Hulladékon hizlalt gombákkal váltanák ki a műanyagalapú hőszigeteléseket

Fűrészporon és növényi hulladékokon hizlalt gombafonalakból készít szigetelőpaneleket egy brit cég – szemlézi a hvg.hu.

Új, gombafonál-alapú szigetelőanyagot fejlesztett ki egy brit vállalkozás, amely jövőre már gyártja és forgalmazza is a terméket. A FastCompany beszámolója alapján  a Biohm nevű társaság fejlesztése egy igazi jollyjoker:

  • hulladékanyagokból (fűrészpor, mezőgazdasági melléktermékek, élelmiszermaradék) készül vagyis minimális a karbonlábnyoma;
  • nem tartalmaz sem káros vegyi anyagokat sem műanyagokat;
  • a tesztek nyomán kisebb a hővezető képessége, vagyis jobban szigetel, mint a habosított műanyag-alapú szigetelések, és jobb a tűzállósága is, emellett hasonló az állékonysága;
  • nagyon kis mértékben bocsát ki káros vegyületeket a beépítés után (az ilyen alapon építőipari termékeket minősítő British Board of Agrément A+-osnak találta, miközben a megszokott hőszigetelő-anyagokat jellemzően az F-kategóriába sorolja);
  • élettartama végén, bontáskor egyszerűen komposztálható, vagy újrafelhasználható, teljesítve a körforgásos gazdaság alapelveit.

Az újfajta szigetelőanyag alapját a gombafonalak, vagyis micélium adja, amelyek nagyon hasonló hálózatba gabalyodnak fejlődésük során, mint a szigetelőanyagok rostjai. A gombafonalakat a fent jelzett melléktermékeken vagy hulladékokon hizlalják egészen addig, míg megfelelő méretre nőnek. Ekkor megfelelő kezeléssel merev, erős táblákat alakítanak ki belőlük, amik a megszokott szigetelőanyag-táblákhoz hasonlóan kezelhetők.

 

A teljes cikk a hvg.hu-n itt érhető el

50 nap alatt komposzttá bontja le a műanyagot egy magyar innováció

A világon eddig egyedülálló megoldással forradalmasítaná a műanyagok újrahasznosítását egy magyar szakemberek alkotta csapat, a Poliloop. A fiatalok egy olyan baktériumkoktélt fejlesztettek ki, amellyel például az egyszerhasználatos PET-palackok, tányérok, villák és dobozok néhány hét alatt teljesen lebomlanak. A cég az RTL Klub Fókusz című műsorában mutatta meg, hogy hol tart fejlesztésük.

 

A teljes cikk a 24.hu-n itt érhető el

Műanyagmentesen: akik fa és papír helyett a kukoricára álltak rá

Eddig tartott néhány egyszer használatos műanyag pályafutása, számos terméket a mai naptól kezdve már nem lehet forgalomba hozni. Az árukészletek még pár hónapig kitartanak, majd a helyüket átveszik fenntarthatóbb, lebomló anyagból készült eszközök. A Vilhemp kizárólag természetes eredetű összetevőkből készít evőeszközöket és szívószálakat.

Szerző: Tótváradi Zsolt

 

Az eldobálás kultúráját várhatóan a július elsejétől hatályos, egyes műanyagok kivezetéséről szóló törvény nem fekteti két vállra, a szigorú szabályozás azonban erős figyelmeztetés a piaci résztvevőknek. Sokan már évek óta készülnek a várható változásra, és keresik azokat a műanyagot helyettesítő anyagokat, amelyekből fenntartható módon környezetbarát eszközöket gyárthatnak, rentábilisan. A Vilhemp alapanyaga természetes eredetű összetevőket tartalmaz, a technológia során csak hazai termesztők növényeit felhasználva.

„A már kereskedelmi forgalomba került termékeink biopolimer kompozitként megújuló energiaforrásból, növényi keményítőből készülnek.

Úgy fejlesztettük az alapanyagokat, hogy a végeredmény többször használható legyen, ennek is köszönhető a magyarországi engedélyezés.

