Dunaföldváron építették fel Európa legnagyobb gabona-biofinomító üzemét

A Pannonia Bio Zrt. Nagy István agrárminiszter és Süli János miniszter jelenlétében adta át új termelőegységét Dunaföldváron, amely Európa legnagyobb gabona biofinomító üzeme. A Pannonia Grow elnevezésű új egységben előállított 15.000 tonna szerves talajjavító termék előnyös helyzetbe hozza a magyar gazdákat, ezen túlmenően pedig kitűnően szolgálja az európai mezőgazdaság fenntarthatóbbá és zöldebbé tételét célzó “Termőföldtől az asztalig” agrárstratégia céljait. Lényegében új lehetőségeket teremt a biogazdálkodás számára itthon is. A Pannonia Bio már most is több százezer tonna GMO-mentes takarmányt állít elő, amely javítja az európai állattenyésztés élelmiszerbiztonságát. A vállalat ezen fölül több százezer tonna hagyományos és fejlett bioüzemanyagot is előállít.

A Pannonia Bio Nagy István agrárminiszter és Süli János miniszter jelenlétében adta át új termelőegységét, amely a vállalat hároméves fejlesztési tervének részeként épült meg. Süli János tárca nélküli miniszter, a térség országgyűlési képviselője a vállalat és a térség kölcsönös előnyökre épülő kapcsolatát emelte ki az üzemátadó kapcsán – olvasható a közleményben. A miniszter beszédében kiemelte, hogy Dunaföldvár és a Duna-menti Kiemelt Fejlesztési Térség hangsúlyozottan fontos a számukra: csak a közútfejlesztéseket számba véve 60 kilométernyi új út épül, illetve több mint 330 kilométernyi utat újítanak fel.

A biofinomító ingyenesen biztosított – általa gyártott – fertőtlenítőszereket a hazai kórházak és egészségügyi intézmények számára. A miniszter elmondta, hogy a kormány tagjaként és országgyűlési képviselőként is azon dolgozik, hogy segítsék a helyi emberek boldogulását.

Ha a cégek nyereségesek maradnak, versenyképes béreket biztosítanak, a villamos energia árát pedig – a Paks II. projektnek köszönhetően is – hosszú távon alacsonyan tudjuk tartani, biztos és kiszámítható jövő vár térségünkre – tette hozzá Süli János.

Nagy István agrárminiszter szerint mai termelőegység átadása egy igazi közép-európai sikertörténet, a céltudatos értékteremtési szándék, a kitartás, a magyar adottságok és a helyi erőforrások találkozása. A vállalat 2012 óta erős motorja a magyar agráriumnak és ezzel a nemzetgazdaságnak is. Dunaföldvár Magyarország egyik fő kukoricatermesztő régiójában van, és az agrárium gerincét adó családi vállalkozások itt is fontos szereplők, akik, az üzem felvásárló kapacitásának hála, stabil kereslettel számolhatnak. Nagy István felhívta a figyelmet, hogy hazánk Franciaország és Németország után az EU harmadik legnagyobb bioetanol előállítója. Az egy főre jutó etanoltermelést tekintve Magyarország globálisan a harmadik helyet foglalja el, csak Brazília és az USA előz meg ebben minket.

Az európai felhasználás 17 százalékát a magyar üzemek biztosítják. Hozzátette: az itthon megtermelt kukoricát nem terményként, hanem hozzáadott értékkel, feldolgozott termékként exportáljuk, ez jelentős gazdasági előny. Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy közösen építjük a 21.század elvárásainak megfelelő agráriumot, amely mindig a helyi gazdaságot támogatja, zöld, fenntartható és környezetbarát.

A környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság jegyében a világban mindenhol, így nálunk is hasznos lehet újragondolni a termelés, a feldolgozás és a felhasználás szempontjait a mezőgazdaságban. A fosszilis nyersanyagok és a petrolkémiai technológiák mellett érdemes nagyobb teret adni a bioenergetikának és a biomassza-alapú termékek előállításának   – fogalmazott Hódos Ferenc, a Pannonia Bio Zrt. stratégiai igazgatója a bio minősítéssel rendelkező, szerves talajjavító terméket előállító új gyáregység átadóján.

