Díjat nyert az újfajta szélturbina, ami minden irányból befogja a szelet

Az O-Winden különböző irányokba álló beömlőnyílások találhatók.

 

Különleges új szélturbinát fejlesztettek ki a Lancasteri Egyetemen: az O-Wind érdekessége, hogy egy poliéderről van szó. Ennek is köszönhetően a turbina minden irányból képes befogni a szelet, illetve hasznosítani azt.

Az O-Wind két megalkotója, Nicolas Orellana Olguin és Yanseen Nooran főként a városokban terjesztené el találmányát. Azért itt, mert ilyen környezetben költségesebb és nehezebb lapátos eszközöket telepíteni.

 

A teljes cikk a hvg.hu-n itt érhető el

Segítheti a fenntartható erdőgazdálkodást egy magyar cég fejlesztése

Az új eszközzel gyorsan, pontosan lehet meghatározni az élő fák tömegét és térfogatát.

Az ASK-M Műszertervező, Gyártó és Szolgáltató Kft. több mint 341 millió forint támogatást kapott a Széchenyi 2020 program keretében a projektre, amely az új terméken kívül 5 kutatási és fejlesztési munkahelyet is létrehozott. A fejlesztésben részt vett a svéd Forest it design is, amely erdőgazdálkodásban használható adatelemző rendszereket készít – írja az ASK-M közleményben.

Az uniós és költségvetési támogatással elkészített faátlaló rendszer digitálisan rögzíti a megmért fák adatait, amelyeket számítógépre vagy okostelefonra továbbít. Az ASK-M jogelődje már a nyolcvanas években készített hasonló eszközt, de az csak a fatörzs átmérőjét határozta meg, míg a mostani már magasságmérő egységgel is rendelkezik. A megrendelők erdészetek és fafeldolgozók lehetnek, a digitális faátlaló az ő munkájukat könnyíti meg.

Az ASK-M a céges honlap hírei szerint más eszközökre is nyert már fejlesztési támogatást. Legutóbb patológiai metszetnyilvántartó rendszer kidolgozásáról számoltak be, az előző években pedig patológiai archiváló-nyilvántartó rendszer, moduláris orvosi mikroszkóp, hangtechnikai innovációs központ létrehozásáról írtak. Utolsó beszámolójuk szerint 2019-ben és 2020-ban is másfél milliárd forint körüli forgalommal zártak. Nyereségük eközben 389 millió forintról 426 millió forintra nőtt.

 

Az eredeti cikk a magyarvadasz.hu-n itt érhető el

”Egyik kezedben egy kis jóság legyen, másik kezedben egy kis meleg” – Fekete István, a föld és a vidék embere

Horváth Tibor „Megmaradt embernek” című előadása.

Horváth Tibor középiskolai tanár, a Fekete István Irodalmi Társaság elnöke „Megmaradt embernek” című előadását a vmk kiállítótermében(ajkai művelődési központ) tartotta december 9-én. Bábics Valéria, az intézmény vezetője Fekete István „Búcsú” című költeményével nyitotta meg az összejövetelt.

Horváth Tibor személyes élményeit, illetve az író regényeiből származó történeteket, eseményeket hallgatva, megtisztelve érezhettük magunkat. Hiszen Fekete István gazdatiszt, a Nirnsee nagybirtok főintézője Ajkán vált íróvá, vagyis: ajkai író. Tizenkét évig élt itt a családjával. Ez idő alatt nem csak a földnek és az állatoknak volt jó gazdája, hanem az embereknek is. Sokrétű tevékenység, emberséges bánásmód és férfias hozzáállás jellemezte életének ezt az időszakát.

Fekete István 1929-től, a Nirnsee birtok főintézőjeként (ma úgy mondanánk: főagronómus) az uraság után mindjárt a második személy volt: ő felelt a hatezer holdas nagybirtokért. Érdekesség, hogy Nirnsee Ferenc győri illetékességű sertéskereskedő volt, így tett szert a vagyonára. A hatalmas birtokhoz három nagyobb majorság is tartozott: Pálmajor, Gizellamajor és Zsófiapuszta. Ezeket a családtagjairól nevezte el Nirnsee Ferenc: Zsófia a felesége volt, Pál a fia, Gizella pedig a lánya. A Zsófiapusztán található kastélyt felújították, ma is áll az épület. Ez volt Nirnsee Pálnak, a fiatal uraságnak a lakhelye, aki a II. világháborúban parlamenti képviselőként vesztette életét.

