A világon elsőként korlátozzák környezetvédelmi megfontolásból egy reptér forgalmát Hollandiában

A holland kormány 2024-től a járvány előtti forgalomhoz képest 12 százalékkal alacsonyabb szintre, 440 ezerre korlátozza az ország legfontosabb repülőteréről, az amszterdami Schipholról induló és oda érkező járatok számát. 

Szerző: Stubnya Bence

 

Ha az intézkedés életbe lép, ez lesz az első példa arra, hogy egy kormány környezetvédelmi szempontok alapján korlátozza egy repülőtér maximális forgalmát – írja a holland kormány közleményére hivatkozva a Yale környezetvédelmi tanszékének (Yale School of Environment) online magazinja, a Yale E360.

A döntést ismertető közleményben Mark Harbers közlekedési miniszter azt írta, hogy „az Európa harmadik legforgalmasabb repülőterének közelében élő embereknek sok kényelmetlenséget okoz a repülőgépek zaja, és aggódnak az egészségükre és az éghajlatra gyakorolt negatív hatások miatt”. Habers szerint a forgalom csökkentése alacsonyabb zajszennyezést és kevesebb szén-dioxid-kibocsátást eredményez, és mindez a légi közlekedési ágazat szükséges hozzájárulásának tekinthető.

A döntést megelőzően, június közepén a holland állam tulajdonában álló reptér bejelentette, hogy a munkaerőhiány miatt magától is 16 százalékkal korlátozza a reptéren megforduló utasok számát – de ez csak a mostani nyári utazási szezon idejére vonatkozik.

 

A teljes cikk a g7.hu-n itt érhető el

Megvan a kutyák barátságos viselkedéséért felelős génmutáció

Egy friss japán kutatásban a különböző kutyafajták kommunikációs és kognitív képességeinek genetikai hátterét vizsgálták. A viselkedés genetikai háttere egyelőre még meglehetősen homályos, nemrégiben egy másik kutatásból például az derült ki, hogy döntően nem ez határozza meg az állat viselkedését, a mostani kísérletekben a japán Azabu Egyetem kutatói viszont találtak egy nyomot.

Szerző: Dippold Ádám

 

Miho Nagasawa és kollégái négy gén variációit vizsgálták 642 kutyánál, és arra jutottak, hogy a melanocortin 2 receptor (MC2R) mutációi összefüggésben állnak az állatok viselkedésével. A génvizsgálat után a tudósok két kísérletet hajtottak végre a kutyákkal, amelyekben az ember-kutya interakciót vizsgálták, majd az eredményeket összevetették a genetikai adatokkal.

Az MC2R és a trükkös láda esete

Az első kísérletben a kutyának két fejjel lefelé fordított edény közül kellett kiválasztania azt, ami alá élelmet rejtettek, a kísérlet vezetője pedig jelekkel próbálta az állat tudomására hozni, hogy hol van az étel. Kiderült, hogy azok az állatok, amelyeknél az MC2R módosult, hatékonyabban értelmezte az ember jeleit, és könnyebben jutott hozzá az elrejtett csemegéhez.

A második kísérletben a kutatók megmutatták a kutyáknak, hogy hogyan tudnak kinyitni egy lezárt edényt ahhoz, hogy hozzáférjenek a bennük lévő jutalomhoz. Miután a kutya megtanulta, hogy mit kell tennie, egy ugyanolyan edényt kapott, mint az előző, csak épp ezt nem lehetett kinyitni. A kutatók két percen keresztül rögzítették, hogy mit szól ehhez az átvert kutya, majd elemezték a felvételeket. A kísérletből kiderült, hogy azok a kutyák, amelyeknél az MC2R egy másik módosulását figyelték meg, tovább bámultak vádlóan a kísérletvezetőre, mint azok, amelyeknél nem figyelték meg ezt a mutációt.

Nagasawa szerint ez azt mutatja, hogy ennek a génnek a mutációi csökkenthették a kutyákban a félelemérzetet és az agressziót, így ez magyarázhatja azt is, hogy hogyan kerülhetett egymáshoz közel az ember és a kutya.