Hozzátette, hogy egyre inkább az látszik, hogy ez az irány jelentheti a kertészek, gazdák, illetve az egész agrárium számára az egyik legígéretesebb alternatívát. A miénkhez hasonló biofinomító üzemek kiszámítható keresletet garantálnak a mezőgazdasági termelők számára. A dunaföldvári a kontinens legnagyobb gabona biofinomító üzeme, amely a termelési hatékonyságot illetően is a világ élmezőnyéhez tartozik. Ennél fogva csökkenti a hazai mezőgazdasági termelők kockázatait és ösztönzően hat további beruházásaikra. A szakember kifejtette, hogy a vállalat gyártási innovációi lehetővé teszik a takarmánykukorica minden összetevőjének – köztük a rost és egyéb származékok – hasznosítását, így a feldolgozás során nem marad hátra hulladék, vagyis helyben megvalósul a körforgásos gazdálkodás.

A termények feldolgozásával pedig Európa szerte keresett termékeket, többek közt a fosszilis energiahordozókat kiváltó biogázt, bioetanolt, GMO-mentes, magas fehérjetartalmú állati takarmányt és kukoricaolajat, valamint mostantól magas szervesanyag tartalmú fermentált talajjavítót is előállítanak Magyarországon. A Pannonia Bio harmincnál is több országba exportál. A magyar alapanyagból készült termékek iránt óriási a kereslet, hiszen például az Európai Unió mezőgazdaságának fehérjehiányának csökkentésével az európai élelmiszerbiztonságot is erősíti a Tolna megyei gyár.

A vállalat a zöld gondolkodást saját működésénél és az általa gyártott termékeknél egyaránt előtérbe helyezi. A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia elveivel, illetve Magyarország klímastratégiájával összhangban az energiahatékonyság komoly hangsúlyt kap a tevékenységükben. Nem csupán a gyártási folyamatoknál ügyelnek az energiafelhasználás mértékére, valamint a klímabarát szempontokra, hanem az előállított bioetanol értékesítésével is hozzájárulnak az üvegház hatású gázok kibocsátásának mérsékléséhez, beleértve ebben a széndioxid szennyeződés radikális visszaszorítását is. A Pannonia Bio által előállított bioüzemanyag évente 800 000 tonna széndioxid kibocsátását előzi meg az EU közlekedési szektorában.

A jelenlegi beruházás része a Pannonia Bio 2020-ban indult 3 éves fejlesztési tervének, aminek a következő állomása egy világszinten is újdonságnak számító árpafeldolgozó üzem létesítése lesz. A most átadott üzemet 3,5 milliárd forintból valósította meg a vállalat, saját és piaci banki forrásból. Ugyanezen fejlesztési terv keretében, a megvalósult energiahatékonysági és megújuló energia felhasználási beruházások eredményeként nagyságrendileg 25%-kal csökken az üzem fosszilis alapú energiafelhasználása. A Pannonia Bio éves szinten több, mint 500 millió euróval (közel 156 milliárd forinttal) járul hozzá a magyar GDP-hez.

 

Az eredeti cikk az agrarszektor.hu-n itt érhető el

Parlagfüvet pusztító bogár terjed Magyarországon

A parlagfű-olajosbogár hatékonyabb lehet az allergén növény ellen, mint amit mi, magyarok valaha is parlagfű-mentesítés címén fel tudtunk mutatni. Ehhez az kell, hogy nagy egyedszámban el tudjon terjedni, és ne változtassa meg az étvágyát, de mindkettőre jó esély látszik. Külföldi tapasztalatok szerint az új jövevény inkább barát lesz, mint ellenség.

Szerző: Bihari Dániel

 

A teljes cikk a 24.hu-n itt érhető el

Már a Dunában is megjelent az óriás mohaállat

Az élőlény gombócokba rendeződik, így lesz belőle „óriás” mohaállat. Ökológiai szempontból nem valószínű, hogy problémát jelent – írja a HVG.

A Dunából is előkerült egy óriás mohaállat, ahhoz hasonló, amilyet korábban a Tisza-tóban is láttak – írta meg a Pecaverzum nevű honlap.

Az óriás mohaállat nevével ellentétben parányi élőlény, attól lesz nagy, hogy gombócokba rendeződik. A Dunából kifogott példány szombaton került elő, a megtaláló úgy fogalmazott:

az állaga undorító volt, zselés, kocsonyás.