A főintéző és a földbirtokos hűvös és feszült viszonyát jól mutatja, hogy az uraság a Nirnsee kastély mellett álló kiskastély helyett – ahol az előző intéző is lakott – egy parasztházat adott új gazdatisztjének. A birtokos Győrben lakott, csak nyári laknak tartotta fenn az ajkai kastélyt. Gyanakvó személyiség volt, állandóan attól félt, hogy becsapják, meglopják, ezért mindenkivel szemben bizalmatlanul viselkedett.

A hatalmas kiterjedésű birtokon kiterjedt gazdálkodás folyt: 2200 sertéssel, 1800 birkával, 200 hízó marhával. Rengeteg gabonát, cukorrépát, kukoricát, lucernát és lóherét termesztettek. Rendelkezett malommal, fűrészüzemmel, tejüzemmel és gőzgépes áramfejlesztővel is. Fekete István új termelési módokat vezetett be, új terményeket honosított meg. Az ő javaslatára kezdték el termelni a fehér lóherét, aminek a magját nagy haszonnal adták el Amerikában. Irányítása alatt a tenyésztett állatok számos nagydíjat nyertek mezőgazdasági kiállításokon.

Több történet is fennmaradt arról, hogy a rábízott embereket mennyire védte, becsülte és szerette. A saját javadalmazásából naponta 10 liter tejet adott a cselédek gyerekeinek. Az ajkai iskolát akkoriban a Bányaüzem működtette. A birtokkal való nézeteltérés miatt a gyerekeket kitiltották ebből az iskolából és egy több kilométerre lévő intézménybe kellett járniuk télen, hóban, fagyban. Fekete István ekkor felkereste a bánya főmérnökét, aki ezután a gyerekeket visszaengedte az iskolába. Emellett még számos történet maradt fenn az író humánumáról, mások iránt érzett együttérzéséről. Ezek mind azt mutatják, hogy mennyire gondját viselte az embereknek és felelősséget érzett irántuk.

Írói tevékenysége

Pályája kezdetén szakmai cikkeket írt. A gazdatisztek lapjában vette védelmébe a parasztokat, a föld embereit, akik itt éltek és dolgoztak. 1931-ben a kuvasztartás ellenében a magyar vizslát vette védelmébe nemzeti hagyományként. 1933-ban az ölyvekről írt, majd a farkaskutyák veszélyességéről a „Nimród” című lapban. Kapcsolatba került Kittenberger Kálmánnal (Afrika kutató, zoológus), a “Nimród” főszerkesztőjével, aki meglátta benne a tehetséget. 1937-ben a Gárdonyi Géza Társaság pályázatára megírta első regényét. „A koppányi aga testamentuma” országos siker lett: első helyezést nyert. A könyvet bár ifjúsági regényként tartják számon, az író minden korosztálynak szánta.

Meghatározó alapművét 1939-ben írta. A „Zsellérek” nem csak irodalmi pályafutásában hozott változást, hanem a magánéletében is. A fia, ifjabb Fekete István írta meg egy magánlevélben, hogy ezért a regényért az írót félholtra verték. (Igen, az ÁVH emberei voltak.) Talán a csodán és a szerencsén múlott, hogy életben maradt. Nagyon sokáig élt az a történet, hogy autóbalesetet szenvedett, mivel a családját is megfenyegették.

Tibor elmondta, hogy amikor kölcsönkapta a regényt elolvasásra, az meg volt pörkölve. Valószínűleg a tűzből mentették ki. Annyira féltek ettől a könyvtől, hogy a rendszerváltás évében is oldalakat kihagyva merték csak kiadni. Tibor részleteket is felolvasott a műből, melyben több önéletrajzi motívum, illetve átélt és megtapasztalt történetek, események szerepelnek. (Fekete Istvánt 17 évesen sorozták be és 26 éves koráig volt katona.)

Egyre inkább kibontakozott irodalmi munkássága is. Megírta az első és egyetlen színdarabját, a „Hajnalodik” címűt, amit nagy sikerrel játszottak a Pesti Magyar Színházban. Majd megtalálta egy másik műfaj: filmforgatókönyvek írására kérték fel. 1941-ben írta a „Dr. Kovács István” című film forgatókönyvét, aminek Páger Antal volt a főszereplője, mint ahogy a legtöbb filmjének. Ez még nagyobb hírnevet adott az írójának és még több összeütközést jelentett a birtokossal.

