Kategória archív: Érdekes helyek, kirándulás, szabadidő

A lükiai úton – Évezredes mediterrán ösvényen

Amikor először arra jártam, csak egy régi, „ezeréves” ösvénynek tűnt, itt-ott kövekkel kirakva. A dél-törökországi Torosz-hegyvidék nyugati részén, a partvidéki Fethiye város felől indult, és a hegyek között tűnt el. Később aztán felfedte magát az ősöreg, Kis-Ázsia szegélyi útvonal: világossá vált, hogy valóban több ezer éves. Ráadásul meglepően távolra kígyózik: összefüggően járható része ma 550 km hosszan tekereg hegyekre, dombokra felkapaszkodva, az öblökre kíváncsian kikukkantva, a Földközi-tenger kacskaringós partvonalát követve.

Szerző: K. Tengeri Dalma

 

A Fethiyét és Antalyát összekötő, több mint félezer kilométer hosszúságú lükiai útvonalat a világ legnépszerűbb, hosszú távú túraútvonalai között emlegetik. Ahogy a legtöbb hosszú, látványos és népszerű ösvény, ez is ősi kereskedelmi útként működött, de ma karavánok helyett túrázók sokasága tapossa a mészkőterepet.

 

A teljes cikk az afoldgomb.hu-n itt érhető el

Több van az év kerékpárútjában, mint ami elsőre látszik

Az év legjobb bringás fejlesztésének választották a Tisza-tavat megkerülő bicikliutat végre lezáró szakaszt, amelyhez vadonatúj kerékpáros hidakat is építettek a tó fölé. Végigtekertük az utat, és le voltunk nyűgözve, bár nem csak a bringaúttól.

Szerző: Kovács Bálint

 

Ami a balatoni bringakörben rossz, az mind jó a Tisza-tónál.

Sőt, általában a Tisza-tavi turizmus is nagyjából úgy működik, ahogyan az egy normálisan működő országban elvárható lenne. És ez nagy szó, mert hát mi működik úgy Magyarországon?

Aki csak pár órát is bringázott már a Balaton körül, pláne aki meg is kerülte az egész tavat, pontosan tudja, hány sebből vérzik az egész projekt, amelynek évek óta ígérgetik a teljes felújítását, de ez még mindig nem történt meg. Az ország legnagyobb, legkülönlegesebb és legizgalmasabb kerékpáros lehetősége, a Balatoni Bringakör sokkal kevesebb helyen néz ki úgy, mint amire az ember a kerékpárút szó használná – minden más úttól elkülönített, sima felületű, kellően széles útvonal –, mint amekkorán nem.

A nyomvonala katasztrófa, ha az ember megtett egy kilométert egy kilencvenfokos kanyar nélkül, már pánikba esik, hogy biztos véletlenül letért az útról, amire egyébként a gyatra kitáblázás miatt minden esélye meg is van, és akkor az még szóba se került, hányféle útburkolaton keresztül vezet az út – már ahol egyáltalán van burkolat –, ezek közül hány alkalmas igazán bringázásra, és hányszor vezet bele gyalogosok által használt sétányokba vagy épp éttermi teraszokba. És mellesleg hivatalosan még mindig, húsz év után sem ér össze a kör, mert Balatonrendes annak idején nem volt hajlandó bedobni egy kis aprót a közösbe, és azóta is úgy maradt az egész: 997,74 méter hiányzik a boldogsághoz.

 

A teljes cikk a hvg.hu-n itt érhető el

A legszebb templomromok az Országos Kéktúra mentén

Szebbnél szebb középkori templomromok közelében vezet el az Országos Kéktúra útvonala, akár a Budai-hegységben, a Pilisben, akár a Balaton-felvidéken, a Bükkben vagy azon is túl járunk. Vannak közöttük, amelyekhez egy métert sem kell megtennünk a túraútról, csak megállnunk. Másokhoz rövid, jelzett úton térhetünk le, de nagyon megéri.

Szerző: Arday Attila

Pilis

A Pilis a pálos szerzetesek és a templomromok otthona. Mindjárt a hegység nyugati kapujánál, Kesztölcnél találjuk az egyik legszebbet: a falu közelében fekvő Klastrompusztát, amelyet érint az Országos Kéktúra útvonala.

A szerzetesek első kolostorának romjait találjuk itt.

Egyben a rend 13. századi központját, ahová Boldog Özséb a környék barlangjaiban élő remetéket összegyűjtötte. A török vész alatt tűz pusztította el az épület nagy részét, a kisebbik részből a helyi lakosság házat épített magának.

Klastrompusztáról egy meredek kitérővel északi irányban még egy pálos romot megcsodálhatunk, Pilisszentlélekét. Az eredeti kolostor szintén a 13. század remekműve, de ugyanúgy nem élte túl a 16. századot és a török kort, mint a szomszédja.

Budai-hegység

A pilisi szakaszok között az országos kék jelzés egy parabola alakú kitérővel jut le délen a Budai-hegységbe, és elhalad a Nagy-Hárshegy közelében, amelynek lábainál fekszik Budaszentlőrinc.

Kevésbé ismert, meghitt hely.

A pálosok egykori építményei már csupán olyan magasak, mint az ókori rómaiaké Magyarországon, de nagy területen találjuk meg az 1304-ből származó ősi falakat. Mohács és Buda eleste, 1526 és 1541 között veszítették el a magasságukat, szintén a törökök jóvoltából. Ma e romok őrzik a világ első olyan szobrát Szűz Máriáról, amely áldott állapotban ábrázolja.

Balaton-felvidék

A kéktúrázás egyik legszebb, balaton-vidéki szakaszánál, az Országos Kéktúra és a Balatoni Kéktúra találkozásához közel találjuk a Klastrom-völgyet, benne pedig a Salföldi Kolostorromot. Nevében ugyan magát a híres-nevezetes apró káli-medencei falut őrzi , de a településről is gyalogolni kell innen néhány kilométert jelzett túraúton, a Csönge-hegyen át.

A 13. században épített Szent Mária Magdolna pálos kolostor maradványai fenséges látványt nyújtanak.

E rendház is üres a középkor, mégpedig a 15. század óta, a falai mégis magasan állnak, és az egykori hatalmas borospincét is felismerhetjük.

Az Országos Kéktúra mentén kelet felé haladva, a Viszontvölgyben találjuk a Tálodi kolostorromot. A kékről némi zöld kitérővel elérhető a Szentjakabi templomrom, továbbá szintén az országos kék mellett állnak a Szent Ilona-kápolna romjai.

