Mikroműanyagok és gyógyszermaradványok ártalmas randevúja a Balatonban

/in , /by

Gödöllő, 2023. május 3. – Bizonyossá vált, hogy a Balatonban is vannak 50-100 µm-es mikroműanyagok, amelyek bejuthatnak a nagy vízibolha tápcsatornájába – közölték a MATE és az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói a rangos Science of the Total Environment szaklapban közölt új tanulmányukban. A mikroműanyagok ráadásul nemcsak önmagukban jelentenek problémát, hanem a gyógyszermaradványokkal közösen egyaránt kedvezőtlen élettani hatásokkal bírnak e gerinctelen élőlényekre nézve – írja sajtóközleményében a MATE.

 

A tó történetében először nyert bizonyosságot, hogy a különféle mikroműanyagok – a sajnálatos globális trendeknek megfelelően – a Balatonban is jelen vannak.

A vizsgálatok során a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. szakemberei összesen hétfajta polimertípust azonosítottak az 50-100 µm mérettartományban, melyek közül a polipropilén- és a polietilén-szemcsék voltak a leggyakoribbak. Típustól függetlenül 1000 literenként átlagosan 5,5 db fordult elő belőlük, amely hasonlónak mondható a különböző európai tavakban mért értékekhez.

Az ökoszisztémákban megjelenő mikroműanyag terhelések az utóbbi évtizedben egyre nagyobb aggodalomra adnak okot, ezek a parányi polimerek ugyanis akut és krónikus hatásokat okozhatnak az algákban, illetve a különböző gerinctelen és gerinces szervezetekben is.

Emellett ráadásul az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a mikroműanyagok felületéhez különféle emberi eredetű szennyező anyagok (pl. gyógyszermaradványok, policiklusos aromás szénhidrogének és növényvédőszerek hatóanyagai) is hozzákötődhetnek, ami még tovább erősítheti az anyagok toxikus hatását, valamint az élő szervezetekben és a táplálékláncban történő feldúsulását.

Ehhez kapcsolódóan a kutatócsoport azt is igazolni tudta, hogy a polisztirol és a polietilén önmagában, illetve egyes fogamzásgátló-maradványokkal (azaz progeszteronnal, drospirenonnal és levonorgesztrellel) együtt viselkedési és biokémiai változásokat okoz a nagy vízibolha egyedeiben.

Az új eredmények és tapasztalatok alapján a MATE és az Eurofins Kft. szakemberei pályázati együttműködés keretében olyan további antropogén eredetű mikroszennyezőket keresnek, amelyek vizes közegben bizonyíthatóan megkötődnek a mikroműanyagok felületén.

Erdőmenedék a pusztában – A Szarvasi Arborétum

/in , /by

A 18. század végén a fátlan békési pusztában letelepedő olasz főúri család
egy park kialakításába kezdett, ami mára egyedülálló erdei élőhellyé fejlődött.
A Szarvasi Arborétum ma méltán az egyik legnépszerűbb látványosság az Alföldön.

Szerző: Jakab Gusztáv

 

A teljes cikk az afoldgomb.hu-n itt érhető el

Vizes Élőhelyek Világnapja – Kiemelten fontos hazánk vizes élőhelyeinek védelme

/in , /by

A vizes élőhelyek védelmének érdekében 1971. február 2-án Iránban írták alá a Ramsari Egyezményt, hazánk 1979-es csatlakozása óta már az ország 2,6 %-a, 29 vizes élőhely, több mint 240 ezer hektáron képezi részét – jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából, Dömsödön.

 

A helyettes államtitkár beszédében kifejtette, hogy a 2023-as évben a vizes élőhelyek rekonstrukciója adja a világnap központi témáját. A kérdés rendkívül aktuális, hiszen 2022 decemberében Montrealban a Biodiverzitás Egyezmény részes feleinek találkozóján elfogadták a globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiát, amely ambiciózus célkitűzéseket fogalmaz meg az élőhelyek helyreállítása tekintetében – folytatta Balczó Bertalan.

A helyettes államtitkár kiemelte a Ramsari Egyezmény jelentőségét, amely nemcsak az egyik legnagyobb múltú, hanem az egyik legdinamikusabban fejlődő államközi természetvédelmi megállapodás. Az egyezményhez már 172 ország csatlakozott, és világszerte mintegy 2,4 millió négyzetkilométer kiterjedéssel, 2471 ramsari területet tartunk nyilván – fűzte hozzá.

Balczó Bertalan hangsúlyozta, hogy az élőhelyek rekonstrukciójának feladata nemcsak Európa és világszinten, de hazánkban is kiemelt figyelmet kap. Az elmúlt 12 évben a különböző operatív programokban kifejezetten természetvédelmi célra felhasznált források összege 90 milliárd forint, amelyből több mint 460 egyedi beruházást valósítottak meg a hazai nemzeti park igazgatóságok, ezáltal pedig mintegy 300 ezer hektáron javult a környezet állapota. Ezen projektek több mint fele élőhely-rekonstrukciót célzott, ahogy a 2014-ben indult és 2023-ban záruló pénzügyi időszak eddig felhasznált forrásainak nagy része is, többek között a Hanság, a Tihanyi Belső-tó, a Kardoskúti Fehér-tó, illetve a Duna és a Tisza mellékágai területén – emelte ki a helyettes államtitkár.

