke is, amelyre ha ránézünk, az valóban megbízható termék lesz minden szempontból.

A szempontok, amelyeket végig kellene bogarásznunk egyszerű halandó fogyasztóként, szédítően sokfélék. Milyen anyagokat tartalmaz a termék? Az alapanyagok termelése során mennyiben használnak környezetbarát anyagokat? Milyen a csomagolása (ha van egyáltalán)? Milyen messziről érkeznek az alapanyagok a gyárba, majd onnan a vásárlókhoz? Milyen körülmények között dolgoznak a terméken a munkások?

Ember legyen a talpán, aki egyszerre eligazodik közöttük.

Milyen esetekben gyanakodhatunk greenwashingra?

A greenwashing alapvetően egy marketingfogás: a termék úgy tesz, mintha tenne valamit a környezetért, valójában pedig több pénzt öl a reklámokba, a látszatba, mint magába a termék valódi “zöldítésébe”. Az első tehát, hogy tudatosan odafigyelünk arra, amit egy termék mond magáról, és használjuk a józan, kritikus gondolkodásunkat is.

Ha egy termék hátoldalán azt olvassuk, környezetbarát összetevőket tartalmaz, vagy a csomagolása újrahasznosított, de maga a termék egyébként égbekiáltóan környezetszennyező, akkor érdemes elgondolkodni. Akkor is gyanút foghatunk, ha a termék szembetűnően dicséri magát, vagy egyáltalán, minősíti önmagát: ez nem az ő, hanem egy harmadik fél dolga lenne.

Akkor is gyanakodjunk, ha több vásárlásra, akár túlfogyasztásra ösztönöznek. A környezettudatosság első lépése ugyanis annak belátása, hogy alapvetően már mindenünk megvan.

Greenwashing: zöld csomagolás

A képi megtévesztés és az érzelmi ráhatás régi fogás, hiszen tudjuk jól, a vásárlásai döntéseink egy jó része érzelmi alapon működik – ha egy tetszetős, látványos külső eltereli a figyelmet a valódi tartalomról. A vásárló talán megzavarodik, hiszen érzi, hogy a kép és a tartalom nincs összhangban, azonban ha fáradtak vagyunk, a döntési módszereink sem a legjobbak – jó eséllyel tehát a kép fog nyerni. Alább egy karikatúra látható erről a módszerről.

Megtévesztő feliratok alkalmazása

A “lebomló” felirat egy műanyaggal bevont papírpoháron erősen megtévesztő, hiszen bár a papír része tényleg lebomlik, csakhogy masszívan oda lett ragasztva a műanyag réteghez, ami viszont nem. Lehet valóban lebomló is egy termék, csakhogy ha már ipari körülmények szükségesek hozzá, akkor már nem teljesen igaz az állítás. Hiszen még ha szelektíven gyűjtenénk is, nincs kiépítve infrastruktúra ahhoz, hogy ipari komposztálóba vigyük pl. a csomagolást használat után.

Irreleváns információk a környezetvédelemről

Lehet igaz egy állítás, és mégis maszatolás, a lényeg, hogy úgy tűnjön, mintha foglalkoznának a dologgal. Ha ugyanis puffasztott rizsről állítják, hogy vegán, az ugyan igaz, hiszen rizs van benne, de ettől még műanyagba csomagolják, és lehet, hogy olyan pálmaolajat használnak hozzá, ami miatt őserdőket irtanak ki. Ráadásul alapból nem tartalmaz állati eredetű összetevőt.

Ha pedig egy réges-rég betiltott káros anyagot emelnek ki, mint amit nem tartalmaz a termék, akkor megint csak fogjunk gyanút. Valószínűleg valami másról terelik el a figyelmet, talán el tudjuk képzelni, miről.

Manipulált kutatási eredmények bemutatása

Volt rá példa, hogy egy cég a termékét azzal támasztotta alá, hogy egy “Független Kutatóintézet” vizsgálta meg a terméket, és bizonyította annak környezetbarát voltát. Ez egészen addig működik, amíg valaki ki nem deríti, hogy az a bizonyos kutatóintézet tulajdonképpen ugyanannak a vállalatnak a tulajdonában van, alkalmasint egy épületben. Innentől kezdve ez színtiszta blöff.

A felelősség áthárítása

Nagy cégeknél előfordul, hogy már túlságosan messzire szaladtak a környezetszennyezésben anélkül, hogy szépen ki tudnának szállni. Bevett taktika ilyenkor, hogy suttyomban és némileg elegánsan áttolják a felelősséget a fogyasztókra. Mint amikor a tréfamester nagy hangon odamutat valamire a távolban, miközben a másik kezével elcsórja a süteményt. Ilyen például a személyes karbonlábnyom fogalma, amelyet ma mindenki használ, méricskéljük a saját szokásainkat, ami egyébként jó dolog – csakhogy az egész kitalálója egy továbbra is zavartalanul termelő kőolajcég.

Csalétek alkalmazása

Gyakori megoldás, hogy egy cég, kifejleszt néhány olyan terméket, amely valóban környezetkímélő és etikus, és ezeket kezdi el nagy lendülettel reklámozni. Így eltereli az egyszeri vásárlók figyelmét a többi, jóval kevésbé zöld termékről, amelyek zavartalanul hozzák továbbra is a bevétel nagy részét.

Homályos megfogalmazás

Ki nem fejtett és alá nem támasztott állításokkal Tiszát lehet rekeszteni, csakhogy a marketingben sok cég nyakló nélkül alkalmazza ezeket, hogy részt vegyen a “zöldülésben”. Mondhatja magáról bárki, hogy fenntartható a ruhája, ha attól még rabszolgamunkában varrják készre a világ másik felén. Az újrahasznosítható felirat is homályos lehet, hiszen ha nem hasznosítják újra, akkor ugyanannyit ér, mintha nem lehetne újrahasznosítani.