A Magyar Haltani Társaság (MHT) elnöke a képeket látva megerősítette a portálnak, hogy valóban egy óriás mohaállatot sikerült kifogni a Dunából, a Pilismaróti-öböl sporthorgászatra kijelölt, 8-as számú helyén.

 

A teljes cikk a hvg.hu-n itt érhető el

Elkészült Magyarország madáratlasza

Élővilágunk sokszínűségének és tájaink változatosságának megőrzéséhez széleskörű összefogásra van szükség, amelynek kézzelfogható eredménye a most elkészült madáratlasz.

Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy az Agrárminisztérium és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) együttműködésében egy kiemelten fontos adatbázis és hiánypótló szakirodalom született meg. A 800 oldalas madáratlasz bemutatja a Magyarországon megfigyelt 420 madárfaj előfordulási adatait. Balczó Bertalan beszédében kitért arra, hogy a 2016-ban indult, a tárca által koordinált KEHOP finanszírozású projekt keretében harminc szakember 635 mintaterület felmérését végezte el, ami jelentősen hozzájárult a Magyarországon fészkelő madárfajok országos elterjedésének feltérképezéséhez. Az atlasz 30 millió adatrekordot dolgoz fel, és tartalmazza valamennyi madárfajt, amelyet 2019-ig akár csak egyszer is észleltek hazánkban.

A helyettes államtitkár kifejtette, hogy a természetvédelmi munkához, érdekképviselethez és döntéselőkészítéshez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű adat, a társágazatok számára is biztosítani szükséges a kellő adatbázisokat, módszertanokat, ebben is segítséget nyújt a madáratlasz. Az Agrárminisztérium 2016-ban indította el azt az 1 milliárd forintból megvalósuló programot, amely a természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégiájának hazai megvalósítását célozta. Ennek egyik eleme volt Magyarország madáratlaszának elkészítése, de ebbe a sorba tartozik hazánk első ökosztisztéma alaptérképe (amely a madártani adatok elemzésében is fontos szerepet játszott), vagy éppen a zöld infrastruktúra alaptérkép is.

Balczó Bertalan emlékeztetett arra, hogy a tárca 2016-ban kötött együttműködési megállapodást az MME-vel, amelynek olyan fontos elemei vannak, mint az országos madármonitorozási programok és adatbázisok működtetése, a hazai madárgyűrűzés és a Madárgyűrűzési Központ működtetése, az illegális madárpusztítás elleni közös fellépés, vagy éppen a magasfeszültség okozta madárpusztulások megakadályozása. Emellett a nemzeti park igazgatóságok a szervezettel közösen együttműködve olyan veszélyeztetett fajok állományát tudták stabilizálni, mint a túzok, a parlagi sas vagy a kerecsensólyom.

 

Az eredeti cikk a magyarvadasz.hu-n itt érhető el

Árvízvédelem uniós forrásból a Dráva-medencében

Az elmúlt évtizedben több áradás is volt Szlovéniában. A Dráva mellékfolyóit egy európai projekt keretében kikotorták és kiszélesítették, aminek köszönhetően az ipari és mezőgazdasági területeken már kisebb az árvíz kockázata. Az ökoszisztéma védelme és az itt lakók életminőségének javítása is fontos szempont volt a projektben, melyről többet is megtudhat ha rákattint az alábbi linkre ahol megtekintheti az erről szóló videót, vagy infografikát.

Szerző: Aurora Velez

 

A teljes cikk az euronews.hu-n itt érhető el

Megszületett Magyarország első állatvédelmi kódexe

Megszületett Magyarország első állatvédelmi kódexe; a kezdeményező Állatorvostudományi Egyetem mellett az okmányt 14 másik szervezet, többek között az Országos Rendőr-főkapitányság, a Magyar Állatorvosi Kamara, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert írta alá az állatok világnapja alkalmából.

Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora emlékeztetett: az Állatvédelmi Kódex egységben született meg az Állatorvostudományi Egyetem, a tudományos élet képviselői, a legkülönbözőbb kormányzati szervek és a civil szféra tagjai, az önkéntes állatvédők támogatásával.

A rektor hangsúlyozta, hogy olyan állatszerető, értékelvű közösség született, amelynek tagjai önkéntes elkötelezettséget vállalnak a szakmai alapokon és együttműködéseken nyugvó állatvédelem mellett.

A kódex nemcsak a társállatokra, hanem valamennyi állat védelmére alakult meg. Ahhoz, hogy a kódexben leírtak egészében teljesüljenek, maradéktalan összefogásra van szükség – tette hozzá.

Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért s végrehajtásáért felelős miniszteri biztos kiemelte, hogy a kormányzat kiemelt feladatként tekint az állatvédelemre. Célunk, hogy öt éven belül Európa élmezőnyébe tartozzunk az állatvédelem területén is – fogalmazott a miniszteri biztos.

A februárban elindított, tizenhárom kérdésben tartott állatvédelmi konzultáció során több mint 262 ezren mondták el a véleményüket. Ez egy olyan legitimáció, amellyel mindannyian közösen tudunk dolgozni – mondta a miniszteri biztos.

Ovádi Péter hozzátette: arra buzdít minden állatvédelemmel foglalkozó állami, szakmai és civil szervezetet, hogy csatlakozzanak az Állatvédelmi Kódexhez, lépjenek fel közösen az állatok jóllétét előtérbe helyező szövetség mellett, hiszen az állatvédelem közös ügy.

Az Állatvédelmi Kódexet az Állatorvostudományi Egyetem kezdeményezésére az Agrárminisztérium részéről a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért ás végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, továbbá az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Magyar Állatorvosi Kamara, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Fővárosi Állat- és Növénykert, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, a Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft., a NOÉ Állatotthon Alapítvány, az Állatmentő Szolgálat Alapítvány, a Hangya Közösség, az Ebugatta.hu, a Kutyabarat.hu, valamint a Hunland Trans Kft. írta alá.

A kódexet aláírhatja minden állatokkal foglalkozó, valamint állatokról kommunikáló magyarországi szervezet, amely magáénak érzi és elfogadja a dokumentumban foglaltakat.

 

Az eredeti cikk a magyarvadasz.hu-n itt érhető el

Lerohanták Magyarországot az invazív poloskák

Az elmúlt években egyre több a poloska. Ez nemcsak annak tűnik fel, aki eleve is utálja a poloskákat, hanem tény: a barna ázsiai márványpoloskát (Halyomorpha halys) 2013-ban figyelték meg Magyarországon, és létezik egy zöld színű invazív társa is, a zöld vándorpoloska (Nezara viridula). A Sokk a rovar Facebook-közösség adatai alapján most az is kiderült, hogy milyen súlyos a helyzet az országban: a poloskaspotting kérdőívét összesen 14 ezren töltötték ki, és ennek alapján kijelenthető, hogy már az egész országban felbukkantak az invazív rovarok. 

Szerző: Dippold Ádám

Poloskaspotting

A kérdőív adatai alapján úgy tűnik, hogy az ország 3200 települése közül csaknem 1600-ból jelentették a poloskák jelenlétét – áll a Bábolna Bio, a felmérést végző cég közleményében. A felmérés szerint az ország déli megyéiben támadnak a poloskák, Budapesten főleg azokat a területeket kedvelik, ahol nagyobb a zöldterületek aránya.

Vidéken főleg a vándorpoloska okoz pusztítást, míg fás területeken inkább a márványpoloska terjedt el – mondta el tavaly szubjektív tapasztalatait Kondorosy Előd agrármérnök a Qubitnek. Ez a megoszlás persze nem törvényszerű, az Egyesült Államokban az ázsiai márványpoloska is komoly mezőgazdasági kártevőnek számít, a legtöbbünk hétköznapi tapasztalatai viszont leginkább arra terjednek ki, hogy a büdös, barna rovarok megpróbálnak behúzódni a lakásba a hideg elől.

Jönnek a levéllábúak

Bajomi Dániel, a Bábolna Bio ügyvezető igazgatója szerint az invazív poloskafajok rendkívül gyorsan terjednek az országban: a válaszadók 26 százaléka a nyugati levéllábú poloskával (Leptogiossus occidentalis) is találkozott már. A levéllábú poloska Amerikából származik, Európában először 1999-ben jelentették Olaszországból, Magyarországon 2007 óta van jelen. Az észlelések magas aránya arra mutat, hogy ez a faj is gyorsan alkalmazkodott az itteni körülményekhez, ebben pedig a másik két legelterjedtebb invatív poloskához hasonlóan nagy segítségére van a felmelegedés.