Balczó Bertalan beszámolt arról is, hogy több évnyi szakmai előkészítés és egyeztetés eredményeként tavaly decemberben az Európai Bizottság elfogadta a KEHOP Plusz programot, amely lehetőséget biztosít majd a korábban megkezdett hazai természetvédelmi fejlesztési irányok folytatására.

Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a rendezvényen elmondott beszédében nyomatékosította, hogy az igazgatóság munkájának is rendkívüli részét teszi ki a vizes élőhelyek védelme, különböző operatív forrásokból pedig számos vizes élőhely-rekonstrukciós projektet valósítottak meg a nemzeti park munkatársai.

 

Az eredeti cikk a magyarvadasz.hu-n itt érhető el

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

/in , /by

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a KEHOP Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat – mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

 

Rácz András arra is kitért, hogy az 1400 embert foglalkoztató, tíz magyar nemzeti parkigazgatóság több mint 100 projektet hajtott végre a járvány miatt is elhúzódó, 2014-2020 közötti uniós fejlesztési ciklusban. A projektek kétharmada klasszikus élőhelyrekonstrukció volt, amely a természetvédelmi munka gerince – fogalmazott. Kiemelte, hogy Magyarország csaknem egyharmadán fennmaradt a természetközeli állapot, amely uniós összehasonlításban jó arány, azonban ezek nem összefüggő területek, így a fenntartásukhoz szükség van a folyamatos beavatkozásokra, élőhelyrekonstrukciókra. Magyarország rendkívül gazdag vizes élőhelyekben, aminek fontos a szerepe van a klímaváltozások hatásainak pufferelésében is – hangsúlyozta.

Beszélt arról is, hogy a természetvédelem mintegy 15 százalékát a kezelési infrastruktúra fenntartása, fejlesztése teszi ki. Ez nem más, mint a védett terültek „fűnyíróinak”, kezelőinek számító 14 ezer őshonos haszonállat tartásának biztosítása. Az államtitkár a nemzeti parkok harmadik legjelentősebb feladatának a bemutatási tevékenységet nevezte. „A magyar ökoturizmus legnagyobb letéteményesei a nemzeti parkok, az ilyen létesítmények mintegy felét, 350-et üzemeltetve” – mondta, arról is beszámolva, hogy ezek a helyszínek évente 1,6 millió regisztrált látogatót vonzanak, és egyre nagyobb az igény az aktív-, így az ökoturizmus iránt.

A legtöbb látogatót vonzó, Balaton-felvidéki nemzeti Park az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban 17 projektet hajtott végre 6,8 milliárd forint értékben, amelynek részleteiről Puskás Zoltán vezérigazgató számolt be. A 2017 elején kezdődött, a héten záruló, somogyi és zalai vizes élőhely-rekonstrukciókról szóló projekt eredményeit Rozner György, a nemzeti park egyik projektfelelőse ismertette. A 460 millió forintos projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Ennek keretében négy olyan beruházási helyszínen történtek beavatkozások, beruházások, amelyek védettek, illetve részei az Európai Unió Natura 2000 hálózatának.

A feladat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság legértékesebb Somogy és Zala vármegyei láp- és vizes élőhelyeinek rekonstrukciója volt, egyes kiemelt jelentőségű élőhely-típusok kiterjedésének és minőségének javításával, a területen előforduló védett és fokozottan védett növény és állatfajok élőhelyeinek megőrzésével. A beruházás részeként kiépítettek nagyvizek és havária helyzetek kezelését is biztosító vízgazdálkodási rendszereket. Élőhely-rekonstrukció a projektgazda természetvédelmi kezelésében és a magyar állam tulajdonában lévő, mintegy 770 hektár területen történt.

 

Az eredeti cikk a magyarvadasz.hu-n itt érhető el

Mérgek a múltból: szaporodnak a piszkos foltok Magyarország térképén

/in , /by

„Nehéz megbecsülni, hány olyan helyszín van Magyarországon, ahol a múltból itt maradt, súlyosan mérgező vegyi anyagok, veszélyes hulladékok szennyezik jelenleg is a környezetet, folyamatosan kapjuk a bejelentéseket. Ezek egy része valósnak is bizonyul” – mondta el Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyi anyag szakértője a Very Important Planetnek.

Egyre több időzített bombát találnak

Nemrég került újra reflektorfénybe a múltból megörökölt mérgek problémája, amikor az egykori Budapesti Vegyi Művek (BVM) Illatos úti telephelyével kapcsolatos újabb botrányos ügy látott napvilágot.

Kiderült, hogy a hét éve kezdődött állami kármentesítés során a területen hagytak súlyosan mérgező, rákkeltő, immun- és idegrendszer-károsító vegyi anyagokat, amelyek ártalmatlanításáról a nemzetközi egyezmények szerint rögtön gondoskodni kellett volna.

Noha a hatóságoknak tudomásuk volt az akár 100 tonnányi földbe szivárgó és párolgó rovarírtószer-származékról, semmilyen kézzel fogható eredményt hozó intézkedést nem tettek azok elszállítására és ártalmatlanítására. Ennek kapcsán kérdeztük a Greenpeace Magyarország szakértőjét arról, vajon hány ilyen időzített bombát rejthet még az ország.