Úton a Bakony felé, Nagyvázsony előtt érjük el a pálosok Szent Mihály kolostorának maradványait, a rend legszebb középkori emlékeinek egyikét. A kolostort 1483-ban Kinizsi Pál és apósa, Magyar Balázs alapította, maguk is itt találtak földi nyughelyet.

Bükk

A tengerszint feletti magassága és a látnivalói alapján is kiemelkedő részét adja a Kéktúrának a Bükk, fennsíkján az egyik legjobb úti céllal, Bánkúttal. Az éjszakai pihenésre, testi-lelki feltöltődésre tökéletesen alkalmas helyről néhány kilométeres észak-keleti kitérőt jelent Szentlélek, amely szintén csupán néhány házból áll, köztük szintén egy középkori templomrommal. Korábban említett társaihoz hasonlóan az 1200 és az 1500-as évek között lakták a kolostort a pálosok.

Balassa Zsigmond királyi kamarás csapatai pusztítottak itt.

Miután ugyanis az önkényeskedéseik miatt panaszt tettek rájuk a kolostor lakói, így álltak bosszút. A Látó-kő közelében fekvő falmaradványok azonban tekintélyesek maradtak, visszaadnak valamit a hely túlvilági szépségéből.

Szalonnai-hegység

Az Aggteleki Nemzeti Park területén, az Aggteleki-karszt és a Cserehát között található Szalonnai-hegységig kell mennünk, hogy az erdő mélyén megtaláljuk a magyarországi templomromok legszebbjét, a Martonyi kolostorromot. Bódvarákótól keletre az Országos Kéktúra útvonalától a romokat jelző klasszikus L alakú jelzés vezet ide, ki ne hagyjuk, ha erre járunk!

Hazánk egyik legkülönlegesebb középkori, gótikus emléke.

Az 514 méter magas Szár-hegy oldalában, az 1383-ban épített rendház mellett magasodik. Az 1500-as évek derekától a törökdúlás miatt lakatlan vidéken még az 1990-es években is hihetetlen látvány volt: a belsejében nőtt két bükkfa közül az egyik átnőtt a rózsaablakon. A 2000-es években kezdték feltárni és megóvni az épület maradványait. A 140 éves bükköket ki kellett vágni, hogy a még ősibb oromfalakat megmentsék.

 

Az eredeti cikk a thevip.hu-n itt érhető el

Új-Zéland a legjobb hely, hogy átvészeld az emberi civilizáció összeomlását

Klímaváltozás, természetpusztítás, pénzügyi válság, járvány, növekvő politikai feszültség, esetleg ezek mind együtt – van néhány lehetőség, hogy az emberi civilizáció egyszer csak véget érjen, egyes előrejelzések szerint már 2040-ben. Kutatók most a Föld országait rangsorolták abból a szempontból, hol lehet a legnagyobb eséllyel túlélni a nagy összeomlást. Az első helyeken Új-Zéland, Izland, az Egyesült Királyság, Tasmánia, az ausztrál szigetállam, valamint Írország végzett, eben a sorrendben.

 

Mint látható, a mérsékelt égövi, nem túl nagy népsűrűségű szigetek bizonyultak a legjobbnak a túlélés szempontjából. A rangsorhoz olyan szempontokat vettek figyelembe, hogy

  • a terület mennyire képes élelemmel ellátni az ott élő populációt,
  • mennyire védhetők a határai a tömeges bevándorlástól,
  • alkalmas-e annyi áram termelésére, ami ellátja a lakosságot,
  • és elfér-e ott némi gyártási kapacitás is.

A Sustainability című folyóiratban július 21-én publikált kutatás brit szerzői szerint a mostani modern, energiaintenzív ipari tevékenységen alapuló civilizáció valójában anomália az emberi történelem nagy részéhez képest, és egyre látványosabb, hogy ez így nem fenntartható, sőt az emberiség helyzete már veszélyesnek nevezhető, az emberi tevékenység egyre több területén növekszik az összeomlás kockázata. Azokat a helyeket, amelyek az előrejelezhető jövőben is nagyobb populációk számára lesznek élhetők, a szerzők úgy is nevezik, hogy „mentőcsónakok az összeomlásban”.

A felsoroltak mellett – klimatikus okokból és az ipar, energiagazdálkodás fejlettségét tekintve – olyan területek lesznek még élhetők a közepesen távoli jövőben, mint Skandinávia és Patagónia. Észak-Kanada és Oroszország is lakható maradhat, akárcsak a kisebb szélességi körökön, de hegyi régiókban fekvő területek. Ezek azonban nem elég elszigeteltek, így nagy tömegek bevándorlásra kell felkészülniük a Föld élhetetlenné vált területeiről.

Aled Jones professzor, az Anglia Ruskin Egyetem Globális Fenntarthatósági Intézetének munkatársa szerint tanulmányuk megmutatja, milyen tényezőkben kell erősödniük a Föld országainak, hogy felkészülhessenek a jövő kihívásaira. Norvégia például sok szempontból ideális hely lenne a túlélésre, mert jó klímájú, bőven el van látva energiaforrással, fejlett az ipara, és elszigetelt. Az azonban, hogy nagyon kicsi az országban a mezőgazdasági területek aránya, veszélyezteti a fenntarthatóságát abban a jövőben, amikor már 4 Celsius-fokkal lesz nagyobb a globális átlaghőmérséklet, mint az iparosodás előtt. Németországban az ipar, a mezőgazdaság, az energiagazdálkodás is fejlett, azonban elszigeteltnek egyáltalán nem nevezhető.

Jones nem lepődött meg, hogy Új-Zéland szerepel a listájukon. A koronavírus-járványt is remekül átvészelő országban évek óta vásárolják fel a földeket szílicium-völgyi milliárdosok, mégpedig azért, hogy az összeomlásra készülve bunkereket építsenek. Azon azonban csodálkoztak, hogy az Egyesült Királyság is erősnek és ellenállónak bizonyult a számításaik szerint, mert sűrűn lakott, hagyományosan külföldi beszállítókra támaszkodik az ipara, és a megújuló energiákra való átállásban sem volt éppen a leggyorsabb, élelmiszer-ellátásának pedig csak a fele alapul a hazai mezőgazdaságon. A kutatás szerint ugyanakkor megvan benne a potenciál, hogy átvészelje a nagyobb sokkokat.

