Csak egy vándorsólyom fióka repült ki

Idén a vándorsólymok négy baranyai fészkelőhelyén csak két esetben volt eredményes a költés, számolt be róla a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A másik két helyen folyamatosan mozogtak a madarak, de költésre utaló jeleket nem tapasztaltak. Az ismert fészkelőhelyeken az egyik tojásrakás meghiúsult, míg a másik sikeresnek bizonyult, de a sólyompár mindössze egyetlen fiókát reptetett ki. Ilyen rossz költési eredményre a sólymok 2010-ben történt baranyai megtelepedése óta még nem volt példa.

 

Az eredeti cikk a bama.hu-n itt érhető el

Az új kikötő bekapcsolja Mohácsot az európai vérkeringésbe

Csaknem nyolcmilliárd forintból létesül új országos közforgalmú kikötő Mohácson. A létesítmény alapkövét ünnepélyes keretek között tették le szeptember 23-án. 

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára az eseményen azt mondta, “a lendületes és eredményes közlekedésfejlesztés a sikeres gazdaságélénkítés alapja”, egyben “a helyi életminőségét is jelentős részben meghatározó tényező”.

Szavai szerint a 7,8 milliárd forint összértékű beruházással megépülő, három közlekedési módot összekapcsoló áruforgalmi csomópont megerősíti Mohács regionális szerepét, hiszen a korszerű kikötői infrastruktúra vonzó, versenyképes logisztikai szolgáltatást nyújt majd a térség vállalkozásai számára.

Az államtitkár hozzátette: a beruházás klímavédelmi célokat is szolgál, és jól illeszkedik a kormányzat ez irányú stratégiájába, hiszen segítségével növelhető a régióban a közútinál jóval kisebb környezetterhelést jelentő vízi, jelen esetben folyami, és vasúti áruszállítások aránya.

Kiemelte: a Duna meghatározó európai közlekedési folyosóként lehetőséget teremthet a közutak tehermentesítésére, számos kamion kiváltására, az általuk elszállított árumennyiség folyami célba juttatására is.

Hozzátette: a magyar belvízi hajózás, áruszállítás fejlesztése, környezetterhelésének csökkentése érdekében elkötelezett a magyar kormány, így – többek között – a magyar hajópark alternatív üzemanyagokra átállítása, és a hajózási útvonalak környezetvédelmi szempontoknak megfelelő fejlesztése is napirenden van.

Azt mondta, hogy a hazai belvízi hajózás versenyképességének növelése érdekében a közelmúltban több fejlesztés is történt, így például intelligens bójákat és kitűző hajókat szereztek be, míg a csepeli szabadkikötőben folyami, közúti és vasúti gépjárművek cseppfolyósított földgáz-ellátásának biztosítására töltőpont létesült.

Kitért arra, hogy az ITM egy olyan komplex árufuvarozási ösztönző program összeállításán dolgozik, amely a vasúti és közúti mellett a vízi teherszállításra is kiterjed, továbbá “a kormány folyamatos korszerűsítésekkel, bővítésekkel közelíti a közlekedési hálózatok minőségét a társadalmi elvárásokhoz és a gazdasági szereplők igényeihez”.

Úgy vélekedett, Mohácsot a kikötőfejlesztés bekapcsolja az európai gazdasági vérkeringésbe és hozzájárul a helyi növekedés élénküléséhez, a foglalkoztatás bővüléséhez.

Hargitai János (KDNP), Mohács térségének országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy a beruházás kapcsolódik az M6-os autópálya befejező, országhatárig tartó szakaszának megépítéséhez, a tervezés alatt álló mohácsi Duna-híd létesítéséhez és egyéb, a városban zajló fejlesztésekhez, egyben a mohácsi csata 500. évfordulójára való felkészülés jegyében zajló beruházásokhoz is. Közölte: mindezek együtt jelentősen erősítik a Duna-parti város szerepét a régióban és Magyarországon.

Pávkovics Gábor (Fidesz-KDNP), Mohács polgármestere úgy vélekedett, a kikötő megépítésével, a híd létrehozásával és a további közúti közlekedési kapcsolatok fejlesztésével nemcsak az agrárium és az élelmiszer-feldolgozás, de a logisztika tekintetében is vezető szerepet tölthet be a város a térségben.

Őri László (Fidesz-KDNP), a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke beszédében azt mondta: a kormány és a település hosszú ideje folyamatos, töretlen együttműködésének köszönhető mohácsi beruházások nemcsak a megyére, de az egész régióra kihatnak.