A kutató azt várja, hogy ez a kutatás és a további vizsgálatok közelebb vihetik a tudósokat a fajok közötti kommunikáció megértéséhez, ez pedig azon túl, hogy segít megfejteni az ember-kutya kapcsolat genetikai alapjait, talán más fajokkal is könnyebbé tehetik a kommunikációt.

 

Az eredeti cikk a qubit.hu-n itt érhető el

Újra kell írni a történelemkönyveket egy 600 éves tévedés miatt

Nem a jégkorszak, hanem az aszály miatt hagyták el dél-grönlandi településeiket a vikingek a 15. században – állítja kutatók egy csoportja. Elméletük egy széles körben elterjedt teóriát cáfol.

 

A vikingek 985-ben érkeztek Grönlandra, ahol kiirtották az őshonos növényzetet, hogy dús fűvű legelőket nyerjenek fő táplálékuk, a szarvasmarhák számára. A virágkorban mintegy 2000 ember élhetett ezeken a grönlandi településeken. A 15. század elején azonban a vikingek rejtélyes módon eltűntek Grönlandról. Eltűnésükre a kutatók különféle magyarázatokkal álltak elő, így gazdasági összeomlással, járványokkal, de főleg a kis jégkorszak okozta erős lehűléssel.

Egy kutatócsoport – a massachusettsi Amhersti Egyetem tudósa, Boyang Zhao vezetésével – a Science Advances folyóiratban most azt állítja, hogy az egyre súlyosbodó szárazság okozta a vikingek elmenekülését Grönlandról. A csapat egy viking parasztporta melletti tó üledékrétegeinek vizsgálatával rekonstruálta az elmúlt 2000 év helyi klímáját. Eszerint a 14. század vége a térségben egy melegebb periódust jelentett, és a magasabb hőmérsékletek tovább súlyosbíthatták a tartós szárazságot.

 

A teljes cikk a hvg.hu-n itt érhető el

Vitorláshajóval szállítják a kávét, 90 %-al csökken az ökológiai lábnyom

Megvalósult a környezetbarát kávéimport. Az ötlet majdnem egyidős az emberiséggel, de újításnak tűnhet egy olyan világban, ahol a cél a fosszilis energiafüggőség csökkentése. Az Avontuur holland vitorláshajó befutott a délnyugat-franciaországi Bordeaux kikötőjébe a kolumbiai kávészállítmánnyal.

 

A teljes cikk az euronews.hu-n itt érhető el

Úszó ágyásokkal veszi fel a harcot Banglades a szélsőséges éghajlati viszonyokkal szemben

A tengerszint emelkedése és a heves áradások több tízmillió ember életét veszélyeztetik Bangladesben, azonban ez egy újabb súlyos problémát is felvet; a vízzel elöntött földek és a patakok, valamint a talaj magas sótartalma tönkreteszi a termést.

 

A helyi gazdák kétségbeesetten próbálnak alkalmazkodni a szélsőséges éghajlati körülményekhez, és új módszereket alkalmaznak annak érdekében, hogy megmentsék a termést.

A gazdák ezért összefogtak és Mugarjhorban, a Dakkától 200 kilométerre délre fekvő régióban újraélesztettek egy évszázados technikát, amelynek lényege, hogy a víz felett elhelyezkedő vetőágyakat használnak, amely a víz szintjével együtt süllyed és emelkedik.

Lebegő zöldségágyások, sóálló rizs

Az úszó zöldségeskerthez vízijácintból és bambuszból 1 méter magas tutajt készítenek és erre ültetik el a magokat. Trágyának gyakran faforgácsot és kókuszrostot használnak. A lebegő kertben keserűtököt, spenótot és okrát is tudnak így termeszteni.