Az ázsiai, amerikai vagy dél-európai származású rovarok rosszul tűrik a hideget, az enyhébb időjárás viszont kedvez a szaporodásuknak, ezzel pedig kiszoríthatják az őshonos fajokat (az Egyesült Államokban az ázsiai márványpoloska 15 év leforgása alatt az egész orszában elterjedt). Mivel természetes ellenségük Magyarországon nincsen, marad ellenük a szúnyogháló és a vegyszeres irtás, illetve a rovarok által kedvelt búvóhelyek (összetekert szőnyeg, napernyő, üres virágcserép) ellenőrzése és a poloskák kilakoltatása. Mivel invazív kártevőről van szó, itt nincs helye a kíméletnek: ha az ember kiteszi az ablakon, visszajön, ha csak kirázza a szőnyeget, megtelepszik bármi máson. Kondorosy szerint a legjobb megoldás, ha összefogdossuk az útban lévő poloskákat, majd egy befőttesüvegben a mélyhűtőbe helyezzük őket (esetleg a lefagyasztott szúnyogok mellé), már csak a tetemektől kell megszabadulni, azok pedig, akik nem tartózkodnak a vegyszerek használatától, használhatnak rovarirtó aeroszolt is a probléma kiküszöbölésére.

 

Az eredeti cikk a qubit.hu-n itt érhető el

Hazai értékeink: Magyarország világörökségeinek listája

Nem tudsz vagy nem akarsz külföldre menni a jelen helyzetben? Itthon is rengeteg csoda vár: összegyűjtöttük Magyarország világörökségeit, amiket érdemes felkeresni!

Szerző: Nagy Tímea

A “világörökségek” születése

Az UNESCO világörökségi helyszínek célja az, hogy megóvjanak olyan veszélyeztetett területeket, melyekhez egyedülálló természeti kincsek, vagy az emberi kultúra által létrehozott építmények tartoznak.

De hol indult a történet? Egyiptomban kezdődött minden: 1959-ben az asszuáni gát, és a hozzá kapcsolódó víztározó megépítése elpusztította volna az ókori Abu Szimbel-i templomokat. Az UNESCO kampányának köszönhetően viszont a templomok újraépültek egy magaslati helyszínen. Az egész világot megmozgató kezdeményezés azonban itt nem ért véget: létrehoztak egy listát a megőrizendő világörökségekről, és 1972. november 16-án megalapították a szervezetet is.

Ahhoz, hogy egy létesítmény felkerülhessen a világörökségi listára, előbb egy javaslati listára kell kerülnie, és erről válogat évente egyszer az UNESCO Világörökség. A nemzetközi szerződést máig 193 ország képviselői írták alá, Magyarországnak jelenleg 7 helyszíne van a listán, és további 11 vár arra, hogy felterjesszék.

Magyarország világörökségei

1. Hollókő Ófalu és táji környezete

Hollókő Ófalu és táji környezete a világ első falujaként 1897-ben került fel a világörökségi helyszínek listájára. A település Nógrád megye középső részén, a Cserhát-hegységben található. Az Ófalu 67 védett háza által árasztott miliő segítségével egyedülálló módon, egy egységben elevenedik meg a „népi” épített környezet.

Bár a házakat az 1909-es tűz után újra kellett építeni, tehát nem eredetiek, Hollókő mégis felkerült a listára, mert hűen eleveníti meg az 1700-as évek végi, 1800 évek eleji állapotokat: 300 éves faluképet idéz fel.

Számos ház működik múzeumként, melyek bemutatják a régi falusi élet tárgyi kultúráját és mindennapjait, valamint a hagyományos népi mesterségeket. Hollókő messze földön híres a hagyományos húsvéti ünnepeiről és fazsindelyes, 1889-ben épült római katolikus templomáról, melynek fából ácsolt tornyához egyetlen szöget sem használtak fel.

2. Budapest Duna-parti látképe a Budai Várnegyeddel

Szintén 1897-ben került a listára. A pesti oldalon jár a 2-es villamos, a város egyik legszebb vonala: ha gyalog nem fér bele a napi programba, akkor érdemes egy BKK jegyet vásárolni, és megcsodálni a főváros szívének ezt a lélegzetelállító részletét, mely a Margit hídtól a Szabadság hídig terjed.

A várnegyed történelmi épületegyüttesén túl a Gellért-hegyet a Citadellával, a Szabadság-szoborral, a Gellért Fürdőt, a Parlamentet, a Magyar Tudományos Akadémiát, és a Pesti Vigadót is figyelembe véve válhatott a terület a lista részévé.