A sajtó rendelkezésére bocsátott írásos összegzés szerint az Integrált közlekedésfejlesztési operatív program (Ikop) 7,6 milliárd forintos támogatásából és a mohácsi önkormányzat 230 millió forintos forrásából – várhatóan 2023 végére elkészülő – beruházás célja, hogy kielégítse a térségben jelentkező áruforgalmi igényeket, egyben erősíti majd Mohács regionális szerepét és vonzó, versenyképes logisztikai szolgáltatást nyújt a régió vállalkozásainak.

Közölték: a fejlesztés részeként megépítik a kikötő fogadó és üzemviteli épületét, egy több mint 300 méternyi partfalat létesítenek, három hajóállást alakítanak ki, valamint a kikötő bő 2,5 hektáros területén konténerek tárolására szolgáló burkolt szabadtéri tárolót, emelő- és szállítóberendezéseket létesítenek.

Átépítik továbbá a közúti csomópontot és biztosítják az újonnan beépített területek közműellátását, átépítik és korszerűsítik a meglévő vasúti vágányokat.

 

Az eredeti cikk a pecsiujsag.hu-n itt érhető el

A csomagolásmentes vásárlás odafigyelést igényel, de megéri

A hulladékmentes életmódra való törekvés legfőbb célja a környezet megóvása, melyhez a kereskedelmi szereplők és a fogyasztók együttműködése szükséges. A csomagolásmentes vásárlás lehetővé tétele fontos lépés ezen az úton, melyre már Pécsen és környékén is nyílik lehetőség – írja a Bama.hu.

Szerző: Mohay Réka

 

A Zöld Blokk 2019 elején nyitotta meg kapuit a kertvárosban, Pécsen elsőként. Bartal Gábor tulajdonosnak több hazai beszállító partnerükkel sikerült megegyeznie arról, hogy nagyobb kiszerelésben és lehetőleg papírcsomagolásban forgalmazzák számukra a termékeiket. Alakulóban van a csomagolásmentes boltok közt egyfajta érdekvédelmi szövetség is – közösen könnyebb a piaci érdekérvényesítés is. Kialakult egy tudatos törzsvásárlói körük, akik viszik a saját edényeiket, tárolótasakjaikat.

Niki méri kővágószőlősi székhelyű webshop a hulladékmentes életmódhoz segítséget nyújtó tároló és hordozó eszközöket, fémszívószálakat, luffaszivacsokat forgalmaz, illetve natúrkozmetikumokat és tisztítószereket. Ez utóbbi esetében a vásárlók házhoz szállítva kapják meg az újratöltött palackokat, így is segítve az újrahasznosítást. Demeterné Kávé Nikoletta tulajdonos szerint a hulladékcsökkentést megkönnyíti, ha kis lépésekben haladunk, fokozatosan változtatva szokásainkon.

A belvárosban két hónapja nyílt a Magaméri Shop, ahol szintén kimérve vásárolhatunk sokféle élelmiszert, fűszert, lisztet, magvakat, gabonákat, olajokat, de háztartásban használatos tisztítószereket is. Juhos Rita tulajdonos szintén törekszik hazai, környékbeli termelők portékáit kínálni a vevőknek, akik minden korosztályból érkeznek, köztük sok a fiatal is. Eddig számos pozitív visszajelzéssel és visszatérő vásárlókkal is gazdagodtak. – Jó látni, hogy az egyetemisták is felkészülten érkeznek. Nyilván nem várhatjuk el, hogy drasztikusan mindenki maga mögött hagyja az eddig megszokott vásárlási szokásokat, de már egy kis odafigyelés is számít. Ha például megvett valaki egy tisztítószeres vagy étolajos flakont, akkor azt csak vissza kell hoznia és újratöltjük – számolt be Juhos Rita.

Míg jelenleg egy szűkebb réteget jelentenek a csomagolásmentességre törekvő fogyasztók, a hulladékfelhalmozódás csökkentéséért egyre inkább szükségünk lesz az alternatív megoldásokra.