Az úszó gazdaságok közösségi kezdeményezéssé váltak, egyes falvakban az asszonyok hónapokat töltenek az ágyások előkészítésével, mielőtt a csónakosok átviszik őket a vízzel elöntött mezőkön, a régi ágyásokat pedig komposztálják.

A folyamatos áradások, az erózió, a szárazság és az esőzések arra kényszerítik a lakosokat, hogy a városi nyomornegyedekbe költözzenek, akik viszont maradnak, azoknak nincs más választásuk, mint alkalmazkodni a kialakult helyzethez és új módszereket kitalálni.

Egyesek garnélarákok tenyésztésébe kezdtek, mások kacsákat nevelnek, hogy el tudják adni őket. A Bangladesi Rizskutató Intézet is reagált a helyzetre:

új, sóval szemben ellenállóbb rizsfajtákat hozott létre, mivel a normál rizs nem nő sós vízben.

Saiful Islam, a Bangladesi Műszaki és Technológiai Egyetem éghajlatvédelmi szakértője szerint azonban az ilyen erőfeszítések csak cseppet jelentenek a tengerben.

Milliárdokat kell költenünk a gátak emelésére és megerősítésére a nagy partvidékünk mentén. Mangrove erdőket kell létrehoznunk a part mentén, hogy természetes gátként működjenek a ciklonok, a süllyedések és a tengerszint emelkedése ellen – nyilatkozta az AFP-nak.

Islam azt is elmondta, hogy új utakat kell építeniük és alternatív megélhetési lehetőségeket kell teremteniük azok számára, akik a leginkább károsultak a szélsőséges éghajlati viszonyok miatt. Ehhez viszont segítségre van szükségük a nyugati nemzetektől.

A helyiek összefognak

Egyes régiókban a helyi lakosok vették kezükbe az irányítást és közösen küzdenek az éghajlatváltozás okozta körülmények ellen. „Lungi” Jakir helyi legendává vált:

az egykori építőmunkás barátaival gátat épített, hogy megakadályozza, hogy a tengervíz átszakítson egy 6,5 km hosszú édesvízcsatornát, és ezzel megmentse a csatorna által kiszolgált 43 000 embert a dél-bangladesi Pakhimara városában. 

A csatorna folyamatos javítást igényel, de egész évben elegendő édesvíz áll rendelkezésre a hagyományos növények öntözéséhez, sőt új növények kipróbálásához is.

Jakir elmondása szerint a Youtuberól tanult új mezőgazdasági technikákat, és a már nem csak tököt meg lencsét tudnak termeszteni, hanem gyümölcsöket és zöldségeket is.

A kezdeményezés olyan sikeres volt, hogy más vízzel elárasztott régióban is szeretnék népszerűsíteni a technikát és így segíteni az ott élőket, hogy átvészeljék a helyzetet – olvasható a Mandiner cikkében.

 

Az eredeti cikk a bama.hu-n itt érhető el

Megdőlt a villámlás világrekordja: 768 kilométeres villámot észleltek az Egyesült Államokban

Megdőlt a villámcsapás hosszúsági rekordja; az új csúcstartó az a 768 kilométeres villám, ami az Egyesült Államokban csapott be két éve – jelentette kedden az ENSZ. Az előző távolsági rekordert, egy 700 kilométeres villámot Brazília déli részén látták; a rekordot 2018 októberében hitelesítették.

Szerző: Hegyeshalmi Richárd

 

A trónfosztó megavillámot 2020. április 29-én észlelték az Egyesült Államok déli részén. A szakértők szerint a villám három államon, Mississippin, Louisianán és Texason csapott át, 477,2 mérföldes (768 kilométer) hosszúságban. Hogy érzékeltessük: ez olyan, mintha Rómában kezdődne a villámlás, és Budapesten érne véget.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlati és időjárási szélsőségekkel foglalkozó szakértői bizottsága szerint a közelmúltban megdőlt az összefüggő villámlás hosszúsági rekordja is: ez 2020 június 18-án történt, Uruguay és Argentína határán, ahol a tomboló viharban egy villámcsapás 17,1 másodpercig tartott.