Mint megtudtuk, még a kolontári vörösiszap-katasztrófa és az Illatos úti, mérgező vegyi anyagokat rejtő hordók körüli botrány után, 2015-ben döntött úgy a környezetvédelmi szervezet hogy a tudomásukra jutott esetekről térképes keresővel ellátott, alapos és folyamatosan bővülő adatbázist hoznak létre.

Így minden érdeklődő értesülhet arról, az országban vagy akár a közvetlen környezetében milyen szennyezéseket, illetve szennyezett területeket fedeztek fel eddig, milyen anyagok veszélyeztetik a természetet, a lakosságot, és hol tart a kármentesítési folyamat.

Szovjet múlt, illegális hulladéklerakók és vegyipari hagyatékok

A lista sajnos jelenleg is elég hosszú. Sok helyszínen ugyan elindult a kármentesítés, de nagyon sok olyan is van, ahol a jogi herce-hurca miatt megakadt, vagy még hozzá sem kezdtek, tudtuk meg Simon Gergelytől. A szakértő elmondta, több forrása van ezeknek az időzített bombáknak: a csődbe ment, vegyipari anyagokkal foglalkozó cégek telephelyei, elhagyott vegyszerrakátrak, mára azzá váló vagy eleve illegális hulladéklerakók és az egykori szovjet katonai használatú területek, főként lőterek, laktanyák.

Ez utóbbiakat például állami feladat lett volna az 1989-es kivonulás óta kármentesíteni, de ez sokszor csak részlegesen történt meg.

Az előbbi esetben pedig olyan is előfordult – ilyen Óbudai Gázgyár példája –, hogy az állami tulajdonú céggel évtizedek alatt sem képes az állami hatóság elvégeztetni a kármentesítést.

Elenyésző felelősség, ittmaradó mérgek

A jelenlegi jogszabályok nem könnyítik meg a környezetvédelmi szempontból egyébként sürgős kármentesítést. A csődbe jutott cégekénél a felszámolót szólítják fel a kármentesítésre, aki erre nem kötelezhető, és így a gyakorlatban nem történik semmi, amíg nem zárul le a jellemzően évekig, akár évtizedekig húzódó eljárás – és ugyanez vonatkozik az államra is. A veszélyes vegyi anyagokat kezelők anyagi és büntetőjogi felelősségvállalása is igencsak gyenge lábakon áll. Simon Gergely tudomása szerint kevés esetben ítéltek valakit letöltendő börtönre súlyos környezetszennyezés miatt: a kolontári peren túl egy kiskunhalasi illegális veszélyeshulladék-lerakó üzemeltetőjét.

Hogy mennyit kaphatott zsebbe az „ügyfeleitől” a máshonnan érkező veszélyes hulladékok tárolásáért, nem tudni, de a területen több mint 300 millió forintba került az általa okozott kár felszámolása.

Problémát jelent az is, hogy nem kérnek pénzügyi fedezetet, biztosítást, biztosítékot a veszélyes anyagokkal, hulladékokkal és kockázatos technológiákkal dolgozó cégektől és üzemeltetőktől, amely például egy baleset vagy csőd esetén is fedezni tudná a károkat és a hulladék megsemmisítését. Ha van is biztosítása egy cégnek, a jellemzően nem fedezi ezek költségeit – hangsúlyozta Simon Gergely. Azaz korántsem érvényesül az a társadalmi elvárás, hogy a szennyező fizessen. Olyan törvénymódosításra van szükség, ami előírja az ilyen vállalkozások megfelelő mértékű pénzügyi felelősségvállalását.

Ma már komolyabban veszik

„Ha egy cég pénzügyileg is felelős az általa okozott károkért, az arra ösztönzi, hogy biztonságosabb technológiákat alkalmazzon, minimalizálja a veszélyes anyagok használatát, és gondosan ügyeljen a szennyezések elkerülésére, hiszen nem tudja a társadalomra hárítani a kárt” – érvel a Greenpeace Magyarország szakértője.

Simon Gergely hozzátette, bár a múltból ittmaradt vegyi időzített bombák hatástalanítása még eltart egy jó ideig, az ország uniós csatlakozása óta kedvezőbb irányba indult el a folyamat: sokkal komolyabban veszik a veszélyes hulladékok kezelését, ártalmatlanítását, és ezt komolyabban ellenőrzik is.

 

Az eredeti cikk a thevip.hu-n itt érhető el

Majd félmillió embert lehetne etetni egy évig abból az ételből, amit a magyarok kidobnak a kukába

/in , /by

Az elmúlt 5 évben 25 százalékkal csökkent az élelmiszer-pazarlás a magyar háztartásokban – de még így is döbbenetesen sok étel végzi a szemétben. Pedig az élelmiszer érték, pazarlásának megelőzése pedig nem csupán környezetvédelmi és gazdasági, de erkölcsi kérdés is.

Szerző: Mráv Noémi

 

A teljes cikk az euronews.hu-n itt érhető el

Új ökoturisztikai központot adtak át Vas Vármegyében

/in , /by

Az erdei ökoturisztikai infrastruktúra fejlesztése a fenntarthatóságot szolgálja – emelte ki a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Káld-Hidegkúti ökoturisztikai központjának ünnepélyes átadóján Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.

Az állami erdőgazdaságok az erdőkezelésbe integrált módon, a védelmi és gazdasági törekvésekkel összhangban bővítik a turisztikai hálózatot – hangsúlyozta az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár. Kifejtette, a kormány elvárásainak megfelelően az erdészetek nemcsak a főváros térségében, hanem az ország minden pontján gondot fordítanak az erdei szálláshelyek, pihenők, ökoturisztikai központok megújítására, hálózatba foglalt fejlesztésére.