A környezet megóvása közös érdekünk

A csomagolásmentes, kimért termékeken alapuló vásárlás előnye az is, hogy így a vásárolt mennyiséget a vásárló határozhatja meg, akár néhány grammos kóstolóra is nyílik lehetőség, de beszerezhet egy adott recepthez szükséges konkrét adagokat is. A termékek egyesével való lemérése több időt vesz igénybe, így az állandóan rohanó vásárlóktól előzetes tervezést igényel. Hasonló megoldásokkal azonban már szupermarketekben is találkozhatunk bizonyos termékek esetében – ha a nagyobb üzletek is egyre több ilyen törekvést vezetnének be, megoldva a gyors önkiszolgálást és a fokozott higiéniai ellenőrzést, minden bizonnyal egyre többen szoknának hozzá a vásárlás újfajta, környezetbarát módszeréhez.

 

Az eredeti cikk a bama.hu-n itt érhető el

Olyat is láthatunk a Szent Miklós Vízimalomban, amiből csak egy van a világon

A Mohács és Somberek között található egyedülálló Szent Miklós Vízi- és Taposómalom felejthetetlen élményeket kínál kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Az újjászületett vízimalom tartalmas programokkal, szolgáltatásokkal várja az érdeklődőket, s egy olyan kuriózummal, amiből nincs még egy a világon.

Szerző: Márkus Hanna

 

A Csele-patak utolsó vízimalma a környéken egykor voltak közül az egyetlen, amely megmaradt az utókor számára. A Csele-völgyi malmok első írásos említése 1331-re vezethető vissza. 1930-ig egyszerű kis malomként működött, majd egy komoly korszerűsítésen esett át, és hosszú időn keresztül a Heréb-család birtokában működött. Az államosítás során ellehetetlenült a malom, így 1951-től nem működött rendeltetése szerint, majd pusztulásnak indult az épület.

2007-ben Mohácsi Bugarszki Norbert vásárolta meg a malmot, s azóta is a családja tulajdonában áll.

– Akkor egy célunk volt, hogy megóvjuk a teljes pusztulástól a malom romjait. Ekkor még szó sem volt felújításról, hasznosításról. Egyszerűen azt szerettem volna, hogy ne váljon minden az enyészeté, először, mint a Mohácsi Városszépítő- és Városvédő Egyesület elnöke, majd mint magánszemély. Egyszer csak azonban a dolog továbblendült, az emberek segítettek, mi pedig itt voltunk és csináltuk.

Országosan védett műemlékről van szó, ami a helyi, illetve a megyei értéktárban is szerepel, mint védendő építészeti érték.

Nyitott ipartörténeti emlékként működik, székely mestereknek köszönhetően 2009 óta ismét működőképes.

A Szent Miklós Rend Egyesület biztosítja az üzemeltetés feltételeit, a Bugarszki-család tagjai önkéntesként végzik a tárlatvezetést, illetve a malom működtetését.

Konkrét nyitvatartási idejük nincs, bejelentkezés alapján látogatható meg a műemlék.  – Egy ember miatt ugyanúgy kinyitjuk a malom kapuit, mint száz fő esetén.

A járványügyi helyzet miatt Mohács történelmi vízimalmát jóval kevesebben kereshették fel az elmúlt időben. Idén előre leszervezett programokkal sem tudják várni az érdeklődőket, viszont legalább már nyitva vannak.

Jelenleg alapjáraton működik a malom, tehát különböző kisebb létszámú programokat, szolgáltatásokat tudnak lebonyolítani.

A program során a látogatókat körbekalauzolják a malomban, így a tárlatvezetés alatt a vendégek megtekinthetik a malmot működés közben. A közel egyórás program során bejárják a helyet, s megismertetik a malom történetét és környékét.

Az eltelt 14 év alatt egy nagyon komoly őrléstörténeti gyűjtemény alakult ki, így különböző eszközökön be tudják mutatni a gabonafeldolgozás fejlődését az őskortól egészen napjainkig.

Emellett majdnem 1000 darabos zsákgyűjteményt is láthatnak a látogatók. A különböző felirattal és mintával ellátott zsákok egytől-egyig egyediek, nincs két egyforma közöttük. A 200 éves liszteszsák is irigylésre méltóan „jó formában tartja magát” az évek során, mintha csak ma szőtték volna.

Az udvarban hat évvel ezelőtt létesült egy dél-dunántúli lábaspajta, melyben egy taposómalom rejlik.

Ez az ember által hajtható szerkezet a program fénypontja, ugyanis a látogatók örömmel próbálják ki a taposómalmot.