Alapfilozófiánk, hogy nem termelünk szemetet, mivel az eszközeink növényi eredetűek, nem keletkezik belőlük mikroműanyag, még a táplálékláncba bekerülve sem okoznak problémát – mondta Rédey Soma, a Vilhemp Kft. egyik alapítója a Very Important Planetnek.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy rendeltetésszerű használat esetén évekig használhatóak az eszközök.

A PLA, azaz politejsav természetes szálakkal történő keverése több hasznos tulajdonságot ad az anyagnak, javítja a fizikai tulajdonságait és komposztálhatóságát is. Gyártás során többféle technológiát is lehet alkalmazni, fröccsöntést vagy éppen hőfúvást.

„Attól nem bomlik, hogy a fiókban van. A hőmérséklet, a páratartalom és a sötétség, ami együttesen kell, hogy adott legyen, ezek pedig megvannak egy ipari komposzttelepen. Ebben az esetben három hónap alatt humusszá bomlik. A folyamat lehet lassabb, de akkor sem károsítja a környezetet – tette hozzá a szakember.

Mivel az egyedileg fejlesztett, természetes rostszál alapanyagból evőeszközt, fagylaltos kanalat és szívószálat gyártanak, kritikus kérdés a hőállóság.

„A grillezett húsba azonnal nem lehet beleszúrni, mert akkor meglágyul a villa hegye, de néhány perc után már ez nem tapasztalható, tehát a fogyasztásra alkalmas ételek esetében használhatóak az evőeszközök. A hőállóság javítása érdekében továbbra is kísérletezünk, remélhetőleg hónapokon belül tudunk olyan kiskanalat is forgalomba hozni, ami jó a forró levesekhez, vagy a kávéhoz” – mondta Szűts Gergely, a cég másik alapítója.

Van komoly piaci kereslet az áruházak részéről, ezért a próbagyártás megkezdődött, a termékek augusztusra a polcokra kerülnek.

A cég a körforgásos gazdaság szellemében szolgáltatásként ajánlja fel a termékeik begyűjtését és azok újrahasznosítását, ipari komposztálásra történő átadását.

„2024-re Magyarországon kötelező lesz a háztartásokban a biohulladék külön gyűjtése, célunk, hogy a mi anyagunk is bekerüljön ebbe a kategóriába. Ebben az esetben együtt lehet kezelni akár az ételhulladékkal is. Addig is az lenne a legjobb, ha egy rendezvényen külön gyűjtenék a termékeket, akkor azokat elszállítjuk, hogy újrahasznosítsuk, illetve partnercégünkkel komposztáltatjuk. Teljes körforgásban gondolkodunk” – mondta Szűts Gergely.

A cég tulajdonosai kitartanak a kukoricaalapú adalékanyag mellett, mert szerintük hosszú távon ez a környezetbarátabb megoldás.

„Mindenki a fára és a papírra akar átállni, de ez szerintünk hosszú távon nem fenntartható. Egyrészt minőségi okok miatt: a papír szívószál szétmállik, a fa evőeszköz eltörik, mellékíze van. Másrészt ökológiai szempontból sem megoldás, hiszen a fa sokkal lassabban megújuló alapanyag, a fakivágás hosszú távon nem vállalható. Jelen esetben a kukorica egy éven belül újra vethető, arról nem is beszélve, hogy annak melléktermékét használjuk fel” – mondta Rédey Soma.

A gyártók azt kérik, hogy a termék semmiképp se kerüljön a műanyag szelektív hulladéktárolóba. Használjuk élettartalmuk végéig, majd törekedjünk azok komposztálására. Ha erre nincs lehetőség akkor helyezzük kommunális hulladékba, ahol nem károsítja a környezetet.

 

Az eredeti cikk a thevip.hu-n itt érhető el

Vadasparkot hozott létre a súlyosan sérült őznek egy perkátai család

Az állat hatalmas ütést kapott a fejére, eltört az orra, hiányzik az egyik szeme, és az állkapcsa is eldeformálódott.