Barátai sokadszor hívták már Budapestre, jó állást és lakást ajánlottak neki. Nehéz döntést kellett hoznia. Végül 1941-ben költözött el Ajkáról, de mindvégig a föld embere maradt. Felesége szerint soha nem tudta megszokni a fővárost. (A forgatókönyvek írása is folytatódott: „A túlsó part”, „Névtelen katona”, „Féltékenység”, „Az aranypáva” – nagy sikerű filmek voltak. A Fekete István Irodalmi Társaság kiadásában olvashatóak.)

Az előadó kitért arra is, hogy Fekete Istvánt állatregény íróként tartják számon, pedig nem annak készült. A „Csí” címűt még Ajkán írta. Természettudományos ismeretekkel rendelkezett, ezért könyveiben az állatok természetes környezetben élő igazi hamisítatlan példái a fajoknak. Nem antropomorfizált, vagyis az állatokat nem ruházta fel emberi tulajdonságokkal. Soha nem mosta el a határt állat és ember világa között.

Végül egy érdekesség. Fekete István volt az ajkai egyházközség világi vezetője. Akkoriban hatalmas telkek tartoztak a házakhoz. A római katolikus templomot mindenki ismeri itt Ajkán. Fontos tudni, hogy ez a templom az író kertjében épült.

 

Az eredeti cikk a magyarvadasz.hu-n itt érhető el

Orma Gerilla Pékség

“Talajmegújító gazdálkodásból származó, kövesmalmon őrölt vegyszermentes gabonákból készítünk lassan kelesztett kovászos kenyereket, pékárukat!
Működésünk alappillérei a vegyszerektől mentes, természetközeli művelési módszereket alkalmazó gazdaságokból közvetlenül beszerzett alapanyag, az ősi kovászos technika és a jókedv. Így készítjük termékeinket a két kezünkkel és így a legegészségesebb nektek, nekünk és a környezetünknek.”

Abaliget Garden Projects

Igazi kuriózumként napsütötte baranyai lankákon termett, régi őshonos almákból (és körtéből) készített vegyszermentes almalevet mutat az Abaliget Garden Projects – Cider, Perry and Fruit wines!
„Az „Abaliget Garden Projects” név mögött egy kis családi vállalkozás bújik meg; igaz, hogy eredendően más szakmát választottunk – én angol bölcsész és fotográfus vagyok, férjem pedig fogorvos –, a föld szeretetét, az igazi érték tiszteletét mezőgazdasági mérnök szüleimnek köszönhetjük” – meséli Gergely Anikó. „Gyermekeim születésekor elhatároztuk, hogy ezt az Értéket szeretnénk tovább adni, hogy érezzék ők is azokat az igazi, régi ízeket, részesüljenek azokban a természetközeli élményekben, amiket én éltem át gyermekként.
Ebből az álomból ered az abaligeti birtokunkon kialakított, nagy gonddal nevelt, közel 130 különböző fajtát, mintegy 500 fát magába foglaló fajtamentő Tündérkert története. Itt ősöreg, sokszor már a kihalás szélén álló, csupaíz gyümölcsöt hozó, ritka helyi történelmi alma – és körtefák kelnek új életre, az újonnan telepített angol ciderfajták mellett. Nem csak mentjük, szaporítjuk és ismét elérhetővé tesszük ezeket a fákat, hanem illatos – jóízű gyümölcseikből igazi különlegességeket is – elsősorban almalevet és cidert / almabort – készítünk!
Angliában és Walesben is éltünk, ott lettünk nem csak az almalé, hanem a cider, az almabor igazi szerelmesei – mára talán már szakértői is. Az Adventi Vásárra kézműves minőségi, ezekből az almákból és körtékből kézműves jellegű AGP almalevekkel és aszalványokkal készülünk – melyből akár isteni illatos és különleges karácsonyváró almatea is készíthető! Minden alapanyagunk kézzel szedett, helyben, hagyományos módon feldolgozott és garantáltan vegyszer-, tartósítószer – és adalékanyagmentes!

Kobolya Családi Gazdaság

A dunafalvi Kobolya Családi Gazdaság teheneinek teje ún. szénatej. Takarmányozásunk alapja a silótakarmányoktól mentes, bácskai ártér dús füvű kaszálóin termelt széna. Ennek köszönhetően, sajtjaink gazdag ízvilágúak, magas zsír- és fehérjetartalmúak. Szabadon tartott Jersey teheneink teje A2-es típusú tej, amelynek legfőbb jellemzője, hogy az általánosan ismert tejhez képest kedvezőbb élettani hatással bír, tejérzékenyek számára is könnyebben emészthető. Mindezen tulajdonságok alkalmassá teszik sajtjainkat a gasztrokultúra magas igényű elvárásainak. A magyar borkultúra mintájára a Kobolya is csatlakozik ahhoz az irányzathoz, melynek célja a Kárpát-medencei magyar sajtkultúra felzárkóztatása a nagy múltú sajtkészítő országokhoz. A Kobolya Családi Gazdaság azért dolgozik az év 365 napján, hogy az értő közönség asztalára kerülhessenek a kulináris élvezetet nyújtó sajtjai.