A hét éve zajló kutatások azt mutatják, hogy több dokumentáció is létezik ilyen szerkezetről, de létező példány sehol máshol nem található a Földön, tehát világraszóló kuriózumról van szó. Ez a szerkezet megint csak a gyergyószentmiklósi székely mesterek munkáját dicséri.

Az udvar hátsó részében található egy mészégető kemence, amiben az elődök a villányi hegységből hozott mészkövet a pécsi feketeszénnel égetett mésszé alakították át. Mohácsról való áthelyezése óta a város iparából ez a mementó, ez a kis emlék a malom udvarában tekinthető meg.

15-20 fős csoportok látogatása esetén kemencés sütögetésre invitálják a vendégeket, mely során azt is bemutatják, hogyan működik. Legtöbbször lepény, langalló, töki pompos készül a látogatók számára.

A gyerekek számára további izgalmas foglalkozás a merített papír készítése. A malom pincéjében, azaz a száraz házban található egy papírmerítő műhely, ahol bemutatják a papír újrahasznosításának az egyik fajtáját. Az összegyűjtött hulladékpapírt ledarálják, majd a gyerekek közreműködésével merített papírt készítenek.

– Mi megmutatjuk, elmeséljük, ők pedig kipróbálják. A foglalkozás végén mindenki egy merített papírra térhet haza.

– Békeidőben gyakran találnak meg minket iskolai, családi, vagy céges rendezvények megrendezéséhez szolgáló helyszínként.

Ballagási, diplomaosztói, születésnapi, névnapi ünnepségek tökéletes helyszíne lehet, de konferenciát, meetinget, családi napot, eljegyzést, esküvőt, sőt keresztelőt is tartottak már a malomban, illetve annak udvarán. Kulturált helyszínként szolgálhat számtalan eseményhez. Hangosítás, laptop, projektor, illetve vetítővászon is rendelkezésre áll, így mindenki megtalálhatja az adott eseményhez szükséges felszereléseket.

– A Nepomuki Szent János Ünnepség ideje alatt szoktuk megrendezni a Szent Miklós Malomnapot, mely egy családi, sütős-főzős, majális nappá szokott átalakulni. Sajnos ez tavaly és idén is elmaradt, de bízunk benne, hogy jövőre sokan összegyűlnek nálunk.

 

Az eredeti cikk a pecsiujsag.hu-n itt érhető el

Új sodrómoly Magyarországon

A házfalakra felfutó borostyán levélzetében rejtőzködő, Magyarországon eddig soha nem látott sodrómoly lepkéje bukkant fel hazánkban. A Clepsis dumicolana annyira új faj, hogy még hivatalos magyar neve sincs, előzetesen borostyán-sodrómolynak nevezhetjük.

Szerző: Fazekas Imre

 

A lepkehernyók körében nem igazán kedvelt tápnövény a borostyán, a fajok többsége inkább más táplálékforrást választ. Az új faj hat hazai oligo- és polifág rokona messze elkerüli a borostyánt.

A borostyán-sodrómolyt, ezt az új lepkefajt Magyarországon először jelen sorok írója figyelte meg 2020 tavaszán a szubmediterrán mikroklímájú Pécsett. Az igen apró lepke a Mecsekoldal városrészben, a régi városfal és a helyi védelem alatt álló Havi-hegy közötti utcákban, kertekben repült a felfutó borostyánok levélzetének közelében. A Havi-hegy másról is nevezetes, ugyanis a több mint százéves mandulafája 2018-ban „Európa fája” lett.

A lepke pécsi felfedezésével szinte párhuzamosan, néhány héttel később Budapesten is megtalálta Halász Antal, a Duna–Ipoly Nemzeti Park munkatársa egy társasház falára felkapaszkodó borostyánon. Az információcsere után a vizsgálatok ezt követően már célirányosan is elkezdődtek, s egészen a tél elejéig folytak.

Az eddigi kutatások szerint úgy látszik, hogy a néhány milliméter nagyságú borostyán-sodrómoly csak a késő délutáni órákban jelenik meg a borostyánleveleken (lásd a képünket) és sötétedésig repül a tápnövény körül, de csak annak közvetlen környezetében. Az éjszakát rejtőzködve, a levelek fonákján tölti. Fajrokonai kivétel nélkül éjszaka repülnek. A hernyók kizárólag csak a borostyán levelével és a hajtás végével táplálkoznak. A hideg téli hónapokat hernyóalakban vészelik át, s kihasználják a házfalakból kisugárzó hő előnyeit.