Új-Zéland elsősége azon múlt, hogy a geotermikus és a vízenergiára is támaszkodhat, nagy mezőgazdasági területekkel rendelkezik, és alacsony a népsűrűsége.

Jones szerint szerencsénk van, hogy az elmúlt 1-2 évtized válságai – a pénzügyi és az egészségügyi krízis és a természeti csapások – nem egy időben érkeztek. A koronavírus-járvány mindenesetre megmutatta szerinte, hogy a kormányok képesek gyorsan cselekedni, ha a válság már tényleg a nyakukban van. „Érdekes, hogy milyen gyorsan le tudták zárni a határokat.”

 

Az eredeti cikk a qubit.hu-n itt érhető el

Körös-torok, a magyar homokos tengerpart

Sokak csak álmodozhatnak arról, hogy az Adrián vagy a Földközi-tenger partjain töltsék jól megérdemelt nyári szabadságukat, de van egy jó hírünk: nem kell messzire utaznunk, hogy tengerparti élményben legyen részünk. A Körös-torok Csongrádban, a Tisza jobb partján található. A várost 1855 és 1864 között rendszeresen árvizek fenyegették, ezért elengedhetetlenné vált a folyó rendezése. A keletkezett jelentős mennyiségű hordalékból a város keleti végétől a Tisza jobb partján hosszú és széles homokpadot hoztak létre, ami pontosan úgy néz ki, mint egy homokos tengerpart.

 

A teljes cikk a sokszinuvidek.24.hu-n itt érhető el

Korzika – Tűz és jég a gránitszigeten

A sziget arculatában valóban meghatározó ez a vörös kőzet, de szerepe korántsem kizárólagos. A belső és külső tűz egyaránt formálta/formálja Korzikát, de a jég nyomait is felfedezhetjük. Végül az is kiderül, miért esznek „fakenyeret” a Földközi-tenger eme, hegyekkel legjobban szabdalt szigetén…

Szerző: Telbisz Tamás

Az első benyomások gyakran meghatározó jelentőségűek. Így Korzika esetében sem mindegy, hogy hol lépünk először földjére. L’Île-Rousse, Bonifacio, Bastia: három kikötő, mely három, gyökeresen eltérő geológiai tartományt nyit meg előttünk.

 

A teljes cikk az afoldgomb.hu-n itt érhető el

Hogyan pusztul a Kaszpi-tenger környéke? Mi az oka?

Az óceánok és a nyílt tengerek szintje fokozatosan növekszik, eközben a beltengerek és a tavak területe csökken. A világ legnagyobb tava, a csalóka nevű Kaszpi-tenger is zsugorodik. Miért?

Szerző: Nagy Tímea

 

A Kaszpi-tenger vízszintje folyamatosan csökken, és egyes kutatók szerint a század végére a területének egynegyedét el fogja veszíteni. Ez azt jelenti, hogy egy Magyarországnyi szárazföldi terület alakul ki a helyén. Miként zajlik a folyamat, hogyan hat ez a környezet flórájára és faunájára, valamint az ott élőkre? Mi áll a háttérben? Visszafordítható- e a pusztulás?

Hol van a Kaszpi-tenger?

A Kaszpi-mélyföldön, az azerbajdzsáni Liman-öbölben található a Kaszpi-tenger, mely Oroszország, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Kazahsztán és Irán között terül el.

Mekkora a területe, mélysége?

A Kaszpi-tenger 28 méterrel a tengerszint alatt helyezkedik el. Átlagos mélysége 184 méter, medencéje aszimmetrikus. Északról dél felé mélyül, legmélyebb pontján eléri az 1025 métert is. 371.000 négyzetkilométer, térfogata 78.200 köbkilométer, ezzel a Kaszpi-tenger, amennyiben tóként tekintünk rá, méretét tekintve első a ranglistán.

Kaszpi-tenger vagy tó? Melyiknek tekinthető?

Egyedi jellemzői révén valójában se tengernek se tónak nem tekinthető, vagy épp ellenkezőleg: akár mindkét kategóriába is besorolható. A dilemma nem újkeletű: az írott források szerint ott kezdődött, amikor a rómaiak megkóstolták a vizet. Inkább sósnak találták, mint édesnek, ezért nevezték végül tengernek. A tudományos kutatások azonban kimutatták, hogy Kaszpi-tenger sótartalma a harmada egy átlagos tengerének. De nem mindenhol!
A sekély területen a tengervíz párolog, és nem tud visszaáramlani, ezért a sótartalma az átlagos 12 ezrelék helyett ezeken a területeken 350 ezrelék, mely  ezáltal a Holt-tenger sótartalmával vetekszik – a belső részeken viszont értelemszerűen hígabb.

Annak azonban, hogy hova soroljuk be, nem csak tudományos jelentősége van, hanem geopolitikai is. Annak idején, amikor még létezett Szovjetunió, csupán két ország (Szovjetunió és Irán) partjait mosta ez a hatalmas víztömeg. Az álláspont egységes volt: tónak tekintették, és ennek megfelelően osztották fel egymás között. A Szovjetunió felbomlása után azonban 5 ország vált érintetté, és már nem volt egységes a Kaszpi-tengerről alkotott nézőpont sem: Irán egyedül maradt az álláspontjával. A tavakra és a tengerekre egészen más szabályok vonatkoznak: amíg egy tó azon országok ügye, melyeknek területén elhelyezkedik, addig a tenger „nemzetközi ügy.” Itt már az ENSZ tengerjogi egyezménye lép érvénybe, mely szabályozza a természeti kincsek felhasználását, kritériumokat és elvárásokat fogalmaz meg a környezetvédelem tekintetében, és más államok számára is lehetővé teszi a természeti erőforrások felhasználását.

A viszonyok tisztázására 2018. augusztus 12-én került sor: tengernek minősítették a Kaszpi-tengert, de egyúttal különleges szabályokat is megállapítottak. A vízfelszín használatát kiterjesztették más országokra is, de katonai erők jelenlétéhez és a tengerfenéken található kincsekhez csak az adott 5 országnak van joga.

Milyen a Kaszpi-tenger élővilága?

A Kaszpi-tenger élővilág gazdag és egyedi: ezt az egyediséget alapvetően meghatározza, hogy a víz egyszerre hordozza magán az édesvíz és tengervíz tulajdonságait. A tenger algában gazdag, és mindkét vízre jellemző alfajai megtalálhatóak itt.