Szösz Tanya

Be szeretném mutatni nektek Szösz Tanyánkat, és hogy mivel foglalkozunk itt!
Mohács szigeten van a mi kis tanyán, ahol szöszölni kezdtünk. Válogatjuk, mossuk, festőnövényekkel és ételfestékekkel festjük a gyapjút, melyet környékbeli állattartóktól kapunk. Szeretek kísérletezni a festéssel, gyapjú fajtája, pácolások szerint mindig más izgalmas szín lesz. Jelenleg szösz állatkák készülnek belőle tűnemezeléssel, melyek alapját hungarocell forma adja. Fejlesztési tervek szerint hagyományosan rokkával font fonal is fog belőle készülni, melyből szövőszékünkön alkotunk majd csodás szálakat. 😊
Köszönjük, Andi!

Hulladékon hizlalt gombákkal váltanák ki a műanyagalapú hőszigeteléseket

Fűrészporon és növényi hulladékokon hizlalt gombafonalakból készít szigetelőpaneleket egy brit cég – szemlézi a hvg.hu.

Új, gombafonál-alapú szigetelőanyagot fejlesztett ki egy brit vállalkozás, amely jövőre már gyártja és forgalmazza is a terméket. A FastCompany beszámolója alapján  a Biohm nevű társaság fejlesztése egy igazi jollyjoker:

  • hulladékanyagokból (fűrészpor, mezőgazdasági melléktermékek, élelmiszermaradék) készül vagyis minimális a karbonlábnyoma;
  • nem tartalmaz sem káros vegyi anyagokat sem műanyagokat;
  • a tesztek nyomán kisebb a hővezető képessége, vagyis jobban szigetel, mint a habosított műanyag-alapú szigetelések, és jobb a tűzállósága is, emellett hasonló az állékonysága;
  • nagyon kis mértékben bocsát ki káros vegyületeket a beépítés után (az ilyen alapon építőipari termékeket minősítő British Board of Agrément A+-osnak találta, miközben a megszokott hőszigetelő-anyagokat jellemzően az F-kategóriába sorolja);
  • élettartama végén, bontáskor egyszerűen komposztálható, vagy újrafelhasználható, teljesítve a körforgásos gazdaság alapelveit.

Az újfajta szigetelőanyag alapját a gombafonalak, vagyis micélium adja, amelyek nagyon hasonló hálózatba gabalyodnak fejlődésük során, mint a szigetelőanyagok rostjai. A gombafonalakat a fent jelzett melléktermékeken vagy hulladékokon hizlalják egészen addig, míg megfelelő méretre nőnek. Ekkor megfelelő kezeléssel merev, erős táblákat alakítanak ki belőlük, amik a megszokott szigetelőanyag-táblákhoz hasonlóan kezelhetők.

 

A teljes cikk a hvg.hu-n itt érhető el

50 nap alatt komposzttá bontja le a műanyagot egy magyar innováció

A világon eddig egyedülálló megoldással forradalmasítaná a műanyagok újrahasznosítását egy magyar szakemberek alkotta csapat, a Poliloop. A fiatalok egy olyan baktériumkoktélt fejlesztettek ki, amellyel például az egyszerhasználatos PET-palackok, tányérok, villák és dobozok néhány hét alatt teljesen lebomlanak. A cég az RTL Klub Fókusz című műsorában mutatta meg, hogy hol tart fejlesztésük.

 

A teljes cikk a 24.hu-n itt érhető el

Műanyagmentesen: akik fa és papír helyett a kukoricára álltak rá

Eddig tartott néhány egyszer használatos műanyag pályafutása, számos terméket a mai naptól kezdve már nem lehet forgalomba hozni. Az árukészletek még pár hónapig kitartanak, majd a helyüket átveszik fenntarthatóbb, lebomló anyagból készült eszközök. A Vilhemp kizárólag természetes eredetű összetevőkből készít evőeszközöket és szívószálakat.