A magyar faunában eddig ismeretlen fajról az európai szakirodalomban is csak szűkszavúan írtak a szerzők. A legjelentősebb sodrómolyos európai monográfiában (Tortricidae of Europe, 1) a 2000-es évek elejéig csupán a mediterrán országokból és Elő-Ázsiából említették. A faj magyarországi felfedezésének híre az online szakmai levelezésekben hamar elterjedt az európai lepkekutatók körében. A faj hazai megjelenése azért is volt érdekes, mert – mint ez később kiderült – a borostyán-sodrómoly az elmúlt húsz évben folyamatosan felbukkant Európa számos nagyvárosában, így Berlinben, sőt még Londonban is, egy egyetemi botanikus kertben.

A szórványos faunisztikai publikációkból azonban nem lehetett megrajzolni a lepke elterjedési trendjét, földrajzi mintázatát. Szükség volt egy folyamatosan bővíthető elterjedési adatbank megnyitására és egy digitális térkép elkészítésére. Az európai kollégákkal való intenzív konzultáció néhány hét múlva meghozta a gyümölcsét. Mintegy 80 lelőhely adatai kerültek az adatbankba és a térképre az 1884 és 2020 közötti gyűjtések alapján.

A megrajzolt elterjedési térkép igen meglepő volt. Bebizonyosodott: a borostyán-sodrómoly nem is „igazi” mediterrán faj, hiszen Spanyolország déli részéből egyetlen gyűjtési adata van csak 1901-ből. Azóta sehol az egész Ibéria-félszigeten nem fogták. Hiányzik a Balkán-félszigetről is. Természetes elterjedési területének súlypontja az Appennini-félsziget, amely a jégkorszakok alatt az európai fauna egyik, de igen fontos szekunder refugiuma volt. Feltételezhető, hogy a sodrómolynak ez a földrajzi régió volt a jégkori menedékhelye.

Miközben az utolsó jégkorszak, a Würm-glaciális után, mintegy 10 000 éve a növény- és állatfajok fokozatosan elfoglalták a jégmentes területeket, számos faj nem vagy alig hagyta el egykori jégkorszaki menedékhelyét. Ilyen faj a borostyán-sodrómoly is.

De hogyan került akkor a lepke a London–Amszterdam–Berlin– Budapest–Pécs jelenleg ismert elterjedési határvonalig?

Az eddigi vizsgálatok valószínűsítik, hogy a borostyán-sodrómolyt a déli országokból származó kertészeti felhasználású borostyánszállítmányokkal hurcolták be Közép- és Nyugat-Európa országaiba, ahol a faj megtelepedett, de mindig csak városi vagy egyéb települési környezetben, tehát egy adventív faj. Adventívnek, idegenhonosnak vagy jövevénynek azokat a fajokat tartjuk, amelyeknek természetes elterjedési területe (areája) nem fedi a térképen is bemutatott földrajzi területet, hanem oda emberi közvetítéssel kerültek be. A borostyán-sodrómolyok mindig csak a települések hőmérsékletileg kiegyenlítettebb, melegebb „hőszigeteiben” bukkannak fel. Meg kell jegyezni azonban, hogy nem kizárt a faj természetes északi irányú kolonizációja sem, ezt azonban még alaposan tanulmányozni kell.

Hazánkban és Közép-Európa más országaiban e sodrómoly imágói, azaz lepkéi két nemzedékben repülnek május közepétől október közepéig. Dél-Európában csak egy generációja ismert májustól júliusig. Ennek a generációs változásnak az okát a belga és spanyol kutatók abban látják, hogy a Mediterráneum forró, száraz nyara nem kedvez a második nemzedék kialakulásának, míg északabbra, a csapadékban gazdagabb életkörülmények előnyösebbek a hernyók számára.

Meglepő viszont az is, hogy sem a magyarországi, sem pedig más közép- és nyugat-európai üde lomberdőben, keményfás ligeterdőben az őshonos, árnyéktűrő borostyánon eddig a lepkét még nem sikerült megfigyelni. Erre majd a következő évek kutatásai adnak választ, amelyekben vizsgálni kell a „bekerülés” pontos módját, a megtelepedés és fennmaradás bionómiáját, valamint az állományok nagyságát.