920 állatfajt azonosítottak a tenger élővilágában, melyek közt a kaszpi fóka egyedül itt fordul elő a világon. Közel 100 ezer példány található itt meg, de ha a korábbi adatokat nézzük, azt láthatjuk, hogy ez a különleges élőlény a szennyezettség fokozódása, valamint a korlátlan vadászat miatt a víz térfogatával együtt fogyatkozik: száz évvel ezelőtt még közel egymillió volt belőle.

A száznál is több halfaj közül kifejezetten érdekes a tokhal, melynek egyes példányai akár 150 évet is megélhetnek. A viza, a vágótok illetve a sőregtok kaviárja nagyon népszerű, de mindenekelőtt a beluga ikrája izgatja a környék halászait, hiszen ennek értéke átszámolva másfél millió forintot is érhet kilogrammonként. Az orvhalászat és a környezetszennyezés által viszont ezek a fajok is veszélyezettekké válnak.

A partmenti élővilág számára is elengedhetetlen mindaz, amit a Kaszpi-tenger nyújt: borzas gödények, tengeri sasok, kormoránok és szürke gémek is élnek itt.

Miért csökken a vízszintje? Reális eshetőség a Kaszpi-tenger kiszáradása?

A különleges állóvizet több, bő vízhozamú folyó táplálja, köztük a Volga és a Kura is. Szerencsére a mostoha körülmények, a fokozódó természeti katasztrófák és az üvegházhatás dacára sincs reális esély arra, hogy ezek a „források” végleg megszűnjenek, tehát egyelőre eltűnni nem fog a Kaszpi-tenger.

Azonban a terület drasztikus csökkenése reális félelem a környezetvédők részéről, hiszen a folyókon keresztül érkező vízpótlás mértéke a környezeti hatások függvénye: az esőzéseké és hőmérsékleté, mely utóbbi a párolgás mértékét befolyásolja. Ez pedig érezhetően befolyásolja a Kaszpi-tenger méretét, ami igenis komoly problémákhoz vezethet. Az apály a tudósok szerint hasonló pusztító ökológiai katasztrófával járhat, a néhány száz kilométerre innen található testvére, az Aral-tó esetében.

Hogyan hat ki ez a probléma Kaszpi-tenger élővilágára?

A víz fokozódó szennyezettsége, az orvhalászat, az invazív fajok növekvő jelenléte és a területi zsugorodás jelentős hatással van nem csak a vízi élőlények, hanem a vízparton élő állatok fennmaradásának esélyeire is. Ha az északi és keleti részének sekélyebb medrei kiszáradnak, akkor ez az egyes a halfajok, a kaszpi fókák, tengeri puhatestűek és rákfélék kihalásához vezethet.

De a kiszáradás más, kedvezőtlen folyamatokat is elindíthat. A folyók által szállított tápanyagok a tó középső részein található medencékbe kerülve az oxigénszint csökkenését és az ökológiai holt zónák kialakulását eredményezhetik.

Hogyan hat ki a környéken élő emberekre a Kaszpi-tenger pusztulása?

Eddig a helybéliek jól alkalmazkodtak a változásokhoz, de az egyre gyorsuló ütem miatt ez a fajta idomulás hamarosan már nem lesz kivitelezhető. A mezőgazdaság és a halászat nem tud lépést tartani a folyamatos változásokkal, és a termelés is rövid időn belül megsínyli ezt a természeti katasztrófát. Hamarosan jelentős területeken válik lehetetlenné a dinnye és a rizs termesztése, valamint a halászat lehetőségei is egyre szűkösebbek lesznek. Ezek pedig a megélhetést fenyegetik, és tömeges migrációt eredményezhetnek.

Mit tehetünk azért, hogy megállítsuk a pusztulást?

A Kaszpi-tenger visszahúzódása egy olyan folyamat, amely súlyos ökológiai katasztrófával jár, a különleges helyi ökoszisztéma felborulása mellett beláthatatlan geopolitikai következményeket is von maga után. A jelenség nem csupán ezt a tavat fenyegeti, rengeteg belföldi víztömeg osztozik a sorsában. Az Aral-tó példáján jól láthatjuk, hova vezet az, ha hagyjuk, hogy a folyamat a saját medrében folyjon tovább.

Drasztikus változtatásokra lenne szükség,  a megoldási lehetőségek azonban erősen korlátozottak. A Kaszpi-tenger térségében lezajló változások fő oka ugyanis alapvetően a globális felmelegedés, amit csak a teljes világ szintjén történő együttműködés által, a légkör szén-dioxid-koncentrációjának csökkentésével lehetne enyhíteni.

A megoldás tehát ugyanaz, mint amit sokszor leírtunk már itt, az oldalunkon: a károsanyag-kibocsátás és a műanyagszemét csökkentése, újrahasznosításklímaminimumok meghatározása (és betartása) nemzetközi szinten, a húsfogyasztás, ezzel együtt a metánkibocsátás mérséklése, és sok-sok fa ültetése.

 

Az eredeti cikk az xforest.hu-n itt érhető el

Ushuaia – Világvégeváros

Az Antarktisztól 1000, Budapesttől 14 000 km-re, Dél-Amerika déli csücskében áll a kontinens egyik legkülönlegesebb városa, Ushuaia. A déli félteke Szibériájaként is emlegetik embert próbáló, zord időjárása, isten háta mögötti elhelyezkedése, valamint a fél évszázadon át működő, hírhedt fegyenctelepe miatt. Bájos és bizarr helyszín, amely épp „önazonossági válsággal” küzd: egyszerre törekszik argentin és antarktiszi identitásának erősítésére, ugyanakkor összehasonlíthatatlanul nemzetközi is.Szerző: Halász Levente

 

Nagy terv született 1987 májusában Argentínában a gyéren lakott déli területek országos vérkeringésbe kapcsolására: Buenos Airestől 800 km-re délnyugatra, Viedma és Carmen de Patagonia városok között egy új főváros létrehozására. A megalomán elképzelésből – kellő társadalmi támogatottság és pénz hiányában – semmi sem lett. Ám az újváros-építés nem újkeletű a független Argentína történelmében. Már egy évszázaddal korábban hozzákezdtek egy sokáig elképzelhetetlennek tűnő beruházáshoz: a világ (akkori) legdélibb városának építéséhez. Így született meg a „világvégeváros”, Ushuaia.

 

A teljes cikk az afoldgomb.hu-n itt érhető el

Szibéria: már ide is elért a klímaváltozás?