Szerző: Tótváradi Zsolt

 

Az eldobálás kultúráját várhatóan a július elsejétől hatályos, egyes műanyagok kivezetéséről szóló törvény nem fekteti két vállra, a szigorú szabályozás azonban erős figyelmeztetés a piaci résztvevőknek. Sokan már évek óta készülnek a várható változásra, és keresik azokat a műanyagot helyettesítő anyagokat, amelyekből fenntartható módon környezetbarát eszközöket gyárthatnak, rentábilisan. A Vilhemp alapanyaga természetes eredetű összetevőket tartalmaz, a technológia során csak hazai termesztők növényeit felhasználva.

„A már kereskedelmi forgalomba került termékeink biopolimer kompozitként megújuló energiaforrásból, növényi keményítőből készülnek.

Úgy fejlesztettük az alapanyagokat, hogy a végeredmény többször használható legyen, ennek is köszönhető a magyarországi engedélyezés.

Alapfilozófiánk, hogy nem termelünk szemetet, mivel az eszközeink növényi eredetűek, nem keletkezik belőlük mikroműanyag, még a táplálékláncba bekerülve sem okoznak problémát – mondta Rédey Soma, a Vilhemp Kft. egyik alapítója a Very Important Planetnek.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy rendeltetésszerű használat esetén évekig használhatóak az eszközök.

A PLA, azaz politejsav természetes szálakkal történő keverése több hasznos tulajdonságot ad az anyagnak, javítja a fizikai tulajdonságait és komposztálhatóságát is. Gyártás során többféle technológiát is lehet alkalmazni, fröccsöntést vagy éppen hőfúvást.

„Attól nem bomlik, hogy a fiókban van. A hőmérséklet, a páratartalom és a sötétség, ami együttesen kell, hogy adott legyen, ezek pedig megvannak egy ipari komposzttelepen. Ebben az esetben három hónap alatt humusszá bomlik. A folyamat lehet lassabb, de akkor sem károsítja a környezetet – tette hozzá a szakember.

Mivel az egyedileg fejlesztett, természetes rostszál alapanyagból evőeszközt, fagylaltos kanalat és szívószálat gyártanak, kritikus kérdés a hőállóság.

„A grillezett húsba azonnal nem lehet beleszúrni, mert akkor meglágyul a villa hegye, de néhány perc után már ez nem tapasztalható, tehát a fogyasztásra alkalmas ételek esetében használhatóak az evőeszközök. A hőállóság javítása érdekében továbbra is kísérletezünk, remélhetőleg hónapokon belül tudunk olyan kiskanalat is forgalomba hozni, ami jó a forró levesekhez, vagy a kávéhoz” – mondta Szűts Gergely, a cég másik alapítója.

Van komoly piaci kereslet az áruházak részéről, ezért a próbagyártás megkezdődött, a termékek augusztusra a polcokra kerülnek.

A cég a körforgásos gazdaság szellemében szolgáltatásként ajánlja fel a termékeik begyűjtését és azok újrahasznosítását, ipari komposztálásra történő átadását.

„2024-re Magyarországon kötelező lesz a háztartásokban a biohulladék külön gyűjtése, célunk, hogy a mi anyagunk is bekerüljön ebbe a kategóriába. Ebben az esetben együtt lehet kezelni akár az ételhulladékkal is. Addig is az lenne a legjobb, ha egy rendezvényen külön gyűjtenék a termékeket, akkor azokat elszállítjuk, hogy újrahasznosítsuk, illetve partnercégünkkel komposztáltatjuk. Teljes körforgásban gondolkodunk” – mondta Szűts Gergely.

A cég tulajdonosai kitartanak a kukoricaalapú adalékanyag mellett, mert szerintük hosszú távon ez a környezetbarátabb megoldás.

„Mindenki a fára és a papírra akar átállni, de ez szerintünk hosszú távon nem fenntartható. Egyrészt minőségi okok miatt: a papír szívószál szétmállik, a fa evőeszköz eltörik, mellékíze van. Másrészt ökológiai szempontból sem megoldás, hiszen a fa sokkal lassabban megújuló alapanyag, a fakivágás hosszú távon nem vállalható. Jelen esetben a kukorica egy éven belül újra vethető, arról nem is beszélve, hogy annak melléktermékét használjuk fel” – mondta Rédey Soma.

A gyártók azt kérik, hogy a termék semmiképp se kerüljön a műanyag szelektív hulladéktárolóba. Használjuk élettartalmuk végéig, majd törekedjünk azok komposztálására. Ha erre nincs lehetőség akkor helyezzük kommunális hulladékba, ahol nem károsítja a környezetet.

 

Az eredeti cikk a thevip.hu-n itt érhető el