Hús és szója helyett hínár, moszat, alga: mivel etessük a világot?

Európa is felfedezte a proteinben gazdag tengeri növények termesztésében rejlő lehetőségeket. A hínárnak fontos szerepe lehet a zöldgazdaságban és a környezet regenerálásában.

Szerző: Keresztes Imre

 

„A walesiek kaviárja” – mondta a tengeri hínárról a néhai legendás színész, Richard Burton, Wales szülötte. Bár kevesen gondolják, hogy a tengeri növény brit étek, Walesben évszázadok óta gyűjtötték a dagály által partra mosott vörösmoszatot. Kutatók szerint a walesi hínárgyűjtés nincs káros hatással az élővilágra, s a példa hasznos lehet, mert úgy vélik, a tengeri növények európai jövője az akvakultúra, azaz a tengeri farmokon történő termesztés.

Európa még csak most ébredezik, az évi ezertonnányi tengerinövény-termesztés eltörpül a 35 ezer tonnás globális előállításhoz képest. A piac 90 százalékát Ázsia adja, elsősorban is Kína, Indonézia és Japán, ahol egész öblöket foglalnak el a hínárgazdaságok. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) szerint a globális tengerihínár-termesztés értéke tavaly már meghaladta a 15 milliárd dollárt, köszönhetően az utóbbi másfél évtized gyors ütemű növekedésének. 2028-ra pedig a Fortune Business Insights tanácsadó cég előrejelzése szerint az iparág mérete elérheti a 25 milliárd dollárt.

 

A teljes cikk a hvg.hu-n itt érhető el