Szerző: Kun Orsolya

 

A teljes cikk a sokszinuvidek.24.hu-n itt érhető el

Kézműves háziszappan

A Kézműves háziszappan Orosházán működő vállalkozás, mely hagyományos eljárással főzött, növényi alapanyagokból, kézzel készült háziszappanokat készít szárított és leőrült gyógynövénnyel gazdagítva.
Termékeik természetes növényi olajokból készülnek, ezáltal nem tartalmaznak semmilyen szintetikus összetevőt. Illatukról természetes illóolajok gondoskodnak.
Emellett egészségmegőrző termékek – gyógytea keverékek, szirupok, krémek és tinktúrák forgalmazásával is foglalkoznak, amelyek leginkább házi készítésűek, így ezek sem tartalmaznak semmilyen adalékot és ízfokozót!
Környezetünk védelme érdekében 2019-ben szappanjaik csomagolását műanyagmentessé tették, dobozokra cserélték a műanyag fóliákat.
Hosszú kísérletezések után 2019. utolsó negyedévében megkezdték a környezetbarát mosó darák gyártását és forgalmazását, amely kizárólag növényi alapanyagú, biológiailag lebomló, a jelenleg ismert legkímélőbb, mégis szuperül tisztító mosószernek minősül.

A Zöld Blokkban szappanjaikat találjátok meg sokféle illatban!
https://zoldblokk.hu/termek/kezmuves-szappanok/

Ribori

A Ribori márkanév megálmodója, Bori Nóra nevéből összeollózott fantázianév. Nóra több éve formázgatja, alakítja vállalkozását. Fő profilja a saját termesztésű luffatök, melyet minden ősszel nagy szorgalommal szüretel saját birtokán, hogy majd szép szivacsokként kerüljenek a boltok polcaira, és onnan a konyhátokba, fürdőszobátokba. Nem kis munkát követel ez, sok gondoskodást, odafigyelést a növényekre. Emellett fürdőszobai tisztálkodószereket is készít, mint a natúr szappanok, fürdősók, fürdőbombák. Mindig kísérletezget, újít, próbálgatja több irányból körbejárni a dolgokat.

A Zöld Blokk polcain megtaláljátok az általa termesztett, luffatök szivacsokat, isteni illatokban áradozó fürdőbombákat, és tavaszra vásárolhattok luffa magokat, ha szeretnétek majd saját tököket!

https://zoldblokk.hu/termek/ribori-luffa-szivacs/

Magyar kutatás teszi üzemanyaggá a hulladékot

Műanyaghulladékot alakítanak át kiemelkedő hatékonysággal folyékony üzemanyaggá a Miskolci Egyetem fiatal szakemberei. A motorhajtóanyagon túl keletkezett gáz-melléktermékek fűtőértéke is 40 százalékkal magasabb, mint a lakossági földgázé. Kecsmár Gergő miskolci egyetemistával, a projekt egyik kutatójával beszélgetett a Napi.hu többek között arról, hogyan teremthet új munkahelyeket a technológia, miként segít a környezeten, és a priolízis milyen műanyagok esetében hasznosítható.

Szerző: Kónya Ádám

 

– Mi az a pirolízis, és hogyan segít ez abban, hogy üzemanyagot lehessen előállítani a műanyagokból?

– A pirolízis a szerves anyagok hőbontásán alapuló eljárás, ami oxigénszegény vagy oxigénmentes zárt térben játszódik le. Ennek eredményeként három különböző halmazállapotú (szilárd, folyékony, gáz) végtermék keletkezhet. Esetünkben épp ennek a zárt rendszernek köszönhető, hogy a folyamat végén folyékony halmazállapotú termék is keletkezik a műanyagok hőbontásából. Biztosan látott már mindenki olyat, hogy valaki műanyagot égetett szabadtéren. Hozzátenném, hogy sajnos. Ilyenkor nem folyékony halmazállapotú melléktermék keletkezik, hanem valami egészen más. Ezért van szükség az oxigénszegény vagy oxigénmentes atmoszférára.

A műanyaghulladékok újrahasznosításával kapcsolatos kutatásom során pirolízis segítségével állítok elő folyékony halmazállapotú motorhajtóanyagot, szakmai mentorommal, Dobó Zsolttal, a Miskolci Egyetem Energia-és Minőségügyi Intézet tudományos főmunkatársával kiegészülve.

– Milyen eredményeket hozott a kutatás?