Erdeink egyre nagyobb kihívások előtt állnak, mivel a klímaváltozás megváltoztatja a termőhelyeinket, a háború és a szankciók okozta energiaválság pedig alapjaiban írja át a gazdasági környezetünk eddigi állandóit. Az erdők mégis megoldásokat kínálnak, ha képesek vagyunk működésüket és kezelésüket egységben szemlélni és szervezni – fogalmazott Zambó Péter.

Az állami erdőkben több mint 11 ezer kilométernyi jelzett turistaút-hálózatot használhatnak jelenleg a kirándulók. Emellett mintegy 1200 kilométer kerékpározásra és csaknem 400 kilométer lovaglásra kijelölt erdei út várja az érdeklődőket. Vas megye legnagyobb, több mint 7000 hektáros összefüggő erdőtömbje eddig is jó lehetőséget kínált a kikapcsolódásra és igyekezett hozzájárulni a közjóléti funkció egyre színvonalasabb kiszolgálásához. A térség állami erdőgazdálkodója, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. által 2022 év végére megvalósított fejlesztés tovább növelte a szolgáltatások színvonalát és a térség turisztikai vonzerejét, újabb 16 fővel bővítve az elszállásolható vendégek számát a Kék túra útvonalán fekvő szálláshelyen.

Az állami erdőgazdasági cégcsoport évente legalább 2 milliárd forintot fordít közvetlen természetvédelmi célú feladatokra, további 4 milliárd forintot pedig az ökoturisztikai hálózat elemeinek fenntartására. Ezek az összegek befektetést jelentenek a jövőnkbe – közölte az államtitkár. A karantén idején megnövekedett látogatószám az elmúlt évekre is jellemző maradt. Évente 2-3-szor több alkalommal látogatnak el a magyar emberek az erdőkbe, mint korábban. Éppen ezért a kormány az erdőgazdaságok számára továbbra is elvárásként fogalmazza meg az ökoturisztikai infrastruktúra fejlesztését és megfelelő színvonalú fenntartását.

 

Az eredeti cikk a magyarvadasz.hu-n itt érhető el

Nem füstöl, hanem gőzöl – mikor és hol mehetünk majd Magyarországon hidrogénes vonattal?

/in , /by

Miután egy 50 kilométeres oda-vissza úton élesben is kipróbáltuk a világ elsőként megalkotott hidrogénnel működő személyvonatát, van egy jó hírünk és egy türelemre intő hírünk. A jó hír az, hogy laikus utasként a vonaton az égvilágon semmilyen különbséget nem lehet érezni attól, hogy hidrogénből nyeri az energiát.

Szerző: Torontáli Zoltán

 

Egyetlen részletet sem tudnánk kiemelni, ami különbözik egy villamosított vonalon forgalomba állított szerelvénytől, talán csak annyit, hogy a teteje gőzölög, de melyik utas nézi a vonat tetejét le- és felszálláskor? Vagyis a francia gyökerű Alstom Coradia iLint nevű vonata működik: használatával azt lehet elérni, hogy például a hangos dízelek helyett hirtelen olyan csendes vonatok álljanak forgalomba, mintha villamosították volna a szakaszt.

Ez azért fontos, mert világszerte nő a mobilitás iránti igény, a városoknak és az országoknak olyan közlekedési megoldásokra kell törekedniük, amelyek egyszerre csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, a forgalmi torlódásokat, a környezetszennyezést és az ezzel kapcsolatos közegészségügyi hatásokat.

A türelemre intő hír pedig az, hogy bár ezek a vonatok augusztus óta Németországban egy kisebb területen már menetrend szerint viszik az utasokat, és hamarosan Olaszországban is forgalomba állhatnak, nálunk még minimum 3-4 évre lesz szükség ahhoz, hogy fel tudjunk rá szállni.

Az utas szempontjából lényegi különbség egyébként logikusan azért nincs, mert a hidrogénes vonat egy elektromos hajtású vonat. Az eltérés csak abban van, hogy a hajtáshoz szükséges elektromos áramot a szerelvény a tetején elhelyezett üzemanyagcellából kapja, amibe a szintén a tetején elhelyezett hidrogéntartályból érkezik a hidrogén. A reakció terméke (az áram mellett) csak vízgőz, ennek párolgását lehet látni a vonat fölött, ha épp olyanok az időjárási-környezeti körülmények.

Az általunk kipróbált Coradia iLint a berlini InnoTrans szakkiállításra érkezett, de a hétköznapjait Alsó-Szászországban, a Hamburg és Bréma közötti területen tölti, ott viszi az utasokat. A motorvonaton két hidrogénes tartály és két hozzákapcsolt üzemanyagcella állította elő az áramot, a rendszert pedig a padló alatt elhelyezett lítiumionos akkumulátorok egészítették ki. Külön érdekesség, hogy a vonat forgóvázkereteit az Alstom mátranováki gyárában készítik, erre szerelik fel a tengelyeket, a rugókat és a fékeket, amelyek meghatározóak a vasúti biztonság szempontjából.