„Rendkívüli teljesítmények ezek egyetlen villámcsapástól. Az efféle szélsőséges környezeti csapások a természet valódi erejét mutatják meg, de arra is rávilágítanak, hogy hová fejlődött a tudomány, hogy ilyen méréseket tudunk elvégezni.”

– mondta Randall Cerveny, a WMO klímaügyi szakértője.

Cerveny ezzel arra a technológiára utalt, amikkel a szakértők kimutatták a villámok hosszúságát és időtartamát. A céleszközök hatékonysága az elmúlt években drámai mértékben javult – elképzelhető, hogy a szélsőséges időjárási jelenségeken túl ez is hozzájárult ahhoz, hogy ma már egyre több időjárási szélsőség rekordját tudjuk hitelesíteni.

A 2018-as és 2019-es óriásvillámokat műholdas villámfényképezési technikával elemezték. Ezek az eszközök kétszer annyi adatot gyűjtöttek a jelenségről, mint az összes földi észlelőállomás.

A WMO hangsúlyozta, hogy a villámlásrekordok nem elszigetelt jelenségek, hanem aktív és nagy kiterjedésű viharzónákban alakulnak ki, még veszélyesebbé téve azokat. Petteri Taalas, a WMO vezetője szerint a villámcsapás komoly veszélyt jelent, ami minden évben rengeteg emberéletet követel. Ahogy arra az új eredmények is rávilágítottak, az elektromosan töltött felhők és a belőlük kicsapó, nagy távolságra eljutó villámok biztonsági kockázatot jelentenek.

A WMO a témával foglalkozó jelentésben megjegyezte: villámlás idején a vízvezetékkel és elektromos hálózattal ellátott középületek a legbiztonságosabbak, vagy a teljesen zárt, fémtetős járművek.

 

Az eredeti cikk a qubit.hu-n itt érhető el

Szálka nélküli kárászt tenyésztettek ki kínai biológusok

A kutatócsoport több mint 1600 jelölt között találta meg azt a kulcsfontosságú gént, amely az izomközi szálkák kialakulásáért felelős – írja a bama.hu

 

Kínai biológusok génszerkesztéssel olyan új széleskárászfélét tenyésztettek ki, amelyben nincsenek a fogyasztását megnehezítő apró szálkák. A Science and Technology Daily, a kínai Tudományos és Technológiai Minisztérium újságja szerint az új fajtát, amelyet a közelmúltban engedélyeztek, a Kínai Halászati Tudományos Akadémia, a CAFS alá tartozó Hejlungcsiangi Folyami Halászati Kutatóintézet kutatócsoportja fejlesztette ki.

A pontyfélék családjába tartozó hal finom, ízletes húsa miatt közkedvelt. A széles kárásznak azonban sok apró szálkája van, amely könnyen megakadhat az ember torkán, és húsának ipari feldolgozását is megnehezíti.

A kutatócsoport több mint 1600 jelölt között találta meg azt a kulcsfontosságú gént, amely az izomközi szálkák kialakulásáért felelős, és génszerkesztési technológiával tenyésztette ki az új fajtát. A kutatócsoport tavaly már egy olyan generációt tenyésztett ki, amely képes az új genetikai tulajdonságokat átadni az utódoknak, és ugyanolyan normálisan fejlődik, mint a közönséges ponty.

A Kínai Tudományos Akadémia szakértői szerint ez az előrelépés jelentős áttörést jelent a pontyfélék minőségének javításában. Reményeik szerint más ehető édesvízi halak apró szálkáinak problémáját is meg tudják majd oldani, és ez nagy hatással lesz jövőbeli halfogyasztásra.

 

Az eredeti cikk a bama.hu-n itt érhető el

“Zölddé” válik Svédország egyik főútja

A Mittstråket, szó szerint a középső út, Svédország egyik legfontosabb főútja. Keletről nyugatra szeli át az országot, Norvégia felé.

