Betiltotta az Európai Bizottság az E171 élelmiszer-adalékanyagot

A tilalom hat hónapnyi türelmi idő után, nyáron lép hatályba.

Betiltotta az Európai Bizottság a titán-dioxid néven is ismert E171 élelmiszer adalékanyagként való használatát – derül ki a bizottság sajtóközleményéből. A rendelkezés fél évnyi türelmi időt követően, nyártól lesz hatályos. Sztella Kiriakídisz a szervezet egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa elmondta, hogy a tiltó határozattal egy olyan élelmiszer-adalékot vonnak ki, ami már nem minősül biztonságosan fogyaszthatónak.

 

A teljes cikk a hvg.hu-n itt érhető el

Elképesztő: ki nem találnád, miből készítenek szamócaaromát a kutatók

Noha az erdei szamócát, annak intenzív illata és egyedien édes íze miatt még nagyobb becsben tartják, mint bolti rokonát, a gyümölcsöt a természetben nem könnyű megtalálni. Amerikai kutatók azonban rájöttek, hogyan lehet az erdei szamóca aromáját természetes úton előállítani. Ehhez pedig egy amúgy ehető gomba segítségét vették igénybe, valamint a fekete ribizlilé előállításának hulladékát.

 

Noha az erdei szamóca jóval kisebb, mint a termesztett rokonai, igazi aromabombának számít – írta meg a FreshFruitPortal.com az Amerikai Kémiai Társaság kutatása alapján. Azonban a gyümölcs apró mérete és a rendelkezésre álló mennyiség csekély mértéke miatt igen drága mulatság lenne valódi erdei szamócaaromával ízesíteni az élelmiszereket.

Néhány gomba azonban képes a növényi anyagokat különleges illatanyag-összetevőkké alakítani, így például vanillin, málna-keton és benzaldehid, vagyis mandulaszerű illatanyag képződik bennük. Van azonban egy különleges és egyébként ehető farontó gomba, a Wolfiporia cocos, amely úgy képes sokféle szerves anyagot és élelmiszeripari mellékterméket lebontani – például tealevelet vagy répahéjat –, hogy közben gyümölcs- vagy virágaromákat szintetizál.

Tápanyagokban gazdag termesztőközegből pedig nincs hiány. A fekete ribiszke feldolgozása során ugyanis a ribiszkelé kipréselése után sok mag, hús és héj marad meg, amit eddig ugyan kidobtak, de mostantól ezt a törkölyt is fel fogja tudni haszálni az élelmiszeripar. Holger Zorn és tudós kollégái ugyanis elkezdtek kísérletezni a Wolfiporia cocos gombával, hogy kidolgozzák, milyen úton-módon lehetne erdei szamócaaroma képzésére serkenteni.

A kutatás során a termesztőközeg eleinte csak feketeribiszke-törköly volt, ami gyümölcsös és virágos aromákhoz vezetett, az elérni kívánt célhoz viszont a tudósoknak más anyagokat is fel kellett használniuk. A kutatók műszeres vizsgálattal és 10 gyakorlott kóstolóval megpróbálták meghatározni azokat a vegyületeket, amelyek a jellegzetes szamócaaromáért felelősek. Ezek a szakemberek a legerősebb illatként a (R)-linalool, a geraniol, a metil-antranilát és a 2-aminobenzaldehid vegyületeket érzékelték a vizsgálatban.

Az Amerikai Kémiai Társaság tudósai aztán ezeknek az illatanyagoknak a mesterséges megfelelőit kombinálták egy vadszamóca-illatba. Ezt kiértékelve aztán megállapították, hogy a létrejött illat nagyon hasonlít a gomba által termelt szamócaaromához. Az élelmiszeripari hulladékon termesztett farontó gombával tehát sikerült egy fenntartható és költséghatékony módszert fejleszteni a természetes szamócaaroma előállítására.

 

Az eredeti cikk az agrarszektor.hu-n itt érhető el

Élő szigetekkel a vízszennyezés ellen

A Balti-tenger déli részén számos lagúnában súlyosan szennyezett a víz. Egy európai projekt úszó vizes élőhelyeket telepít, hogy tisztítsa a vizeket. A növények kiszűrik a felesleges nitrogént és foszfort, és még a biológiai sokszínűséget is elősegítik.

Szerző: Aurora Velez

 

A teljes cikk az euronews.hu-n itt érhető el

1210 kilométert egy töltéssel: szuper akkumulátor a Tesla Model S-ben

Az amerikai gyártó villanyautójába az eddiginél kétszer nagyobb kapacitású aksi került – írja a HVG.

 

Tesla Model S napjaink egyik legnagyobb hatótávú elektromos autója, mellyel ideális esetben akár 600 kilométer körüli távolság is megtehető egy töltéssel.

Egy michigani akkumulátor technológiai cég, a One (Our Next Energy) most előrukkolt egy Tesla Model S prototípussal, mellyel az említett távnak akár a duplája is megtehető.

 

A teljes cikk a hvg.hu-n itt érhető el

Ez volt a világ legmagasabban fekvő sípályája, aztán elolvadt a gleccser

Évtizedekig a Chacaltaya hegyen működött Bolívia egyetlen síkomplexuma. Ez volt a világ legmagasabban fekvő sípályája és egyben itt volt található a világ legmagasabban üzemelő étterme is. De amikor a hegy gleccsere elkezdett olvadni, mindenki hátrahagyta a nevezetességet.

 

A teljes cikk a 24.hu-n itt érhető el

A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje

A faj egyedei a középső pleisztocén földtörténeti időszakban éltek Afrikában.