Az Alstom ezzel a vonattal próbálta ki a gyakorlatban azt, hogy ha egy helyett két hidrogéntartályt rak a tetőre, akkor az egy töltéssel teljesíthető futótáv is kétszeresére emelkedik-e. Ez ugyanis bármilyen egyszerű arányosságnak tűnik papíron, a gyakorlat mindig produkálhat meglepetéseket.

A kísérlet azonban jobban sikerült, mint várták. Az iLint 1175 kilométert tett meg egyetlen töltéssel, ez pillanatnyilag erős világrekord, de ahogy a vonaton ülve a cég szakemberei magyarázták nekünk, a hidrogén mintegy 20 százaléka még meg is maradt a tankban az út végén. A vonatnak csak azért kellett leállnia, mert a mozdonyvezetőknek elfogyott a vezetési ideje.

A vonaton egyébként azért van jelentős méretű akkupakk is, hogy növeljék vele a szerelvény gyorsítási képességét, ez is hozzájárul ahhoz, hogy az utas úgy érezze, a megszokott dinamikájú elektromos szerelvényen ül. Másrészt nagyon hasznos, hogy az akkumulátorban el lehet tárolni a fékezéskor keletkező árammennyiséget is.

Amint aztán az InnoTranson kiderült, a nemrég a Bombardiert magába olvasztó Alstom ma már úgy rakosgatja össze a vonatos technológiákat, mint a Lego kockákat. Lehet a vonat hidrogénes, akkumulátoros, áramszedős vagy ezek bármilyen változata. A vasúttársaságok ugyanis a jövőben várhatóan nagyon eltérő feladatokra és főleg eltérő infrastrukturális háttérrel fogják majd használni ezeket a vonatokat.

 

A teljes cikk a g7.hu-n itt érhető el

Tudja, hogy mi lett 2023-as év madara, kétéltűje és lepkéje?

/in , /by

A barkóscinegét választották a 2023-as év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által indított, online szavazás résztvevői; a 2023-es év kétéltűje az alpesi gőte, a 2023-as év lepkéje pedig a fecskefarkú pillangó lett.

 

Az MME 1979-ben indította el az Év madara akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Ezt követően indult el hasonló céllal, évenként váltakozva az Év hüllője, Év kétéltűje program 2012-ben, majd az Év lepkéje 2023-ban – idézi fel az egyesület az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

5400-6300 pár hazánkban

Az MME tájékoztatása szerint a tavaly nyári internetes lakossági szavazáson a legtöbb voksot a barkóscinege kapta, így 2023-ban ez a faj lett az év madara.

A barkóscinege eurázsiai elterjedésű madár, Európa a faj elterjedési területének csak 15 százalékát teszi ki. Világállománya 1,5-3 millió pár, a magyarországi állomány 5400-6300 pár közé becsülhető. Védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Nem vonul, egész életét a természetes és a mesterséges vizek széles, nádas gyékényeseiben tölti. A melegedő és szárazodó időjárás különösen kedvezőtlen kilátásokat jelent a barkóscinege élőhelyét jelentő nádasokra, amelyeket a klímaváltozáson túl a parti beruházások is veszélyeztetnek. Fészeképítési sajátosságának köszönhetően költése segíthető varsababák, nádkontyok kialakításával a nádas-gyékényesekben – áll a közleményben.

100 ezer forint a természetvédelmi értéke

Az év kétéltűjét, illetve hüllőjét nem lakossági szavazás, hanem az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya választja meg 2012 óta.

A Magyarország középhegységeinek hűvös, csapadékos mikroklímájú élőhelyeinek kisebb tavaiban, tócsáiban szigetszerűen előforduló alpesi gőte az egyik legritkább, kevésbé közismert magyarországi kétéltű, szórványos előfordulásának köszönhetően kevesen találkoznak vele. Védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.

Általában március végén, április első felében bújik elő telelőhelyéről, és szinte azonnal a petézőhelyre vonul, amelyen gyakran a foltos szalamandrával, a pettyes gőtével és a sárgahasú unkával osztozik.

Az alpesi gőtét Magyarországon legfőképpen a klímaváltozás és a vele járó csapadékhiány, valamint az erdők letermelése veszélyezteti, de az elhibázott haltelepítés és a vizek szennyezése is – figyelmeztet az MME.

A farkos kétéltűekre nézve nagy veszélyt jelent az Európában 2013-ban felbukkant szalamandraevő kitridgomba, amely az alpesi gőtét is megbetegítheti. Magyarországon a kórokozót eddig nem találták meg, de az esetleges fertőzés korai észlelése kiemelten fontos természetvédelmi feladat, amelyet az Agrárminisztérium biztosította Zöld Forrás pályázat keretében az MME koordinál.

Fecskefarkú pillangó

Az idén indult Év lepkéje akció első lakossági szavazását 2022-ben Magyarország egyik legikonikusabb nappali lepkéje, a fecskefarkú pillangó nyerte a három jelölt közül.

A fecskefarkú pillangó világszerte elterjedt faj, csaknem az egész északi féltekét benépesíti. A magyar tájakon országszerte előfordul, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb.

Három nemzedéke áprilistól – melegebb években már márciustól – repül egészen szeptemberig. Védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint és a Vörös Könyvben szereplő faj. Az első nagyobb melegek beköszöntekor kezd repülni, ezért az utóbbi évek kései hideg vagy akár fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott – közölte az MME.