– A hőbontásos eljárás igazából nem új találmány, már régóta ismert például az angolszász területeken. Ami az újdonság lehet az az, hogy hogyan visszük végbe a folyamatokat ahhoz, hogy benzinszerű termékeket kapjunk. A lényeg a reaktor felépítésében van. A témavezetőmmel beépítettünk a rendszerbe egy egyedi reflux elemet, ami jelentősen növeli a kapott termék benzintartalmát, amelyet aztán könnyen ki lehet nyerni.

Ebből a szempontból nagy eredményt értünk el. A hőbontás eredményeként kapott folyadék 70-80 százalékos benzintartalommal rendelkezik. És ez csak a folyékony végtermék, amiből üzemanyagot lehet előállítani. Ezenkívül gáz és szilárd halmazállapotú anyag is keletkezik. A szilárd termék ránézésre fekete por, de vegyipari alapanyagként kiválóan lehetne alkalmazni. A hőbontó eljárásból keletkezett gáz pedig azért különleges, mert rendkívül magas a fűtőértéke. A jelenlegi lakossági földgázhoz viszonyítva a mi pirolízis gázunk fűtőértéke 40 százalékkal nagyobb. Ezt a gázt pedig el lehet égetni, amivel pl.: a pirolizáló rendszer energiaszükségletét lehet részben kielégíteni.

– Miben kell még finomítani a technológián?

– Elvégeztük a műanyag hulladékokból előállított benzin kémiai összetételének elemzését és az elégetése során keletkező füstgáz emissziós vizsgálatát. Mindkettőre szigorú EU-s és hazai minőségi-kritériumok vannak érvényben. Ennek ellenére az esetek döntő többségében már most megfelelünk az üzemanyagokra vonatkozó minőségi-követelményeknek, egy paraméter: az olefintartalom kivételével, aminek az értéke meghaladja a szabványban rögzített határértéket. Ezt egy összetett kémiai eljárással kívánjuk a jövőben optimalizálni.

– Számos fajta műanyag létezik. Melyikből állítanak elő üzemanyagot?

– Valóban rengetegféle műanyagot ismerünk, széles a skála. A kutatás során azt is fontos szempontnak tartottuk, hogy melyik műanyagok azok, melyeknek a hőbontása gazdaságos lehet, és akár országos szintre emelve is alkalmazható lenne. Ezért esett a választásunk négy féle műanyagra, melyekből keveréket állítottunk össze.  Az egyik a HDPE, amely a nagysűrűségű polietilén. Leggyakrabban termékek csomagolására, italos palackok, tisztítószeres flakonok, margarinos dobozok, konténerek és vízvezetékek gyártására használják. A következő az LDPE, a kissűrűségű polietilén, amiből leggyakrabban különféle fóliákat és műanyag zacskót készítenek. A harmadik a PS (polisztirol), amelyből csomagolóanyagot, eldobható poharat, tányért, evőeszközöket, CD- és DVD-tartókat, porózus anyagokat (szivacsokat), expandált sztirolt (hő és hangszigetelőt) készítenek. A PP-ből (polipropilén) pedig élelmiszeripari csomagolást, háztartási eszközöket, jármű-alkatrészeket (például lökhárítót), köteleket, húrokat, szőnyegeket, ragasztószalagokat, tartályokat, csomagolófóliákat, háztartási eszközöket gyártanak.

Tehát ebből a négy alapanyagból készítettünk keveréket. Előtte viszont azt is megvizsgáltuk, hogy ebből a négy műanyagtípusból mennyit használnak fel az emberek hazai, európai, valamint globális szinten. Ha belenézünk egy átlagos ember kukájába, kiderül, hogy az abban található műanyagoknak hány százaléka a HDPE, LPDE, PS és PP. Ez a négy műanyag a háztartásokban használt műanyagok több mint 50 százalékát fedi le. Emellett azonban még sok egyéb más műanyagot használnak az emberek. Vizsgáltuk például a PET-et (polietilén-tereftalát), melyből üdítős palackok, fóliák, mikrohullámtűrő csomagolás készül. Erről viszont az derült ki a kutatásaink során, hogy hőbontáson keresztüli üzemanyag-gyártásra nem lehet gazdaságosan hasznosítani. A jövőben a kutatásunk további irányvonalát képezheti annak a vizsgálata, hogy a többi műanyagot miként lehetne környezetkímélő módon átalakítani.

