Mérgek a múltból: szaporodnak a piszkos foltok Magyarország térképén

„Nehéz megbecsülni, hány olyan helyszín van Magyarországon, ahol a múltból itt maradt, súlyosan mérgező vegyi anyagok, veszélyes hulladékok szennyezik jelenleg is a környezetet, folyamatosan kapjuk a bejelentéseket. Ezek egy része valósnak is bizonyul” – mondta el Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyi anyag szakértője a Very Important Planetnek.

Egyre több időzített bombát találnak

Nemrég került újra reflektorfénybe a múltból megörökölt mérgek problémája, amikor az egykori Budapesti Vegyi Művek (BVM) Illatos úti telephelyével kapcsolatos újabb botrányos ügy látott napvilágot.

Kiderült, hogy a hét éve kezdődött állami kármentesítés során a területen hagytak súlyosan mérgező, rákkeltő, immun- és idegrendszer-károsító vegyi anyagokat, amelyek ártalmatlanításáról a nemzetközi egyezmények szerint rögtön gondoskodni kellett volna.

Noha a hatóságoknak tudomásuk volt az akár 100 tonnányi földbe szivárgó és párolgó rovarírtószer-származékról, semmilyen kézzel fogható eredményt hozó intézkedést nem tettek azok elszállítására és ártalmatlanítására. Ennek kapcsán kérdeztük a Greenpeace Magyarország szakértőjét arról, vajon hány ilyen időzített bombát rejthet még az ország.

Mint megtudtuk, még a kolontári vörösiszap-katasztrófa és az Illatos úti, mérgező vegyi anyagokat rejtő hordók körüli botrány után, 2015-ben döntött úgy a környezetvédelmi szervezet hogy a tudomásukra jutott esetekről térképes keresővel ellátott, alapos és folyamatosan bővülő adatbázist hoznak létre.

Így minden érdeklődő értesülhet arról, az országban vagy akár a közvetlen környezetében milyen szennyezéseket, illetve szennyezett területeket fedeztek fel eddig, milyen anyagok veszélyeztetik a természetet, a lakosságot, és hol tart a kármentesítési folyamat.

Szovjet múlt, illegális hulladéklerakók és vegyipari hagyatékok

A lista sajnos jelenleg is elég hosszú. Sok helyszínen ugyan elindult a kármentesítés, de nagyon sok olyan is van, ahol a jogi herce-hurca miatt megakadt, vagy még hozzá sem kezdtek, tudtuk meg Simon Gergelytől. A szakértő elmondta, több forrása van ezeknek az időzített bombáknak: a csődbe ment, vegyipari anyagokkal foglalkozó cégek telephelyei, elhagyott vegyszerrakátrak, mára azzá váló vagy eleve illegális hulladéklerakók és az egykori szovjet katonai használatú területek, főként lőterek, laktanyák.

Ez utóbbiakat például állami feladat lett volna az 1989-es kivonulás óta kármentesíteni, de ez sokszor csak részlegesen történt meg.

Az előbbi esetben pedig olyan is előfordult – ilyen Óbudai Gázgyár példája –, hogy az állami tulajdonú céggel évtizedek alatt sem képes az állami hatóság elvégeztetni a kármentesítést.

Elenyésző felelősség, ittmaradó mérgek

A jelenlegi jogszabályok nem könnyítik meg a környezetvédelmi szempontból egyébként sürgős kármentesítést. A csődbe jutott cégekénél a felszámolót szólítják fel a kármentesítésre, aki erre nem kötelezhető, és így a gyakorlatban nem történik semmi, amíg nem zárul le a jellemzően évekig, akár évtizedekig húzódó eljárás – és ugyanez vonatkozik az államra is. A veszélyes vegyi anyagokat kezelők anyagi és büntetőjogi felelősségvállalása is igencsak gyenge lábakon áll. Simon Gergely tudomása szerint kevés esetben ítéltek valakit letöltendő börtönre súlyos környezetszennyezés miatt: a kolontári peren túl egy kiskunhalasi illegális veszélyeshulladék-lerakó üzemeltetőjét.

Hogy mennyit kaphatott zsebbe az „ügyfeleitől” a máshonnan érkező veszélyes hulladékok tárolásáért, nem tudni, de a területen több mint 300 millió forintba került az általa okozott kár felszámolása.

Problémát jelent az is, hogy nem kérnek pénzügyi fedezetet, biztosítást, biztosítékot a veszélyes anyagokkal, hulladékokkal és kockázatos technológiákkal dolgozó cégektől és üzemeltetőktől, amely például egy baleset vagy csőd esetén is fedezni tudná a károkat és a hulladék megsemmisítését. Ha van is biztosítása egy cégnek, a jellemzően nem fedezi ezek költségeit – hangsúlyozta Simon Gergely. Azaz korántsem érvényesül az a társadalmi elvárás, hogy a szennyező fizessen. Olyan törvénymódosításra van szükség, ami előírja az ilyen vállalkozások megfelelő mértékű pénzügyi felelősségvállalását.

Ma már komolyabban veszik

„Ha egy cég pénzügyileg is felelős az általa okozott károkért, az arra ösztönzi, hogy biztonságosabb technológiákat alkalmazzon, minimalizálja a veszélyes anyagok használatát, és gondosan ügyeljen a szennyezések elkerülésére, hiszen nem tudja a társadalomra hárítani a kárt” – érvel a Greenpeace Magyarország szakértője.

Simon Gergely hozzátette, bár a múltból ittmaradt vegyi időzített bombák hatástalanítása még eltart egy jó ideig, az ország uniós csatlakozása óta kedvezőbb irányba indult el a folyamat: sokkal komolyabban veszik a veszélyes hulladékok kezelését, ártalmatlanítását, és ezt komolyabban ellenőrzik is.

 

Az eredeti cikk a thevip.hu-n itt érhető el