 

Az eredeti cikk a napi.hu-n itt érhető el

A 15 legszebb kerékpárút Magyarországon

/in , /by

Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a kerékpározás Magyarországon. A folyamatosan megújuló és újonnan épülő biciklis útvonalak hol természeti látnivalókat, hol pedig falvakat és városokat kötnek össze, vagy épp a nagyváros közlekedését hivatottak segíteni. Ebben a cikkben megmutatjuk a 15 kedvenc kerékpárutunkat!

Szerző: Nagy Tímea

Hol vannak a kerékpárutak Magyarországon?

Kis országunk kerékpárútjai folyamatosan fejlődnek. A nagyobb városokban is egyre több helyet kapnak a bringások, egyre több útvonalat festenek fel, hogy bátorítsák az embereket az autó nélkülözésére és a kerékpárok használatára. Ezen felül gyönyörű kerékpárútvonalakat találunk szerte az országban, amelyek kisebb-nagyobb távokon természetközeli részeken vezetnek át. Nem csak a sportolás, de a látvány miatt is érdemes ellátogatni ezekre a kerékpárutakra.

Mire kell figyelni a kerékpárutak használata során?

A kerékpárosokra is vannak érvényes KRESZ szabályok, melyekkel érdemes tisztában lenni. Ilyen például az, hogy ha az út mellett kerékpárút van kialakítva, akkor kerékpározni nem szabad az úton, kivéve, ha az úttesten kerékpárnyom van felfestve.

Hol találok jó térképet kerékpárutakról?

Több helyen is találhatsz kerékpáros utakról térképeket, sokszor térségre vagy régióra felosztva. A Flowcycle nevű oldalon az egész országban megtalálható és már kipróbált biciklis útvonalakat helyezték el egy térképen, több, mint 900 kilométernyi biciklis útvonalat találni részletes leírásokkal. Ezen kívül több blogoldal is ír egy-egy bicikliútról és élményeikről.

A 15 legszebb kerékpárút Magyarországon

1. Deseda-tó körüli kerékpárút

2022-ben immáron harmadjára írták ki a közönség számára az „Év kerékpárútja” pályázatot, amire 7189 szavazat érkezett. Idén a Deseda-tó körüli út kapta meg a címet 1964 szavazattal. A kedvelt üdülő- és pihenőhely Kaposvár mellett található, ami 4 km-re fekszik a várostól (természetesen 4 km bicikliút). A tó körüli útvonal több pihenőhelyet is érint, és a közelben található egy arborétum is, amit szintén érdemes meglátogatni. Természetesen a Deseda-kilátót is érdemes felfedezni, és pihenésképpen gyönyörködni a dombokkal tarkított tájban.

2. Tisza-tó

A Tisza-tó körüli kerékpárúton a kiskörei duzzasztóműnél működik egy mérőpont, ami szerint 1 év alatt 1,5-szeresére nőtt a kerékpározók száma. Ennek hatására 2019-ben fejezték be a Tisza-tavi kerékpárutat, így azóta már teljesen körbe lehet tekerni rajta, amivel a 2021-es Év kerékpárútja pályázatot nyerte el. A Tisza-tavat megkerülő biciklis útvonal a gátkoronán halad aszfaltos úton, ahonnan csodálatos rálátás nyílik a tóra.  Közben több pihenőt és kempingező helyeket alakítottak ki, hogy bármekkora távot is tegyen meg az ember, tudjon pihenni. A legnagyobb kör 95 km hosszú, ezen teljesen körbetekerhető a Tisza-tó, illetve az ennél eggyel kisebb, 68 km-es körrel a Poroszló és Tiszafüredi összekötő hídon biciklizhetünk át.

3. Által-ér menti kerékpárút

2020-ban rendezték meg először az Év kerékpárútja szavazást, az első évben ennek az útnak a Tatabánya-Tata közötti szakasza nyert. Az útvonal Oroszlánytól indul és Dunaalmásig vezet, ahol csatlakozik az EV6-os úthoz, az új szakaszt Dunaalmás és Neszmély között frissen aszfaltozták.

Végig halad az Által-ér mentén, ahol több kerékpáros pihenőhelyet is kiépítettek. Sokak által kedvelt út, hiszen gyönyörű a táj, és az autóúttól távolabb halad szinte a teljes szakaszon, ezért zavartalanul és biztonságosan használható. Több helyen lehetőséged van pihenni, tanösvényeket bejárni, és élvezni a táj szépségét. Útközben megcsodálhatod a Gerecse sasbérceit is. Tatabányán érdemes meglátogatni egy kevésbé ismert látnivalót, a Bányászati és Ipari Skanzent, ahol kicsik és nagyok egyaránt találnak érdekességeket.