Szerző: Aurora Velez

 

A teljes cikk az euronews.hu-n itt érhető el

Betiltotta az Európai Bizottság az E171 élelmiszer-adalékanyagot

A tilalom hat hónapnyi türelmi idő után, nyáron lép hatályba.

Betiltotta az Európai Bizottság a titán-dioxid néven is ismert E171 élelmiszer adalékanyagként való használatát – derül ki a bizottság sajtóközleményéből. A rendelkezés fél évnyi türelmi időt követően, nyártól lesz hatályos. Sztella Kiriakídisz a szervezet egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa elmondta, hogy a tiltó határozattal egy olyan élelmiszer-adalékot vonnak ki, ami már nem minősül biztonságosan fogyaszthatónak.

 

A teljes cikk a hvg.hu-n itt érhető el

Elképesztő: ki nem találnád, miből készítenek szamócaaromát a kutatók

Noha az erdei szamócát, annak intenzív illata és egyedien édes íze miatt még nagyobb becsben tartják, mint bolti rokonát, a gyümölcsöt a természetben nem könnyű megtalálni. Amerikai kutatók azonban rájöttek, hogyan lehet az erdei szamóca aromáját természetes úton előállítani. Ehhez pedig egy amúgy ehető gomba segítségét vették igénybe, valamint a fekete ribizlilé előállításának hulladékát.

 

Noha az erdei szamóca jóval kisebb, mint a termesztett rokonai, igazi aromabombának számít – írta meg a FreshFruitPortal.com az Amerikai Kémiai Társaság kutatása alapján. Azonban a gyümölcs apró mérete és a rendelkezésre álló mennyiség csekély mértéke miatt igen drága mulatság lenne valódi erdei szamócaaromával ízesíteni az élelmiszereket.

Néhány gomba azonban képes a növényi anyagokat különleges illatanyag-összetevőkké alakítani, így például vanillin, málna-keton és benzaldehid, vagyis mandulaszerű illatanyag képződik bennük. Van azonban egy különleges és egyébként ehető farontó gomba, a Wolfiporia cocos, amely úgy képes sokféle szerves anyagot és élelmiszeripari mellékterméket lebontani – például tealevelet vagy répahéjat –, hogy közben gyümölcs- vagy virágaromákat szintetizál.

Tápanyagokban gazdag termesztőközegből pedig nincs hiány. A fekete ribiszke feldolgozása során ugyanis a ribiszkelé kipréselése után sok mag, hús és héj marad meg, amit eddig ugyan kidobtak, de mostantól ezt a törkölyt is fel fogja tudni haszálni az élelmiszeripar. Holger Zorn és tudós kollégái ugyanis elkezdtek kísérletezni a Wolfiporia cocos gombával, hogy kidolgozzák, milyen úton-módon lehetne erdei szamócaaroma képzésére serkenteni.

A kutatás során a termesztőközeg eleinte csak feketeribiszke-törköly volt, ami gyümölcsös és virágos aromákhoz vezetett, az elérni kívánt célhoz viszont a tudósoknak más anyagokat is fel kellett használniuk. A kutatók műszeres vizsgálattal és 10 gyakorlott kóstolóval megpróbálták meghatározni azokat a vegyületeket, amelyek a jellegzetes szamócaaromáért felelősek. Ezek a szakemberek a legerősebb illatként a (R)-linalool, a geraniol, a metil-antranilát és a 2-aminobenzaldehid vegyületeket érzékelték a vizsgálatban.

Az Amerikai Kémiai Társaság tudósai aztán ezeknek az illatanyagoknak a mesterséges megfelelőit kombinálták egy vadszamóca-illatba. Ezt kiértékelve aztán megállapították, hogy a létrejött illat nagyon hasonlít a gomba által termelt szamócaaromához. Az élelmiszeripari hulladékon termesztett farontó gombával tehát sikerült egy fenntartható és költséghatékony módszert fejleszteni a természetes szamócaaroma előállítására.

 

Az eredeti cikk az agrarszektor.hu-n itt érhető el