 

A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje – jelentették be kutatók.

A faj egyedei a középső pleisztocén földtörténeti időszakban éltek Afrikában. A bodoensis egy koponyára utal, amelyet az etiópiai Awash folyó medrében lévő Bodo D’ar régészeti lelőhelyen találtak.

A szakértők szerint a korszak azért jelentős, mert ekkor jelent meg az anatómiailag kortársnak számító emberi faj, a Homo sapiens Afrikában és a neandervölgyi ember Európában. Ebből az időszakból ugyanakkor viszonylag kevés ismerettel rendelkeznek a paleoantropológusok – olvasható a The Guardian című brit napilap honlapján.

Mirjana Roksandic, a kanadai Winnipegi Egyetem tudósa szerint lehetetlenné vált a kommunikáció az ebben az időszakban lezajlott emberi evolúcióról való a megfelelő terminológia hiánya miatt, amely lehetővé tenné a földrajzi változatok megkülönböztetését.

Az új osztályozás szerint a Homo bodoensis fajba tartozik a középső pleisztocén időszakból Afrikából származó emberi leletek nagy része és néhány lelet Délkelet-Európából, míg a kontinens többi részéről származó lelet a neandervölgyi emberé.

A Homo bodoensis név bevezetése „elvágja a gordiuszi csomót és lehetővé teszi számunkra, hogy egyértelműen kommunikáljunk az emberi evolúció ezen fontos periódusáról” – mondta Christopher Bae, a Hawaii Egyetem antropológusa.

Roksandic kiemelte: egy új faj elnevezése nagy dolog, a Nemzetközi Zoológiai Nomenklatúrabizottság csak nagyon szigorú szabályok alapján engedélyez egy névváltoztatást.

A szakértők eredményeikről az Evolutionary Anthropology Issues News and Reviews című tudományos lapban számoltak be.

 

Az eredeti cikk a bama.hu-n itt érhető el

Felavatták az Ilisu duzzasztógátat Törökországban

Felavatták a Tigris folyó legnagyobb víztározóját Törökország délkeleti részén. Az Ilisu duzzasztógát a tervek szerint Törökország összes villamos energiájának 4%-át állítja majd elő. A nyitóünnepségen Recep Tayyip Erdogan török elnök vágta át a vízierőmű átadását jelképező szalagot.

Szerző: Kristóf Péter

 

A teljes cikk az euronews.hu-n itt érhető el

Rókának bizonyult egy perui család kutyája

Az lett a gyanús, hogy ráment a szomszédok tyúkjaira.

Rókának bizonyult egy perui család kutyája. A család azt hitte, hogy fajtatiszta kölyökkutyát vásároltak, a közelmúltban azonban rá kellett jönniük, hogy egy culpeo pamparókát (Lycalopex culpaeus) fogadtak be.

A család Lima központjában vette fél éve a „kiskutyát”, amely a Run Run (Fuss Fuss) nevet kapta, de idővel egyre furcsábban viselkedett: üldözni kezdte a szomszédok baromfijait, és le is ölte őket, amivel magára haragította a szomszédságot.

 

A teljes cikk a hvg.hu-n itt érhető el

Egy jó példa az energiapazarlás megszüntetésére

A Barcelonától délre lévő Viladecansban programot indítottak az energiaellátás megújítására, bevonva a lakókat is a döntéshozatali folyamatba.

Szerző: Aurora Velez

 

A teljes cikk az euronews.hu-n itt érhető el

Visszakapják a világ legrégebbi esőerdejét az őslakosok

Fontos szimbolikus és gyakorlati döntés született Ausztráliában, ahol egy ősi közösség visszakapta történelmi otthonát.

Hivatalosan is megkapják az ausztráliai keleti kuku yalanji őslakosok a Daintree Nemzeti Parkot – számol be a The Guardian. Az Ausztrália északi részén fekvő, 160 ezer hektáros területen húzódik a világ legősibb esőerdeje. A kormány és az őslakos közösségek közötti történelmi megállapodás értelmében a Ngalba Bulal, a Kalkajaka és a Hope Islands Nemzeti Park is eredeti tulajdonosaikhoz, a keleti kuku yalanjikhoz kerül.

Chrissy Grant őslakos és a trópusgazdálkodási hivatal új elnöke szerint a lépés nagyon fontos a közösség számára. A térség hagyományos lakói régóta a világörökségi helyszínnek számító esőerdőben élnek, a keleti kuku yalanjik pedig a világ egyik legősibb élő kultúráját alkotják.

A Daintree kivételes táját az elmúlt évtizedekben súlyosan roncsolta a faipar, illetve más emberi tevékenységek. A queenslandi kormány hosszú időn át támogatta az efféle aktivitást, miközben a régió felügyeletében az őslakosok nem vehettek részt.

Azzal, hogy 1988-ban a park bekerült az UNESCO világörökségi helyszínei közé, javulás állt be a helyzetében, kulturális jelentőségeit azonban ezzel még nem ismerték el. A világörökségi előkészítés folyamatába ráadásul nem vonták be az őslakosokat. Bár a kormány később megállapította a kulturális jelentőséget, az UNESCO továbbra is természeti értékeire fókuszált.

A mostani döntés nem pusztán szimbolikus, Grant szerint a végső cél az, hogy a nemzeti parkot kizárólag az őslakosok kezeljék. Grant a négy éven át tartó tárgyalás után bízik benne, hogy más közösségek esetében is hasonló lépésre szánják el magukat a döntéshozók.

 

Az eredeti cikk a National Geographic honlapján itt érhető el