Mit tehetünk, ha greenwashing jelenséggel állunk szemben?

Ne áltassuk magunkat: a greenwashing bizony szembe fog jönni velünk. Az egyik legjobb dolog, ha felkészültek vagyunk: ha tudjuk, hogy milyen technikákkal akarnak a szemünkbe port hinteni. A tudatosságot és az erre fordított mentális energiát nem lehet megúszni: legyünk tájékozottak, és csak azt vegyük meg, amiről úgy gondoljuk, szívesen adjuk ki a pénzünket a háttérben zajló dolgokért is, a hozzávalók, a munkaerő, a keletkező hulladék témájában. Informálódjunk, hogy úgy döntsünk, ahogy mi akarunk, ahelyett, hogy azt gondolnánk, amit más szeretné, hogy gondoljunk.

Ha valaki konkrétan tenni is akar valamit a greenwashing ellen, az első lépések egyike, annak végiggondolása, mit és mennyit fogyaszt, és valóban szüksége van-e mindarra, amit megvesz. Érdemes megvizsgálni a háztartási kuka tartalmát is – és nem csak a szelektívét. Lehet, hogy hosszabb lesz a folyamat, mint tervezzük, hiszen sok szempontot meg kell ismernünk, és ez akár lemondásokkal vagy konfliktusokkal is járhat. De megéri tájékozottnak lenni, hiszen a  mi bőrünkre is megy ez a vásár.

 

Az eredeti cikk az xforest.hu-n itt érhető el

Vizes Élőhelyek Világnapja – Kiemelten fontos hazánk vizes élőhelyeinek védelme

A vizes élőhelyek védelmének érdekében 1971. február 2-án Iránban írták alá a Ramsari Egyezményt, hazánk 1979-es csatlakozása óta már az ország 2,6 %-a, 29 vizes élőhely, több mint 240 ezer hektáron képezi részét – jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából, Dömsödön.

 

A helyettes államtitkár beszédében kifejtette, hogy a 2023-as évben a vizes élőhelyek rekonstrukciója adja a világnap központi témáját. A kérdés rendkívül aktuális, hiszen 2022 decemberében Montrealban a Biodiverzitás Egyezmény részes feleinek találkozóján elfogadták a globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiát, amely ambiciózus célkitűzéseket fogalmaz meg az élőhelyek helyreállítása tekintetében – folytatta Balczó Bertalan.

A helyettes államtitkár kiemelte a Ramsari Egyezmény jelentőségét, amely nemcsak az egyik legnagyobb múltú, hanem az egyik legdinamikusabban fejlődő államközi természetvédelmi megállapodás. Az egyezményhez már 172 ország csatlakozott, és világszerte mintegy 2,4 millió négyzetkilométer kiterjedéssel, 2471 ramsari területet tartunk nyilván – fűzte hozzá.

Balczó Bertalan hangsúlyozta, hogy az élőhelyek rekonstrukciójának feladata nemcsak Európa és világszinten, de hazánkban is kiemelt figyelmet kap. Az elmúlt 12 évben a különböző operatív programokban kifejezetten természetvédelmi célra felhasznált források összege 90 milliárd forint, amelyből több mint 460 egyedi beruházást valósítottak meg a hazai nemzeti park igazgatóságok, ezáltal pedig mintegy 300 ezer hektáron javult a környezet állapota. Ezen projektek több mint fele élőhely-rekonstrukciót célzott, ahogy a 2014-ben indult és 2023-ban záruló pénzügyi időszak eddig felhasznált forrásainak nagy része is, többek között a Hanság, a Tihanyi Belső-tó, a Kardoskúti Fehér-tó, illetve a Duna és a Tisza mellékágai területén – emelte ki a helyettes államtitkár.

Balczó Bertalan beszámolt arról is, hogy több évnyi szakmai előkészítés és egyeztetés eredményeként tavaly decemberben az Európai Bizottság elfogadta a KEHOP Plusz programot, amely lehetőséget biztosít majd a korábban megkezdett hazai természetvédelmi fejlesztési irányok folytatására.

Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a rendezvényen elmondott beszédében nyomatékosította, hogy az igazgatóság munkájának is rendkívüli részét teszi ki a vizes élőhelyek védelme, különböző operatív forrásokból pedig számos vizes élőhely-rekonstrukciós projektet valósítottak meg a nemzeti park munkatársai.

 

Az eredeti cikk a magyarvadasz.hu-n itt érhető el

Illúzió, hogy léteznek zéró kibocsátású nagyvállalatok

Az elmúlt években ellepték a karbonpiacot a profit-orientált és non-profit szervezetek, amelyek pénzért cserébe lehetővé teszik a multinacionális vállalatoknak, hogy akár infrastrukturális fejlesztések nélkül is nettó zéró kibocsátású cégként hivatkozhassanak magukra. A világ vezető szabványait meghatározó Verra vállalat környezetvédő projektjeiről azonban most kiderült, nem hoznak jelentős változást a globális felmelegedés elleni harcban.

Szerző: Lányi Örs

 

A teljes cikk a 24.hu-n itt érhető el

Igaz, hogy nem felejtenek az elefántok?

A mondás szerint az elefántok nem felejtenek, de vajon mennyi ebben az igazság? Erre keresi a választ a Live Science cikke.

Szerző: Stéger Dávid

 

A teljes cikk a 24.hu-n itt érhető el