Oroszország kietlen síkvidéke, Szibéria a klímaváltozás egyik kiemelt célpontja: itt a felmelegedés mértéke jóval meghaladja a globális átlagot. Ha mindez nem lenne elég, az örök fagy birodalmából egyre több metán és szén-dioxid kerül a levegőbe az olvadás és az erdőtüzek nyomán, a légkör pedig egyre csak melegszik, a szibériai időjárás pedig soha nem látott extremitásokat produkál.

Szerző: Szerényi Tamás

 

Szibériáról elsőre talán a végtelen fagy és hó birodalmára asszociálunk, de a klímaváltozás ezt a zord vidéket sem kímélte, sőt, a globális felmelegedés hatására az Északi-sarkvidék és környéke, beleértve Szibériát is, ma már kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld többi része. Az elmúlt kicsivel több mint 50 évben a Föld átlaghőmérséklete kb. 1 százalékkal emelkedett, míg Szibériában tavalyelőtt 2-4°C-kal is magasabb volt az átlaghőmérséklet, mint fél évszázada.

Szibéria Oroszország Urálon túli, ázsiai részét jelenti, amely egy 12,6 millió km2-es vidék, méreteit jól érzékelteti, hogy a területe körülbelül akkora, mint Kína és India együttvéve. Földrajzilag az Uráltól a Csendes-óceánig tart, míg északról a Jeges-tenger, délről Mongólia és Kína, délnyugatról a Kazah-hátság határolja. Szibéria legnagyobb része síkvidék, a tengerszint alatt fekvő alföld vagy fennsík. Neve egyes források szerint a tatár „alvó vidék” kifejezésből származik, mivel a terület hírhedt a kegyetlenül hideg, de majd teljesen hómentes teleiről.

Szibéria éghajlata

A terület északi részén, a Jeges-tengerhez közeli sávban terül el az orosz tundra, ahol a 7-10 hónapos teleket rövid, hűvös nyár követi és évi átlagos csapadékmennyiség nagyon alacsony, 250 mm alatti, ezért csak a törpecserjék, zuzmók és fűfélék élnek meg errefelé. A sarkvidéki tundrát délebbre fás tundra majd tajga váltja, ahol a területre leginkább jellemző tűlevelű erdők húzódnak – ezek borítják Szibéria területének 55%-át.

A tundrán szintén extrém hideg, 5-8 hónapos a tél, melyet rövid, meleg nyár követ. A hőingás nagyon nagy, van, ahol -40°C a januári átlaghőmérséklet, míg a júliusi +20°C. Még délebbre található a mérsékelt övi sztyeppe, a téli extrém hideg mellett itt a nyár már hasonlóan meleg, mint hazánkban. Jakutföldön, a Jana-fennsíkon található Verhojanszk városa a leghidegebb lakott település a Földön, ahol az északi félteke leghidegebb hőmérsékletet mérték, -67,8°C-ot.

Hogyan érinti a klímaváltozás Szibériát?

Szibéria az utóbbi időben már többnyire nem a hidegrekordokkal került a hírekbe, tavaly nyáron például 38°C-os melegrekordot mértek a terület sarkkörön túli részén, a már említett Verhojanszk városában. Igen, ez ugyanaz a település, ahol korábban -67,8°C-ot jegyeztek…

A felmelegedés oka jelentős részben a téli hótakaró eltűnése. A fehér hó visszaveri a napsugarakat, így a talaj kevésbé tud felmelegedni (ez az úgynevezett albedó-hatás), ám a hómentes, sötét színű talaj elnyeli a napsugarakat és melegíti a földet és annak környezetét, ez pedig korai olvadáshoz és ezáltal az átlaghőmérséklet további emelkedéséhez vezet.

Az óriási hőingásoknak és az egyre kiszámíthatatlanabb időjárásnak egyéb következményei is vannak, tavaly például a -60°C-os téli hideget és a nyomában járó, 25 éves rekordot döntő hóesést olyan hirtelen felmelegedés és olvadás követte, ami veszélyes áradásokkal, árvizekkel fenyegette a szibériai lakosságot. Ugyanilyen okból rongálódott meg egy üzemanyag-tározó Norilszk közelében is, amely során több mint 20 ezer tonna dízelolaj ömlött ki. Ez volt a sarkvidék történetének legjelentősebb környezeti katasztrófája.

Milyen további hatása volt eddig a klímaváltozásnak Szibériában?

Szibéria kapcsán a tartósan fagyott területekről, vagyis az úgynevezett permafrosztról is sokat hallani, amely hamarosan kulcsfontosságúvá válthat a klímaváltozás szempontjából, hisz óriási mennyiségben tartalmaz üvegházhatású gázokat, amelyek hirtelen olvadhatnak ki és nagy mennyiségben juthatnak a légkörbe, tovább fokozva a globális felmelegedést és az éghajlatváltozást. Permafrosztról akkor és ott beszélhetünk, ahol a talaj tartósan, legalább 2 évig fagyott állapotban van, még nyáron sem képes felolvadni. Ilyen jellegű összefüggő terület Szibéria mellett egyébként még Alaszkában és Kanadában található.

Az olvadás nyomán átalakul a talaj szerkezete, a terület idővel elmocsarasodik, majd tavak jöhetnek létre, ez pedig ellehetetleníti a földművelést és a legeltető állattenyésztést, ezért Szibériában is többeknek el kellett hagyniuk az addigi lakóhelyüket. A süllyedés épületeket is tönkretesz, a talajvíz felszivárog a padlóba, illetve a környéken jellemző, a vadászok által használt jeges földbe vájt fagyasztók is kiolvadnak, de árvizek is egyre többfelé jellemzőek.

A permafroszt olvadása miatt attól is joggal tarthatunk, hogy ősi kórokozók szabadulhatnak ki. 2016-ban Szibéria északi részén például lépfenejárvány tört ki, ami egyesek szerint egy permafrosztból kiszabadult szarvas teteméből indult ki.

Tűzvészek

Hiába asszociálunk Szibéria kapcsán a hóra vagy jégre, sokkal inkább a tűzről kellene beszélnünk, ugyanis egyre súlyosabb erdőtüzek pusztítanak a vidéken. Tavalyelőtt a nagy szárazság ágyazott meg a soha nem látott mértékű és méretű erdőtüzeknek, amelyek eloltása az eső segítsége nélkül nem volt lehetséges, de 2020-ban is komoly károkat okoztak, a Greenpeace szerint az év első felében egy Fehéroroszországnyi területen 19 millió hektár erdő, rét és sztyeppe égett le.