– Mennyire gazdaságos ez az eljárás?

– A már meglévő műanyaghulladékoknak az általam felvázolt innovatív újrahasznosításával jelentősen csökkenthetjük a környezetterhelés mértékét, a már fel nem használható műanyaghulladékokból értéket lehet teremteni, és bizonyos esetekben a kapott üzemanyagok jobb tulajdonságokkal bírnak, mint a jelenleg piaci forgalomban kaphatók, például egyes esetekben kisebb fogyasztást lehetett elérni, amely relatív kisebb károsanyag-kibocsátással is párosul. A műanyag hulladékok összegyűjtése, előkészítése és felhasználása, tehát a műanyagból készült üzemanyag előállítása, pedig új munkahelyek megteremtését teszi lehetővé, ami hátrányos kistérségek esetében minimális szakképzettség melletti munkavégzést tenne elérhetővé.

– Melyek a kutatás következő lépesei?

– Egyelőre a laboratóriumi szakasz végén járunk, hiszen a műszaki innovációk többsége a laboratóriumokban kezdődik. Ezután indulhat a kisüzemi rendszer elindítása, ami a jövőben pedig eljuthat akár magasabb szintre is. A témavezetőm már megtervezte a kisüzemi rendszer szerkezetét, és hamarosan a megvalósítási szakaszba lépünk. A járványhelyzet sajnos minket is akadályoz, de ez év végéig, vagy a következő év elejéig várható a kisüzemi rendszer felépítése. Ez mennyiségi ugrást jelent majd, hiszen laboratóriumi körülmények között nem állítható elő olyan mennyiségű üzemanyag, ami hosszabb távon elegendő lenne egy-egy gépjármű fenntartásához. A kisüzemi rendszer működése azonban folyamatos lesz, tehát elvileg szünet nélkül tud majd műanyagból motorhajtóanyagot gyártani.

– A közelmúltban sikerült nyernie kutatásával a K&H Csoport fenntartható agráriumért pályázatán. Miről is szólt ez a tender és hogyan kapcsolódik munkássága az agrárium területéhez?

– A K&H csoport minden évben ösztöndíj-pályázatot hirdet a magyarországi agrárképzést folytató egyetemek és főiskolák alap-, mester- és PhD képzésben résztvevő hallgatói számára. Az ösztöndíj célja, hogy anyagi támogatással segítse az agrárágazat egészségesen fenntartható, hosszútávú fejlődését szem előtt tartó hallgatók tanulmányát, kutatómunkáját. A kiírás három kategóriájában összesen maximum 8 pályázat nyer ösztöndíjat. A munkámmal megoldást akarok nyújtani például az agráriumban nagy mennyiségben felhasznált műanyag csomagolóanyagok körkörös gazdasági modell szempontjait figyelembe vevő újrahasznosítására.

A díj egyszeri pénzjutalommal járt, de ezenfelül óriási sikernek tartom, hogy megismerhettem olyan szakembereket, akik ennek a tudományágnak a kiválóságai. A díj másik velejárója a sajtóban való megjelenés lehetősége. Készült velem már egy rövid interjú a Kossuth Rádióban is, emellett lehetőségem nyílt már más hírportálokon, újságokban is megjelenni. Tehát a transzparencia kiemelendő, ami nem feltétlenül jöhetett volna létre anélkül, ha nem nyerem meg ezt az ösztöndíjat.

– Vannak már érdeklődő cégek a technológia iránt?

– Igen, több cég képviselője megkeresett már bennünket, emellett a műanyag hulladékok üzemanyag célú újrahasznosításával kapcsolatos elméleti háttérbázisunkat igyekszünk bővíteni, amivel reméljük még inkább egy, a gyakorlatban kiemelkedően használható hulladékgazdálkodási irányt tudunk hazai környezetben megvalósítani.

– Végezetül milyen egyéb közép és hosszú távú terveik vannak?