 

Az eredeti cikk az eletestudomany.hu-n itt érhető el

Kiépül a Mecsek-kör, pár éven belül akár Siófokig is eltekerhetünk az új bicikliúton

Ha a minden a tervek szerint halad, 2023-ban indulhat a Pécs és Siófok között négy szakaszra bontott kerékpárút építése. A közbeszerzési eljáráson nemrég eldőlt, melyik cégek végezhetik a tervezést. A nagyívű beruházás részeként elkészül a „Mecsek-kör”, Baranyában Pécs és Orfű mellett Magyarhertelendet, Sásdot és Vásárosdombót is kerékpárutak kötik majd össze. Szigetvár és Kaposvár között szintén biztonságos lesz a biciklizés.

Egyre népszerűbb a kerékpáros turizmus Magyarországon, az elkövetkező években pedig hatalmas infrastrukturális fejlesztések indulnak. A beruházásokból megyénk sem marad ki: Pécstől egészen Siófokig, Szigetvártól pedig Kaposvárig épül bicikliút.

A Nemzeti Infrastruktúra (NIF) Zrt. megkeresésünkre arról adott tájékoztatást, hogy a baranyai megyeszékhelytől a Balaton déli partjáig vezető kerékpárúttal kapcsolatos engedélyezési és kiviteli tervek, valamint az építési és kapcsolódó engedélyek megszerzésére kiírt közbeszerzési eljárás júliusban lezárult. A négy szakaszra bontott beruházás közül három esetében a Tura-Terv Mérnökiroda Kft., egy vonatkozásában pedig a Via-Futura Kft. nyerte el a feladatot.

A Pécs és Oroszló között kiépülő 38 kilométeres szakaszt, az úgynevezett „Mecsek-kört” nettó 158 millió forintért tervezheti a Tura-Terv. Az innen Dombóvárig tartó 49 kilométeres rész tervezésére nettó 195 millió forint értékben kötöttek szerződést a Via-Futura céggel, Dombóvártól Tamásiig (38 km), illetve a befejező szakaszra (49 km) pedig szintén a Tura-Terv Kft. készítheti a terveket nettó 183, valamint 198 millió forintért.

A NIF Zrt. közölte, a rendelkezésre álló forrás alapján jelenleg a Siófok és Tamási közötti szakasz tervezése kezdődött meg. A teljeskörű engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítésére, valamint a kapcsolódó engedélyek megszerzésére tizenhat hónap áll a társaság rendelkezésére.

Mint megtudtuk, az építési engedélyköteles szakaszok kivitelezése legkorábban 2023-ban kezdődhet meg.
A már létező tanulmányterv alapján a Pécs-Siófok bicikliút érinteni fogja többek közt Orfűt, Magyarhertelendet, Sásdot, Dombóvárt, Döbröközt, Tamásit és a Fejér megyei Szabadhídvéget is. A települések listáját az engedélyezési és kiviteli tervek véglegesítik majd.

 

Az eredeti cikk a pecsiujsag.hu-n itt érhető el

A legzöldebb hazai egyetemnek bizonyult a PTE

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) 2020-ban az előkelő 59. helyre került a regisztrált 84 ország 912 egyeteme között a világ környezettudatos felsőoktatási intézményeit rangsoroló, hétfőn közzétett listán. Ez egyúttal azt jelenti, hogy immár a magyar egyetemek között a leginkább környezettudatos intézmény a PTE. 

A „Zöld Egyetem” gondolat összetett rendszer, magában foglalja az épített környezetet, a környezettudatos üzemeltetést, az ehhez kapcsolódó attitűdök kialakítását, valamint az oktatási, kutatási háttér megteremtését. A világ egyetemeinek „zöld rangsorát” 2010 óta minden évben összeállítja a University of Indonesia a fenntartható környezeti fejlődés elősegítésére és támogatására.

Mekkora zöld területek találhatók az egyetemek campusain, mennyire törekszenek a klímaváltozás hatásainak csökkentésére, szelektíven gyűjtik-e a hulladékot, használnak-e víztakarékos berendezéseket, illetve vezettek-e be egyéb olyan intézkedéseket, amelyek környezettudatos hozzáállást tükröznek – ezek a fő szempontok a Green Metric Ranking of World Universities listán.

Míg a felméréshez az első évben mindössze 35 ország 95 intézménye szolgáltatott adatokat, tavaly már 780 felsőoktatási intézmény mérettette meg magát, idén pedig már az ezret közelítette ez a szám, 84 országot képviselve.

Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora így értékelte a friss eredményt: „Jól látszik az objektív mérőszámokon alapuló rendszerben egyetemünk folyamatos fejlődése, hiszen évről évre jelentősen javított helyezésén a PTE. Míg 2016-ban a 355. volt a listán, tavaly már bekerült intézményünk a top 100-ba, és még ehhez képest is tudtunk fejlődni, előre lépni.

Az 59. hely már valóban a világ élmezőnye, az pedig külön büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy ezzel az eredménnyel Magyarország legzöldebb egyetemévé váltunk. Ebből is látszik, hogy komoly lépéseket tettünk az elmúlt években a fenntartható fejlődés érdekében, és hiszem, hogy még innen is van feljebb.” – mondta a PTE rektora.

A lista szerint a világ “legzöldebb” egyeteme – megőrizve ezzel tavalyi elsőségét – a holland Wageningen University & Research, amelyet a brit University of Oxford, illetve a szintén brit Nottingham University követ.

 

Az eredeti cikk a pecsiujsag.hu-n itt érhető el

Óriási pusztítást végzett a jégeső Sellyén

Több mint kétszáz ház lakhatatlan, rengeteg autónak tört be az ablaka Sellyén.

A megbolondult időjárás hátterében a globális felmelegedés áll, emögött pedig a belátásra, jövőbetekintő gondolkodásra képtelen ember. Ismét, a szélsőségessé váló időjárási klímakatasztrófa sorozatból két gyöngyszem. Bárkinél lecsaphat, bármikor!

Óriási pusztítást végzett a pénteki vihar a Baranya megyei Sellyén. A brutális időjárás fél hat körül csapott le a helységre. Magyarország legdélebben fekvő településén mandarinméretű jegek hullottak az égből. A jégeső gyakorlatilag válogatás nélkül tette tönkre a lakóházakat és az autókat. A legnagyobb károkat nem az eső, hanem a jégverés okozta, számos pala- és cserépfedésű lakóépület tetőszerkezete sérült meg.

 

Hatalmas károkat okozott Csepelen a pénteki égszakadás és jégeső. A csepeli katasztrófavédelem, az önkormányzat szakemberei és a polgármester is egész éjjel a kárelhárítás munkálatain dolgoztak.

A jégeső letarolta a fákat, háztetők cserepét, autók szélvédőjét törte be, és rengeteg kárt okozott a jégesővel együtt érkező, özönvízszerű eső is. A katasztrófavédelem munkatársai egész éjjel a víz elvezetésén, az elöntött közterületek megtisztításán dolgozott. Kint voltak a legkritikusabb helyszíneken a polgármester vezetésével a csepeli önkormányzat dolgozói is. Miután házakban, autókban is komoly károk keletkeztek, a kárelhárítás várhatóan napokig fog még tartani.

 

Az eredeti cikk a climenews.com-on itt érhető el

Fém orvosi implantátumok nyomtatását kutatják a Pécsi Tudományegyetemen

Fém orvosi implantátumok nyomtatását kutatják a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) Gépészmérnök Tanszékén az egyetem 3D Központjával, aminek eredményeként a technológia és a kifejlesztett fémnyomtató is megjelenhet a piacon – közölte a PTE az MTI-vel.

Míg korábban jobbára öntéssel és felületi megmunkálással készültek az orvosi implantátumok fém alkatrészei, a 3D nyomtatás elterjedésével a közeljövőben akár fémnyomtatással is előállíthatják ezeket az eszközöket – írták a közleményben.

A kutatók a CMT (Cold Metal Transfer) technológiát ötvözték a 3D nyomtatással, amelyhez egy régi CNC-marógépet alakítottak át fémnyomtatóvá. A kísérletek azt igazolták, hogy a technológia megfelelően alkalmazható fémalkatrészek felépítésére, ezért saját fejlesztésű fémnyomtatót építettek. Ezzel az additív technológiás géppel folyamatosan zajlanak a kísérletek, és a gép fejlesztése is.

A végső cél biokompatibilis fémek és orvosi implantátumok nyomtatása.

A technológiával egy előgyártmányt nyomtatnak, amit forgácsoló megmunkálással még utómunkálni kell. A szakemberek várakozása szerint az eddig ismert fémporos technológiához viszonyítva lerövidül a gyártási idő, illetve olcsóbb lesz az előállítás és üzemeltetés.