Zombitüzek

Szintén egyre gyakrabban hallani a zombitüzek jelenségéről is, amely olyan tőzeglápos vidékeken fordul elő, ahol még oltás után sem hűl 40°C alá a tőzeg, így akár egy szikra is elég, és bármikor lángra lobbanhat a felszín feletti növényzet. Ha nem sikerül megfelelően lehűteni a tőzeget, a tűzfészkek zombiként túlélnek és később újra életre kelhetnek, innen az elnevezés.

Kilyuggatott tajga és tundra

Szintén látványos jele a felmelegedésnek a semmiből előbukkanó kráterek talánya. A tucatnyi, több tízméteres átmérőjű kráter az elmúlt években bukkant fel Szibéria egyes részein és szinte biztos, hogy a permafroszt megolvadása miatt kirobbanó metán hozta létre azokat. A komposztbombának is nevezett jelenség idővel egyre jellemzőbbé válhat a környéken, de még ennél is rosszabb, hogy a jelenség nyomán nagy mennyiségben kerülhet metán a légkörbe, ami egy súlyos károkat okozó, a szén-dioxidnál is mintegy 25-ször erősebb üvegházhatású gáz.

Gyakran Ismételt Kérdések

Hol található Szibéria?

Oroszország Urálon túli, ázsiai részét nevezzük Szibériának. Lényegében a Csendes-óceánig tartó síkvidék, amely nagyrészt az orosz tajgából és tundrából áll.

Itt is tapasztalhatóak a klímaváltozás hatásai?

Szibériát kiemelten sújtja a klímaváltozás, az átlaghőmérséklet nagyon gyorsan emelkedik, a fagyott talaj megolvad, az erdős, füves területek elmocsarasodnak, szép lassan lakhatatlanná válnak.

Miért számít kritikus területnek a klímaváltozás szempontjából?

Oroszország ezen részén található a tartósan fagyott permafroszt, mely az utóbbi években olvadásnak indult. Emiatt egyre több metán és más, a fagyott talajból kiszabaduló üvegházhatású gázok kerülnek nagy mennyiségben a légkörbe, fokozva a globális felmelegedést.

 

Az eredeti cikk az xforest.hu-n itt érhető el

Grönland – az olvadó kontinens bemutatása

Grönland a világ legnagyobb szigete. De tudtad, hogy ezt a státuszt akár el is veszítheti, területe ugyanis folyamatosan zsugorodik? Ismered Grönland rejtett kincseit? Mikor érdemes odautazni és felfedezni őket? Cikkünkben igyekeztünk minél több érdekességet összegyűjteni erről a különleges vidékről!

Szerző: Nagy Tímea

Grönland – a Föld legnagyobb szigete

Ennek a csodálatos meseországnak négyötödét jégtakaró borítja. 2 166 086 km²-es területét tekintve a világ negyedik legnagyobb közigazgatási egysége. Földrajzilag Észak-Amerikához, politikailag azonban a dán fennhatóság miatt Európához tartozik. Dánia autonóm tartományát 56 081 fő lakja egy 2020. január elseji népszámlálás szerint.

a. Milyen Grönland éghajlata, klímája?

Ezen a vidéken bizony a nyár legmelegebb szakaszában sem árt magunknál tartani a kabátot, mert Grönland éghajlata arktikus. Hogy mit is jelent ez pontosan? Nyáron a sziget déli területein is csak maximum 10-18 °C lehet, de ha az északi felén a legmelegebb napokon a hőmérő 5-10 °C-t mutat.

Az időjárást a szokottnál is nehezebb előre megbecsülni, szeszélyes és rendkívül változékony. A hó, köd és a szél országaként is lehetne emlegetni Grönlandot, ahol telente teljesen megszokott a -20 °C és – 40 °C is. A klíma egy sajátos jellegzetessége miatt sarki sivatagnak is nevezik ezt a szigetet, hiszen itt sosem esik az eső, az év 12 hónapjában azonban bármikor elkezdhet havazni. A hó pedig nem olvad el: a rendkívüli éghajlati viszonyok miatt mindig csak szublimál, a sziget fekvése miatt pedig októbertől márciusig a Nap az északi területen hónapokig nem kel fel, míg, májustól július közepéig a sarkkörön túl a Nap egész nap nem nyugszik le.

b. Grönland földrajza

A szigeten minden jégtakaró borít, kivételt ez alól csak a hegycsúcsok és a partmenti területek képeznek. A nyugati és a keleti part hegyvidékének csúcsai 3-4000 méter magasságot is elérik. A sziget szédítő magasságai mellett titokzatos mélységei miatt is izgalmas földrajzi jelenség.

Belsejét 1500–3000 m vastag jégtakaró borítja, és a jég nyomása miatt a belső területek 300 méterrel a tengerszint alatt helyezkednek el.  2013-ban a NASA nyilvánossá tett egy kutatást, ami újabb izgalmas földrajzi képződményt talált. A jégtakaró alatt egy több millió évvel ezelőtt keletkezett, folyó által kivájt, 740 km hosszúságú, helyenként 800 m mélységű kanyon húzódik, ami akkor alakult ki, amikor még nem borította jég a felszínt. A hatalmas jégtakaró lassú mozgásban van a sziget szélei felé, és így az alján befagyott kőzettörmelékekkel állandóan erodálja a felszínt.

Völgyek, gleccserek csak a partvidéken alakulhattak ki. A gleccserek és a meredek sziklafalak peremére kitódult jégtömegek a nyári évszakban néha óriási tömegben zuhannak a tengerbe, hogy azután hatalmas darabokban jéghegyekként úszva folytassák útjukat dél felé. Évente mintegy 280 km³ víz kerül a tengerbe ilyen vándorló jéghegyek formájában.

c. Grönland kettős identitása

A Dán Királyság fennhatósága alá tartozó terület autonóm, de az alkotmányos monarchia része. Ezt a státuszt 1979. május elsején nyerte el, 30 évvel később, 2009 június 21.-én megerősítették, a napját pedig nemzeti ünnepként tartják számon. Ez az egyezmény egyben az autonómia kibővítésé is, amelynek legfontosabb elemei:

  • a dánok szuverén népként ismerik el a grönlandiakat,
  • megadják az ellenőrzést az ásványkincseik fölött,
  • és nyelvüket hivatalos nyelvként ismerik el.
  • Az önálló nyelvvel, gazdasággal rendelkező terület államformája alkotmányos monarchia maradt.