3. Az Andrássy út

Budapest egy másik szeglete is a Világörökség része 2002 óta. Az Andrássy utat az Operaházzal, a Zeneakadémiával, a Divatcsarnokkal, a Szépművészeti Múzeummal, a Műcsarnokkal és a millenniumi kiállításra megtervezett Hősök terével együtt ítélték méltónak a címre. Az Andrássy út képét meghatározta Ybl Miklós stílusa, ugyanis a legtöbb épületet, palotát, bérházat ő tervezte meg ezen a szakaszon.

Ezen a világörökségi helyszínen sem érdemes kihagyni egy sajátos tömegközlekedési élményt: Európa első földalatti vasútja, az 1-es metró szintén az impozáns ünnepségre készült el, s maga Ferenc József adta át.

4. Pannonhalmi bencés főapátság

A Győr-Moson-Sopron megyében található apátság 1996-ban nyerte el a címet. A bencések által épített egykori Szent Márton-monostor az Árpád házzal, vagyis a keresztény Magyarországgal egyidős alapítása Géza fejedelemhez köthető.

Az eredeti épületegyüttesből fennmaradt legrégebbi része a 13. századból való: ez a 1255-ben felszentelt társkáptalani román, és gótikus elemeket ötvöző, a korábbi monostor alapjaira épült templom. Az apátság épületegyüttese azonban számos más építészeti korszakot is magában foglal, például a 15. századi a késő gótikus kerengő, barokk stílusban épült újjá a refektórium. A 19. század első felében klasszicista stílusban átépítették az apátság egyes részeit, és ezzel egyetemben építették meg a nyugati tornyot és alakították ki a könyvtár dísztermét.

Az apátságban jelenleg is élnek szerzetesek, valamint működik itt egy általuk vezetett iskola is, emellett az apátság egyes részei múzeumként is funkcionálnak. Híres levendulamezőiről, lombkoronaösvényéről, borászatáról és kézműves söreiről is.

5. Hortobágyi Nemzeti Park

1999-ben került fel Magyarország világörökségeinek listájára a kelet-magyarországi vidék, mely az egyik legnagyobb egybefüggő természetes füves térséget, a Hortobágy puszta területét is magába foglalja. A Magyarországon elsőként, 1973-ban létrehozott nemzeti park a kulturális alcsoportba tartozik az itt létrehozott, egyedülálló épített örökség miatt: a kőhidak és a csárdák e vidék jellegzetes épületei maradandó értékek hordozói.  A területen hagyományos állattartást és legeltetést folytatnak, és olyan ősi magyar állatfajtákat tartanak, mint a szürkemarha.

6. Pécsi Ókeresztény sírkamrák

Pannonhalma mellett 2000-ben került fel a Magyarország Világörökségei listára a kereszténység egy újabb, jelentős épített öröksége, a dél-magyarországi Pécsett található ókeresztény sírkamrák, melyek még a római kori Pannónia idejéből maradt ránk.

A 4. századi ókeresztény közösség miliőjét idézi meg ez a föld alatti világ: a késő római temető a mai belváros északnyugati részén, a székesegyház környékén található. A kétszintes épületek temetkezési helyként és kápolnaként egyaránt funkcionáltak.

Az ókeresztény sírkamrák közül három látogatható, és ha felkeresed ezt a világörökségi helyszínt, akkor ne hagyd ki a török kori emlékeket és a világhírű Zsolnay porcelánhoz köthető kulturális negyedet se. A városban van az ország egyik legszebb állatkertje is, a Tv torony tetején pedig az ország egyik legmagasabb pontjáról csodálhatod meg a panorámát. Ha aktív kikapcsolódásra vágysz, vár a Mecsextrém Park, de a környék méltán híres kulináris lehetőségeiről is.

7. Tokaji borvidék

2002-ben vált világörökséggé a Zempléni-hegység lábánál fekvő Tokaj-hegyaljai borvidék, ahol egyedülálló módon hozzák létre az édes, fehér desszertbort, a tokaji aszút.

Tokaj települést a 11. században alapították, neve török eredetű szőlő szóból származik, a híres tokaji aszú története ugyanis a török hódoltságra vezethető vissza. Számos legenda köthető hozzá, többek között azért becézik ma is folyékony aranynak, mert úgy tartották, hogy a tokaji szőlővessző aranyat terem. Már Rákóczi idején is felbecsülhetetlen értékű volt, fontos diplomáciai ajándékként alkalmazták, így jutott el a francia udvarba, ahol XIV Lajos is megkóstolta, és kijelentette, hogy ez bizony királyok bora, borok királya.