A közlemény szerint a kutatás első szakaszában gépipari alkalmazások szempontjából az alumínium nyomtathatóságát, hegesztési tulajdonságait vizsgálták, majd a 3D Központtal való kapcsolódás az orvosi alkalmazás irányába terelte a munkát, amellyel a 2021 őszén a PTE MIK-en induló Biomedical engineering képzéshez is kapcsolódni tudnak.

A következő fejezet az orvosi eszközöknél és implantátumoknál alkalmazott fémek, illetve a titán nyomtatása lesz, ezek olvadáspontja, szilárdsági tulajdonságai és más jellemzői új kihívások elé állítják a kutatócsapatot.

 

Az eredeti cikk a thevip.hu-n itt érhető el

Egy libegőt álmodtak a Szársomlyó ormára

Elképzelhető, hogy pár éven belül a Villányi borvidéket madártávlatból tekinthetjük meg, ugyanis a Szársomlyó gerincén vezető libegőt terveznek a hegy csúcsára. Bár még kezdeti szakaszban van a projekt, eddig mindenhol pozitív fogadtatásra talált a villányi városvezetés ötlete. Hargitai János, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő szerint akár a „Mohács 500” projekt keretében is megvalósulhat a beruházás.

Szerző: Rajnai-Zsíros Krisztina

Még az önkormányzati választások idején vetődött fel, hogy kellene építeni egy libegőt, amely felviszi a borvidékre érkező turistákat, kirándulókat a Harsányi-hegy csúcsára. Akkor igencsak bátor ötletnek tűnt, de azóta sem vetették el, sőt elkezdődtek az egyeztetések, a tervezések, körvonalazódni látszik, hogy mit szeretnének.

Hargitai János, a térség országgyűlési képviselője üdvözölte a libegő ötletét. Mint már többször elmondta, a „Mohács 500” projekt kalkulál a második csatahelyszín (a Harsányi-hegy lejtői) fejlesztésével is. Ennek kapcsán nemsokára megjelenik az a kormányhatározat, amely rögzíteni fogja, hogy itt is valósuljanak meg fejlesztések.

– El tudnék képzelni oda egy ilyen projektelemet is. A 400 méteres magasságból a legtökéletesebb kilátás lenne a csatatérre, csodás panoráma tárulna az ide érkezők elé. S mivel a kormányhatározat csak azt a politikai szándékot rögzíti, hogy történjenek itt fejlesztések, én egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy a „Mohács 500” keretében találjunk erre forrásokat – mondta a nemzeti oldal kereszténydemokrata országgyűlési képviselője.

Mint ismert, a szoborparkhoz 2019-ben készült el egy nagy beruházás részeként egy korszerű fogadóépület és egy lebegő sétány olyan összhangban, hogy az ottani látnivalókat minél többeknek be tudják mutatni, miközben maximálisan védett marad a természeti érték. Ugyanezen alapelvek mentén szeretnék a libegőt is megvalósítani.

– Az elmúlt időszakban nagyon aktívan belekezdtünk Villány jövőjének tervezésébe, komplex turisztikai fejlesztéseket szeretnénk megvalósítani, különböző attrakciókat kitalálni, hogy az ide érkező turistáknak minél nagyobb élményben lehessen részük. Élményszerűen szeretnék bemutatni ezt a tájat, de úgy, hogy a természeti értékeket megőrizzük és óvjuk, ehhez keresünk különböző megoldásokat – mondta Mayer István, Villány polgármestere.

Komplex élményben lehetne részünk

Az elképzelések szerint a hegy keleti oldalán, a szoborpark környékén lenne a libegő kiindulópontja, és a Szársomlyó tetejére vezetne. A hegycsúcson egy fogadóépületet, egy kávézót, vagy nagy távcsövet, esetleg egy csillagvizsgálót is el tudnak képzelni a tervezők, sőt, még az is elképzelhető, hogy akár a legbátrabbak egy kötélpályán lecsúszva térnek majd vissza a kiindulóponthoz. Ha valamilyen szolgáltatást igénybe lehetne venni, az adna az ide érkezőknek egy komplex élményt, és még egy oldaláról megmutatkozna a borvidék szépsége.

Mayer István kiemelte, a projekt még nagyon kezdeti szakaszban van, de az a céljuk, hogy minél jobb, komplexebb terveket tudjanak letenni az asztalra, hiszen így nagyobb eséllyel tudnak a beruházáshoz forrásokat szerezni. Villány városa minden segítséget megad a fejlesztés előkészítéséhez.

 

Az eredeti cikk a bama.hu-n itt érhető el