Ettől függetlenül amennyire csak lehet, Grönland elhatárolódik az európai közösségtől. A halászattal kapcsolatos szabályozások álltak annak a hátterében, hogy az Európai Közösségből 1982-es népszavazás után 1985. január 1-jén kilépett, Dánia azonban a része maradt. A grönlandiak ennek ellenére továbbra is európai állampolgároknak minősülnek, azonban az európai választásokon nincs szavazati joguk. A dán területen csak nagyon kis arányban élnek dánok, a lakosság zöme (88%) az eszkimó (inuit) őslakossághoz tartozik egy 2008-as felmérés szerint. Ezen összetevők fényében alakult ki egy grönlandi több értelemben vett kettős identitása: A grönlandi ember ugyanis európai is meg nem is, független is meg nem is, dán állampolgár, de egyben eszkimó is.

Utazás Grönlandra

Magyarországról Grönlandra menni nem olcsó mulatság, de érdemes spórolni és nekivágni, ha valaki bírja a hideget. A sarki fénynek ott kell lenni a bakancslistádon, ha világutazó vagy, hiszen ez a világ egyik legcsodálatosabb látványa!

Azt hihetnéd, hogy egy grönlandi út nem rejteget magában egzotikus veszélyeket? Pedig európai országrész ide vagy oda, bizony nem árt tisztában lenni néhány dologgal, mielőtt leakasztod a szögről a hóbakancsot:

Hogyan lehet eljutni Grönlandra?

Grönlandra közvetlen járatok kizárólag Dániából és Izlandról indulnak, repülővel és hajóval lehet eljutni a szigetre. A legfontosabb kikötő Sisimiutban és Nuukban van. Ezen kívül nyolc kikötő van a szigeten.

Az országnak 9 aszfaltozott és 5 nem aszfaltozott repülőtere van. A szeszélyes időjárási viszonyok miatt azonban a járatok gyakran késnek, legyen szó a szigetre való eljutásról vagy a szigeten belüli közlekedésről. Mindig frissíteni kell tehát az információidat: Grönlandra érkezve tájékozódni kell az aktuális helyzetről, amelynek fényében a helyiek elég rugalmasan kezelik a menetrendet.

Érdemes tájékozódni arról is, hogy pontosan melyik évszakban, milyen járművel hogy lehet megközelíteni épp a legkockázatmentesebben a szigetet.

Mit érdemes megnézni Grönlandon?

1. Északi fény

Számos legenda létezik a sarki vagyis északi fény eredetéről és jelenségekről, és már a vikingek is történeteket gyártottak erről a különös természeti csodáról. A sarki fény olyan, mint a római Colosseum: hiába beszélünk róla, csak akkor tudod felfogni ezt a páratlan csodát, ha saját szemeddel látod.

Sarki fény akkor keletkezik, amikor a napszél annyira felkavarja a magnetoszférát, hogy töltött részecskék hatolnak be a napszélből és a magnetoszférából a felső légkörbe, a Föld mágneses mezejének vonzására, ahol energiájuk egy részét átadják a légkörnek. A légkör összetevői emiatt ionizálódnak és gerjesztődnek, így fényt bocsátanak ki különböző színekben.

2. Nuuk városa

Grönland legrégebbi és legnagyobb városát már a 10. századi viking felfedezők is lakták, őket az eszkimók követték. A várost 1721-ben alapította a norvég misszionárius Hans Egede.

Itt található egy csodálatos katedrális és egy egyetem is. Grönland fővárosában megismerheted az őslakók életét, valamint felfedezheted a vidék flóráját és faunáját a helyi múzeumokon vagy tematikus túrákon keresztül. A helyi ételspecialitások is elsőrangúak!

3. Kangerlussuaq, Russel-gleccser

A 20. század második felében épült Kangerlussuaq városában található Grönland legnagyobb repülőtere. Maga a település eredetileg amerikai légibázis volt. Akit ez részletesen érdekel, ellátogathat a hely múltját bemutató múzeumhoz is.

A környék lélegzetelállítóan szép: az UNESCO Világörökség rangot is adott ennek a vidéknek 2018-ban. A közelben található Russel-gleccsert érdemes felkeresni.

4. Kultúra

Ha egy kis helyi kulturális szórakozásra vágysz, a Silamiut színházba érdemes menned, mert a színház Grönland egyetlen voltaképpeni, társulattal rendelkező színháza.

A másik lehetőség a Katuaq Kulturális Központ, amely egy sokfunkciós művelődési ház, ahol többek között színházi előadásoknak is teret adnak. A helyszín arról is híres, hogy a színpada 86 m², vagyis igazán nagyszabású darabok előadására is alkalmas. Az intézmény zenei és táncműsorokat is bemutat, valamint mozit, kávéházat, kiállítócsarnokot, konferencia-központot üzemeltet.

5. Uummannaq szigete

A nehezen kimondható nevű sziget gyönyörű látvány. Grönland egy fontos tájékozódási pontja a sziget, és az azonos nevű, különös formájú szikla. Turisztikai vonzerejét a helynek az adja, hogy ez az 1170 méter magas, kétcsúcsú, gránit hegy formájával valóban egy szívre hasonlít.

6. Ilulissat-jégfjord

A jégfjord Grönland nyugati részén, az északi sarkkörtől 250 km-re északra Ilulissat település közelében található. 56 km hosszú, és átlagosan 7 km széles, a grönlandi jégmezőktől a Disko-öbölig fut nyugati irányba.

2004 óta a világörökség része, tekintettel hatalmas méreteire és arra, hogy (viszonylag könnyű megközelíthetősége miatt) nagyban hozzájárult a gleccserek és a klímaváltozás kutatásához. Az Antarktiszon találhatók után ez a világ egyik legaktívabb gleccsere. Az 5 kilométer széles és 80 méter magas jégnyelvről napi 20 tonna jég szakad a tengerbe, és kezdi meg hosszú útját délre. Némelyikük egészen New Yorkig is elsodródik, mielőtt elolvadna!

Mindenképpen látogass el a csodás Disko-öbölben fekvő Ilulissatba, mely 5000 lakosával az ország 3. legnépesebb települése. Első “igazi” grönlandi városunkban járunk: színes házak kúsznak fel a dombokon, a tengerben jéghegyek úszkálnak, a házak között szánhúzó kutyák pihennek.

A kikötő hajókkal teli, jelezvén, hogy a halászat és a turizmus itt a húzóágazatok. A késő délutáni és esti órákban érdemes elindulni egy túrára: este ugyan hűvösebb az idő, de a surlófényben a jéghegyek még szebben mutatnak!