A szőlőtermelés és a borkészítés a kezdetektől fogva meghatározta a térség településszerkezetét, legjellegzetesebb építményei mai napig az ásott és a boltíves borospincék.

8. Fertő-táj

A Fertő-táj 2001 óta közös világörökségi helyszín Ausztriával. A vidék kiemelt eleme az enyhén sós vizű, gazdag halállományú Fertő-tó, mely területének kétharmada Ausztriához tartozik.  A tó és a közvetlen környéke Közép-Európa legnagyobb madárrezervátuma.

Magyar oldalon a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a fertődi Esterházy-kastély része ennek a világörökségi helyszínnek. A múlt örökségét kastélyok, szabad városok építészeti stílusában épült falvak őrzik, ha erre jársz a számos kulturális élmény mellett ne felejtsd el az Esterházy tortát is megkóstolni!

Természeti világörökségi helyszín

9. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

1995 óta a Világörökség része, 2000 óta a területi kiterjesztés folyamán a védett területet további részekre is kiterjesztették. Ez a csodás, földalatti világ Szlovákiával közös birodalom.

A cseppkőbarlang rendszer, melyben ősmaradványok, illetve az őskori ember életének nyomai is felfedezhetőek, Magyarország egyetlen természeti világörökségi helyszíne. A Gömör–Tornai-karszt területén mintegy 1200 barlangot tártak fel, melynek egy része látogatható. E barlangok közül 273 van Magyarország területén. Amellett, hogy ezek a barlangok turistalátványosságként működnek, ismertek és népszerűek a gyógyhatásuk miatt is.

Nem feltétlenül kell külföldre menni ahhoz, hogy csodálatos helyeket, izgalmas tájakat és világörökségi helyszíneket fedezz fel: Magyarországon is izgalmas látnivalók várnak rád!

 

Az eredeti cikk az xforest.hu-n itt érhető el

Zöldtetős buszmegállóval tesz a biodiverzitás megőrzéséért Budafok-Tétény

A Városház téri buszváró tetejére egy élő növénnyel betelepített szerkezetet telepítettek, amelyben varjúhájszőnyeg virágzik és nyeli el a csapadékot – írja az Élő bolygónk.

Az önkormányzat reményei szerint az új megálló innovatív és esztétikus színfoltja lesz a Városház térnek. „Budafok-Tétény a legkülönbözőbb módokon kíván zöldíteni, a levegő minőségén javítani. A klímaváltozás visszafordításához, kerületünk egészségesebbé, élhetőbbé tételéhez minden eszközzel igyekszik hozzájárulni” – fogalmazott az önkormányzat közleménye.

A zöldtető olyan födémet takar, amelyben a „zöld” rész és a „tető”-rész szerves egységet alkot, együtt alakítják ki őket.

A buszmegállónál alkalmazott zöldtetős technológia teljesen gondozásmentes és önfenntartó – külön öntözést nem igényel, az esőzés miatti esetleges túlfolyást pedig a váró esőcsatornáján keresztül oldották meg.

A növényzetet tartó és tápláló rétegek a váró tetején egy speciális, korrózióvédett, szigetelt „medencében” helyezkednek el, amely kívülről dekoratív, hőkezelt, időjárásálló természetes faborítással van ellátva.

Az önkormányzat reményei szerint mindenki örömét leli majd a zöldtetőben, amely többek között madaraknak és rovaroknak életteret biztosít, miközben jelentős mennyiségű port, szennyeződést köt meg, és oxigént is termel.

 

Az eredeti cikk az elobolygonk.hu-n itt érhető el

Európai uniós forrásból biztosítják a romániai barnamedve-populáció megfigyelését

Az Európai Alapok Minisztériuma és a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium képviselői támogatási szerződést írtak alá a romániai medvepopuláció menedzsmentjére irányuló országos akcióterv megvalósítására. Európai uniós forrásból 53,5 millió lejt (közel 4 milliárd Ft) fordítanak a romániai barnamedve-populáció megfigyelésére és egy hosszú távú menedzsment terv elkészítésére – számolt be szerdai sajtótájékoztatóján Tánczos Barna miniszter és Hegedüs Csilla államtitkár.