4. Az Őrség számozott útvonalai

Az Őrségben komplett kerékpárosoknak szánt túraútvonalakat hoztak létre, amiket számokkal jelöltek. Mára már 6 ilyen útvonal van, összesen 226 km hosszan. Mindegyik számozott útvonal Őriszentpéterről indul, de természetesen máshonnan is teljesíthetők. Az utóbbi három kerékpárútvonalat úgy alakították ki, hogy mindegyik érintsen egy-egy tavat a térségben:

  1. Az 1-es út átvisz egy kis szlovéniai részen is, majd visszatér Magyarországra. Megtekinthetjük Szalafőn a Bölényrezervátumot, ahol 2017 óta élnek bölények. Egykor nálunk is őshonos állatnak számítottak.
  2. A 2-es út a Belső Őrség természeti értékeit mutatja be, mint a Töllös tanösvény, a Fatemplom Magyarföldön, a dombok között találjuk az 1790-ben épült zsúpfedeles fazekasházat is, amely most tájházként működik. Erdőkön, mezőkön át és a Kerka-patak völgyében vezet az út.
  3. a 3-as útvonal Őriszentpétertől átvezet Kerkáskápolna, Szatta, Nagyrákos településeken is, vissza Őriszentpéterre. Útközben Göcsej kapujában a református templom tárul elénk, és meglátogathatjuk a Kéthatár-tavat is. Az út egy idő után erdős részen folytatódik, és a túlélés fája mellett meg is pihenhetünk. Ezen az útvonalon Ispánk település előtt kavicsozott, földes úton kell tekerni, majd a település után egy 13%-os emelkedőt kell leküzdeni, de innen már visszavezet utunk Őriszentpéterre.
  4. a 4-es túra a Vadása-tóhoz vezet. Ez a leghosszabb kerékpárút az Őrségben, 38 km hosszan lehet tekeregni rajta. A tóhoz érve lehet strandolni, enni, inni, így kiváló pihenőhely is egyben. Sok benne a murvás rész, ezért a biztonság kedvéért érdemes defektjavító készlettel készülni!
  5. Az 5-ös út szintén erdőkön-mezőkön vezet végig, egészen a Himfai tóhoz és parkerdőhöz. Néhol az aszfaltot kavicsos út váltja fel. Az útvonal érinti a viszáki Tündérkertet, a Sigray-kastélyt, természetesen a Himfai-tavat és a Malomgát tanösvényt is.
  6. 6-os számú út vezet a Hársas-tóhoz (Máriaújfalusi-tó). A tó melletti erdőben tanösvény is található, a tóban pedig fürdeni is lehet. A kerékpártúra csodálatos erdei utakon vezet végig, az elején aszfaltos, majd inkább erdei utakkal.

5. Dunakanyar kerékpárút (EuroVelo 6)

Az EuroVelo 6 egy nemzetközi kerékpárút az Atlanti-óceánt és a Fekete tengert köti össze, de sokan Duna menti kerékpárútként ismerik. Akár Budapestről, Dunakesziről, vagy Vácról is indulhatunk, Szobig lehet eltekerni, ahonnan komppal lehet átjutni Pilismarótra. Itt viszont 6-7 km erejéig eltűnik a kerékpárút, sok szakaszon kifejezetten rossz, bár már dolgoznak rajta, de a cikk írásának pillanatában még nem készült el.

Az úton több helyen lehet pihenni, enni és inni is, főleg nyáron nagyon sok lehetőség adódik a felfrissülésre.

6. Szentendre

A Budapestet Szentendrével összekötő kerékpárút legrosszabb szakaszait 2020-ban felújították, és kiegészítették, így most kellemesen végig lehet biciklizni. Budáról a Filatorigáton át és a Graphisoft Park mentén halad a Római partig, itt bizonyos szakaszokon egy kicsit nehezebb haladni – vagy a töltés tetején mész, vagy az úton, esetleg a gyalogosok között. Ezután tovább a Duna parton, majd az ártéren keresztül vezet egy ideig, árnyékos pihenőket is létrehoztak a biciklisek számára Budakalásznál és a Lupa-tó mellett. Innen tovább haladva a Dera-patakon átívelő új fémhídon áttekerve Szentendrén a teniszpályákig épített kerékpárút van, el lehet kerülni a régi utat, ami a járdán ment – az új út ugyan hosszabb, de sokkal gyorsabb.

7. Szigetköz – Dunakiliti és Mosonmagyaróvár

A már említett EuroVelo 6 útvonal egy részét érinti ez az útvonal. Ha Dunakilitiből indulunk az István király által alapított Mosonmagyaróvár felé,  akkor érdemes megtekinteni az Óvári várat. Innen Máriakálnok felé visz az út, ahol a Sarlós Boldogasszony-kápolnát lehet meglátogatni, mint nevezetesség. Tovább a Dunaszigetig elhaladunk egy ökopark mellett is, majd Dunakilitbe jutunk vissza. Több látnivaló is van, mint például a Dunakiliti-duzzasztó, az Óvári vár, Szent Mihály Kápolna és az ökopark is.

8. Fertő-tavi kerékpárút

A 115 km-es tókerülés már a gyakorlott bringásoknak való, ha 1 napos programról van szó. Ha viszont szeretnél közben kicsit nézelődni, vagy strandolni is, akkor 2-4 napban érdemes gondolkozni. Alapvetően sík terepen lehet körbetekerni, nagyrészt aszfaltozott, néhol pedig kőzúzalékos úton. A magyar oldalon is több látnivaló és strandszakasz van, ilyen pl. a fertődi Eszterházy-kastély, a tanösvényi kőfejtő vagy a fertőbozi kilátó is.

A határon túli régi magyar települések közül Ruszt (Rust) városában érdemes kicsit nézelődni, számtalan műemlék épülettel és hangulatos vendéglátóhelyekkel várja a turistákat. Gyönyörű kilátás nyílik a Podersdorfban található világítótorony mellől is, ahol már nincsen nádas, ezért igen kedvelt üdülőközpont. Újra Magyarországra térve Sarródon a Kócsagvár a Fertő-Hanság Nemzeti Park központja, ahol nagyon jól kiépített pihenőhelyeket is találsz.