7. Lyngmark-gleccser

A Lyngmark-gleccser arról vált híresé a turisták körében, hogy itt egyedülálló módon még nyáron is lehet Grönlandon kutyaszánnal utazni. Egy egész napos programot tesz ki ez az élmény, amely egy hegymászással kezdődik: délelőtt fel kell mászni a 800 méter magasságban található gleccserhez, és ott vezetők segítségével lehet részt venni a programon.

Nem messze innen felkereshető a bálnavadász központ Qeqertarsuaq településével: innen lehet elindulni a bálnaleső őrhelyre a Qaqqaliaq fokra. Vár itt még egy nem túl megterhelő túra a Lyngmarskfjeld-hegyen, ahonnan ráláthatsz a tengerbe nyúló félszigetre épült városka hangulatos házaira is.

Miket érdemes kipróbálni Grönlandon?

A szabadidő eltöltésére számos lehetőség nyílik ezen a rendkívüli vidéken, melynek flórája és faunája is egyedülálló. Ha erre látogatsz, akkor nem érdemes kihagynia a kutyaszánozást vagy a bálnalest, ahol testközelbe kerülhetsz ezekkel a fantasztikus állatokkal, természetes közegükben találkozva velük. De itt is van lehetőség síelni, hegyet mászni vagy kajakozni, ha az extrémebb kalandokat szereted.

Mire érdemes figyelni, ha Grönlandra akarsz utazni?

Az úszó jéghegyek és Grönland délnyugati partjáig eljutó Irminger-áramlás okozta gyakori köd miatt a hajóval utazni nem csupán megbízhatatlanságot, hanem veszélyt is rejt magában, ezért alaposan gondold át, hogyan közelíted meg a szigetet.

Grönlandra indulva érdemes megtenni bizonyos egészségügyi óvintézkedéseket, például beadatni a Hepatitis B oltást, ugyanis Grönland területén magas a fertőzésveszély. Bár hivatalosan Dánia része, de mivel kilépett az Európai Közösségből, ezért az uniós polgároknak nem érvényes az E111 jelű kölcsönös egészség- és balesetbiztosítás, erről az utazónak külön kell gondoskodnia.

Grönland rejtett gazdasági potenciálja: az olaj!

1990-es években Grönlandon munkálkodó geológusok hívták fel a figyelmet arra, hogy a jégország mélyén komoly kőolajkészletek rejtőzhetnek. Mára már a különböző próbafúrások következtében egyre biztosabbak lehetünk benne, hogy a különleges szigetország rejti a világ kőolajkészletének közel négyötödét. A globális felmelegedés következtében ráadásul 2007-re gazdaságossá váltak a fúrások, és a világ különböző, kőolajjal foglalkozó cégei vérszemet kapva álltak neki a kísérleti munkálatoknak. A felmérések alapján ezt a készletet több mint 50 milliárd hordó nyersolajra becsülik.

Nem véletlen hát, hogy Donald Trump elnöksége alatt maga Amerika is szemet vetett ezekre a területekre. Az amerikai elnök ajánlatát, miszerint megvásárolná a szigetet, mind Dánia, mind Grönland azonnal visszautasította.

Szomorú tény, hogy arra senki nem figyel, hogy milyen veszélyes a sarkkörhöz közeli olaj- és gázkitermelés. Az időjárási körülményekből következően ugyanis egy olajkatasztrófa esetén a hideg miatt jóval tovább tart, míg elbomlik az olajszennyeződés. Emellett pedig a zavartalan munkálatok fényében hajókkal vontatják el vagy vízsugárral olvasztják fel a jéghegyeket, növelve ezzel a tengerszintet.

Mennyiben veszélyezteti a globális felmelegedés Grönlandot?

Ugyan a hó és a jégtakaró, mint említettük nem olvad el, hanem szublimál, azonban egy másik formában a fogyatkozó jégréteg mégiscsak képes erre a folyamatra: nyáron a gleccserek és a meredek sziklafalak peremén feltorlódnak a jégtömbök, és a tengerbe zuhannak.  Ezek a víz felszínen megindulva, úszva folytatják útjukat dél felé, egészen addig, amíg az éghajlati változások miatt fokozatosan fel nem olvadnak. Évente mintegy 280 km³ víz kerül a tengerbe jéghegyek formájában. Ez a folyamat a globális felmelegedés hatására felgyorsul, a tengerszint megemelkedik. Grönland fogyatkozásával (az Északi-sark jövőjéhez hasonlóan) más szárazföldi területek fogyatkozása is bekövetkezhet: jelentős területek kerülhetnek víz alá világszerte.

Grönland egy gyönyörű ország, gyönyörű természeti értékekkel, egyedi kulturális lehetőségekkel, gasztronómiai kuriózumokkal. De páratlan szépsége páratlan veszélyforrást is rejt, fenyegetettséget jelent a jövő generációja számára. Ha nem figyelünk fel az aggasztó jelekre, hanem csak rejtett erőforrásait, kincseit hajszolva törünk egyre magasabbra, akkor úgy járunk, mint Ikarusz, aki túl közel repült a naphoz, vagy Pandora, aki kinyitotta a szelencét. Ahelyett, hogy a mélyben megbúvó kőolaj után vadásznánk, arra kellene figyelmet fordítanunk, mi lesz azokkal a lakott területekkel, amelyeket közvetlenül fenyeget a tengerszint emelkedése.

Gyakran Ismételt Kérdések

Hol helyezkedik el Grönland?

Földrajzilag Észak-Amerikához, politikailag azonban a dán fennhatóság miatt Európához tartozik, az északi szélesség 64° 10′ 0″, nyugati szélesség 51° 43′ 0″ -én található Észak-Amerika és Európa között.

Mit érdemes megnézni Grönlandon?

Aki Grönlandon jár, ki ne hagyja az Északi fény megtekintését, Nuukot, a fővárost és a bálnalest. Kulturális és természetjáró programokra egyaránt van lehetőség. Izgalmas még a világ 2. legnagyobb jégtermelő gleccsere, a Ilulissat-jégfjord is.

Mi történik Grönlandon a globális felmelegedés hatására?

Egyre több jégtömb kerül a szigetről a tengerbe, így és dél felé tartva elolvadva megemelkedik a vízszint. Egyes jégtömbök akár New Yorkig is elérhetnek. Ennek következtében a közeljövőben jelentős mértékben lakott szárazföldi területek kerültek víz alá.

 

Az eredeti cikk az xforest.hu-n itt érhető el