Az RMDSZ-nek az AGERPRES hírügynökséghez eljuttatott közleménye szerint a sajtótájékoztatón elhangzott: a romániai medvevédelmi akcióterv ugyan már 2018 nyarán látott napvilágot, hosszú ideig nem történt előrelépés az ügyben, de most a szaktárca megtalálta a kivitelezés módját és kereteit.

Tánczos Barna elmondta, 53.598.950 lejt különítettek el a 2014-2020-as Nagy Infrastruktúra Operatív Program egyik projektjében az ember és a medve közti konfliktusok számát csökkentő intézkedésekre. Az összegből a medvék életterének megőrzését és a populáció fenntartható menedzsmentjét is finanszírozzák.

“Ez a projekt fontos összetevője annak az intézkedéscsomagnak, amellyel csökkentjük az ember és a medve közötti találkozások esélyét, emellett pedig hozzájárul ahhoz, hogy a medvét az erdőben, a saját élőhelyén tartsuk” – fogalmazott a Tánczos Barna.

A miniszter a kezdeményezés jelentőségéről elmondta: legnagyobb hozadéka, hogy tudományos kutatáson alapuló, megcáfolhatatlan választ ad arra a kérdésre, hogy hány medve van Romániában. “A faj menedzsmentjének alapja, hogy tudjuk, hány egyed van. A populációdinamika fontos adata a kor és az ivar szerinti összetétel, valamint az egyes egyedek térbeli elhelyezkedése. Ezekre kell alapozni a menedzsmentet az élőhely kapacitása és a szociális elfogadottság függvényében. Az optimális létszám azt jelenti, hogy az emberek konfliktusok nélkül élnek együtt a fajjal, és az államra sem hárul túl nagy nyomás a károk megtérítése miatt” – fogalmazott a tárcavezető.

Tánczos arról is beszámolt, hogy az Európai Unió (EU) tagállamai nem érdekeltek abban, hogy a medvéket Romániából más, természetes élőhelyekre telepítsék át.

Hangsúlyozta: két-három hónapja körlevelet küldött ez ügyben a tagállamoknak, de egyetlen pozitív választ sem kapott. Magyarországra a közelmúltban elszállítottak néhány példányt egy létesítménybe, de a tagállamok semmiféle érdeklődést nem mutatnak az iránt, hogy Romániából más, természetes élőhelyekre szállítsák a nagyvadakat, és azok szabadon éljenek.

Hegedüs Csilla államtitkár rámutatott arra, hogy az európai alapok minisztériuma további projekteket bonyolít le a biodiverzitás megőrzésére Romániában. “Örülök, hogy az országos helyreállítási tervvel egy zöldebb, egészségesebb, biztonságosabb Romániát tudunk építeni. Több mint 1,3 milliárd eurót fordítunk például erdősítésre és a biológiai sokféleség megőrzésére, 88 ezer háztartásba vezetjük be a víz- és csatornahálózatot, 150 millió eurót fordítunk a Duna Delta természeti kincseinek megőrzésére, a kulturális életének fellendítésére, a tudatos turizmus népszerűsítésére”” – részletezte az államtitkár.

A romániai barnamedve-populáció megőrzését célzó, 2021 júliusa és 2023 decembere között kivitelezett projekt keretében elvégzik a medvepopuláció genetikai megfigyelését és számbeli felmérését, ugyanakkor a háziállatok, a veteményeskertek és más javak védelmére több mint 1000, különböző típusú villanypásztort biztosítanak. A projekt része továbbá egy 60 hektáros rehabilitációs központ létrehozása a medvék számára a brassói Keresztényhavason (Postăvaru), valamint a lakosság tájékoztatása és érzékenyítése a fenntartható vadgazdálkodással kapcsolatban, különös hangsúlyt fektetve a medvékre.

A Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium által a Kronstadt Erdészeti Hivatallal, a Romsilva önálló ügyvitelű vállalattal és a Marin Drăcea Országos Erdészeti Kutatási és Fejlesztési Intézettel partnerségben lebonyolított projekt célja a jelenlegi medvepopuláció, illetve az életterének a fenntartható menedzsmentje – 187 Natura 2000-es területnek is hasonló célkitűzései vannak.

 

Az eredeti cikk a magyarvadasz.hu-n itt érhető el