9. Budapesten belül: a Rákos-patak

A tervek szerint a Rákos-patak menti kerékpárút, ha egyszer elkészül, közel 30km-en fog tartani. Az építés közben több híd is megújul, valamint tereket, pihenőket építenek ki. A már meglévő és elkészült szakaszon közúttól távol biztonságosan, zöld környezetben lehet bringázni a betonmederben folyó Rákos-patak mentén egészen a Cinkotai útig, a folytatás innentől földúton lehetséges.

10. Budapesten belül: Szilas-menti kerékpárút

A Szilas-patak mentén szintén zöld környezetben lehet tekerni egészen a Naplás-tóig, ahol nemrég átadták az új kilátót. Ez az útvonal könnyen összeköthető a Rákos-pataki biciklizéssel, hiszen a Rákoscsabai vonatállomásról a Naplás úton haladva végig kerékpársávon tudsz tekerni egészen a kiépített kerékpárútig. A Naplás-tónál lehetőség van pihenőre is, több padot is telepítettek, ám a tóban fürdeni nem lehet.

11. Kis-Balaton kör

A Kis-Balatont megkerülni vágyóknak körülbelül 50 kilométert kell tekerniük, és nagyjából 300 méter szintkülönbséggel kell számolniuk. Több kisebb-nagyobb látnivalót is érint az útvonal, például a Zobori Élményparkot, ahol az egész család jól érezheti magát. De ki is lehet egészíteni érdekességekkel, amivel növelhető a táv. A Kis-Balaton látogatóközpontot is érinti az útvonal, ahol játszótér, grillkonyha, tanösvény, mozi és interaktív kiállítások is várnak, de a bringát nem lehet bevinni!

Alapvetően nagyjából sík a terep, de kis izgalmat lehet bevinni a szőlődombokkal. Útba esik a zalakarosi Termálfürdő, a kápolnapusztai Bivalyrezervátum is. A sok látnivaló miatt érdemes előre eldönteni mit szeretnél meglátogatni, mert ahogy a látogatóközpontba, úgy a Kányavári-szigetre sem lehet bevinni a biciklit, az csak gyalogosan közelíthető meg.

12. Szilvásváradi kör

Szilvásvárad egyik központi részétől, a Szalajka-völgyi kisvasút megállóból indulva több úton is lehet biciklizni. Sok helyen kell földúton haladni, ezért érdemes a bicikliket is felkészíteni egy kis terepezésre. A szintkülönbség sem elhanyagolható, de ennek ellenére kezdőként is teljesíthető.

Érdemes megnézni a Milleneumi Kilátót, a Gerenna-várat, ami csodás kilátást nyújt. A Szalajka-patak mellett tekerve a Szikla-forrásnál érdemes megpihenni. Nem szabad kihagyni a Fátyol-vízesést sem, ami országunk egyik legszebb természetvédelmi értéke.

13. Sopron-Harka kerékpárút

Az eddigieknél sokkal rövidebb, hiszen nincs 4,5 km, ám végig erdőn-mezőn megy keresztül, ami kellemes hangulatot ad az útvonalnak. Valójában Harkáról tovább is lehet tekerni, át a szomszédos Ausztriába, Sopronnyékig. A magyar oldalon sorompókkal akadályozzák, hogy autók is áthaladhassanak az úton.

14. Balaton-kör

A Balatont körbetekerni általában többnapos program, az északi oldalon helyenként izmosabb szintemelkedésekkel. Természetesen aktív sportolók egy nap alatt is kivégzik a 210 kilométert, de több napra elosztva, pihenéssel megszakítva akár a családdal is könnyen teljesíthető. Javarészt alacsony forgalmú utakon kell tekerni, a szintkülönbség minimális, így a gyerekek is meg tudják csinálni. A Balaton mentén is sok, szebbnél-szebb kilátó, tanösvény és pihenőhely vár.

15. A Velencei-tó körüli kerékpárút

Nagyjából 40 km, ami kényelmesen teljesíthető fél nap alatt, minimális szintkülönbségekkel (kivéve Pákozd előtt, ahol egy nagyobb emelkedő van). Itt is több kilátóból válogathatsz, ahonnan mesés panorámában lehet részed. A tó déli oldalán szinte végig a víz mellett vezet az út, közben élményparkok, tanösvények vannak, és az északi részen érdemes meglátogatni a Katonai Emlékparkot Pákozdon.

„A biciklizés valószínűleg a legélvezetesebb módja a közlekedésnek, amit valaha kitaláltak. Olyan, mintha sétálnál, csak tízszer kevesebb erőfeszítésbe kerül. Áttekerni egy városon és megérteni azt jobban, mint bármelyik dugóban ragadt autós. Percek alatt elsüvítesz egyik helyről a másikra. 250.000 fontos sportautókat hagysz magad mögött. Bárhol parkolhatsz. Tényleg a legszabadabb érzés, amit egy nagyvárosban érezhetsz. Csodálatos, hogy egy modern környezetben is átélheted ezt.” (Daniel Pemberton, angol zeneszerző)

Mi pedig csak annyi tudunk hozzátenni: a természetben tekerni még ennél is nagyobb élmény!

 

Az eredeti cikk az xforest.hu-n itt érhető el