Jönnek a közel nulla energiaigényű házak, és ennek a bolygón kívül a pénztárcád is örülni fog
Pár hónap múlva fontos jogszabályi változás lép életbe az új építésű lakásoknál, csak közel nulla energiaigényű – az energetikai tanúsítványban elért legalább BB kategóriás – épületbe lehet beköltözni, azaz ilyen ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt.
Szerző: Debreczeni Anna
Az eredetileg 2021. január 1-i határidőt 2021. július 1-re hosszabbította meg a jogalkotó, hogy megkönnyítse a későn kapcsoló építtetők dolgát, mivel számos beruházás esetében annak ellenére nem vették figyelembe ezt a követelményt, hogy több éve ismert volt ez a határidő. Az évek óta tartó építőipari munkaerőhiány és a koronavírus járvány miatt is csúszott számos átadás, ami viszont kevésbé volt előre kalkulálható az általában több éves átfutási idővel bíró építkezési projekteknél. Jelenleg 12-féle energetikai besorolást használnak az ingatlanok minősítésére, a közel nulla energiaigény követelményét a legjobb négy kategória teljesíti: AA++, AA+, AA, BB.
A fűtés vezeti a fogyasztási versenyt
Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiafogyasztó, az összes felhasznált energia 33 százaléka köthető a háztartásokhoz. Ennek legnagyobb része, csaknem háromnegyede a lakások fűtésére és kisebb részben a hűtésükre megy el, 13 százaléka meleg víz előállítására, tizede világításra és elektromos készülékek használatára, míg 5 százalékát főzésre fordították a KSH adatai szerint.
Itthon a háztartások után következik csak a közlekedés és az ipar sorrendben 27, illetve 25 százalékos végső energia felhasználással – míg az EU-ban a közlekedés 31 százalékos felhasználással beelőzi a háztartások 27 százalék körüli fogyasztását.
Ebből látható, hogy a lakosság – és így nagyrészt az ország – energiafogyasztása nagyrészt a téli időjárás, a kisebb-nagyobb mínuszok függvénye, és a felhasználás alakulásában jelentős szerepe van az épületek hőszigetelésének.
Az új jogszabály miatt nőhetnek ugyan a kezdeti beruházási költségek, de ez hosszabb távon megtérül, elég csak a fűtési költségek látványos hányadára gondolni az energiafelhasználásból. Ráadásul egy új lakás építése nem rövid- vagy középtávú befektetés, így hosszabb távon az ház hatékonyabb hőszigetelésére, korszerűbb fűtési rendszerére szánt többletkiadás sokszorosan megtérül.
A júliustól hatályos rendelet az épület egyes szerkezeti elemeinek műszaki – például a tető vagy a falazat minimális hőszigetelő – tulajdonságaira, az épület egészének energiahatékonysági adataira – ilyen az egy légköbméterre jutó hőveszteség – és az épület által felhasznált energia megújuló forrásból biztosítandó arányára tér ki.
A legtöbbet említett előírás talán éppen ez utóbbi: az épület energiafogyasztásának ezentúl legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell fedezni. Ennek teljesítéséhez nem kell rögtön a napelemek árait keresni az interneten, ugyanis a rendelet szerint megújuló energiahordozóként figyelembe vehető a tűzifa, a biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, a fapellet, az agripellet; a nap-, szél- és vízenergia, a geotermális, a geotermikus, a hidrotermikus és a légtermikus energia – sőt, még a távhő is bizonyos esetekben.