– A kutatással kapcsolatos irányvonalakat a jövőben bővíteni szeretnénk, és nemcsak az üzemanyaggyártás lenne fókuszban, hanem egyéb műszaki műanyagok (például ABS, PVB) hőbontás útján történő hasznosítása is.

 

Az eredeti cikk a napi.hu-n itt érhető el

Urban zerowaster

Barbi és Márti két fiatal lány, túl vannak első közös vállalkozásuk megalapításán. Ők az Urban zerowaster alapítói!

Hogy is indult vállalkozásuk, így vallanak róla: “A márka története 2019. első munkanapjára nyúlik vissza, mikor lementünk egy
közös szünetre. Mint általában, aznap is igyekeztünk megfejteni az élet értelmét.
Szóba jött, hogy kínunkban mindketten egyesével pakoljuk fel a narancsokat a kasszaszalagra.

Később az internetet böngészve nem találtunk magyar gyártású hálós pamut zsákot,
ezért még aznap elhatároztuk, hogy ez lesz a közös vállalkozásunk. Három hónap
intenzív tervezés után elindultunk az első termékünkkel, a közepes – akkor még egyetlen –
méretű urbanszatyorral.

Azóta több tízezer városlakó hulladékmentes életéhez járultunk hozzá.”
Így indult a történetük. És a zsák története, mely azóta sokak szívét hódította meg egyszerűségével, letisztultságával, minőségével, strapabírásával.
Köszönjük Nektek!

A zsákok egy méretben elérhetőek a Zöld Blokk polcain is!
https://zoldblokk.hu/termek/halos-okozsak/

Tóth Snack Manufaktúra

A Tóth Snack Manufaktúra nem véletlenül lett sikeres kisvállalkozás Pécsen, Kertvárosban. A most már öt tagot számláló manufaktúrát egy házaspár álmodta meg, Tóth Ernő és felesége Szilvia. Renget időt és energiát áldoznak arra, hogy vállalkozásukat fejlesszék, és egyre színesebb kínálattal örvendeztessék meg a vásárlókat. Termékeikkel jelen vannak a vásárcsarnokban, a pénteki Patrónus piacokon a Kossuth téren, illetve a Mecsek Áruháznál Uránvárosban. Kínálatuk között mindenki talál magának kedvére valót, házias finomságokat sütnek, mint például a sajtos tallér, kókuszkocka, linzer, csokis pöfetegek, sós rudak, piskótatekercs stb.

A Zöld Blokkban megtaláljátok a sajtos tallérjukat, a teljes kiőrlésű tallérjukat, illetve a csokis pöfeteget. Érdemes megkóstolni!
https://zoldblokk.hu/termek/sajtos-taller/

Garat malom

A mohácsi Garat malom – Mohács nem túlzunk, ha azt mondjuk, a környék legjobb lisztjeit juttatja el konyháinkba! Mohácson 1992 óta forognak a hengerek és rázkódnak a sziták rendületlenül. A majd száz éves már-már muzeális értékű darabokat egy németországi malomból vásárolták és a mostani helyén a GAMSZOV és Kövesi Ferenc segítségével helyezték újra üzembe. A hengerpadon 5 hengerszék 15 rendszerrel az emeleten pedig 2 szita –kölöncös és kefés- működik, hogy nekünk ropogós kenyér, finom sütemény kerüljön az asztalunkra. A csapat folyamatosan bővült az elmúlt években a lisztek utáni kereslet megnövekedésével párhuzamosan. A munkatársak között azért megtalálható egy-két igazán „régi bútordarab”, akik már a malom indulásakor is ott voltak.
A munkaközösség most is igyekszik közösségként működni, próbálnak családias légkört kialakítani, különös figyelmet fordítanak a csapatépítő eseményekre. Így szinte minden hónapra jut egy-egy szülinapi, vagy névnapi lakoma. Emellett persze lelkiismeretesen végzi mindenki a munka ráeső részét, hogy minőségi lisztek kerüljenek ki az üzemből. Kínálatukban megtaláljátok a királybúza liszteket, tönkölybúza liszteket, kamut liszteket, étkezési búza liszteket.

A Garat malom liszteket keressétek a Zöld Blokkban is!
https://zoldblokk.hu/termek/garat-malom-tbl-70-tonkolybuzaliszt/