Szibéria: már ide is elért a klímaváltozás?

Oroszország kietlen síkvidéke, Szibéria a klímaváltozás egyik kiemelt célpontja: itt a felmelegedés mértéke jóval meghaladja a globális átlagot. Ha mindez nem lenne elég, az örök fagy birodalmából egyre több metán és szén-dioxid kerül a levegőbe az olvadás és az erdőtüzek nyomán, a légkör pedig egyre csak melegszik, a szibériai időjárás pedig soha nem látott extremitásokat produkál.

Szerző: Szerényi Tamás

 

Szibériáról elsőre talán a végtelen fagy és hó birodalmára asszociálunk, de a klímaváltozás ezt a zord vidéket sem kímélte, sőt, a globális felmelegedés hatására az Északi-sarkvidék és környéke, beleértve Szibériát is, ma már kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld többi része. Az elmúlt kicsivel több mint 50 évben a Föld átlaghőmérséklete kb. 1 százalékkal emelkedett, míg Szibériában tavalyelőtt 2-4°C-kal is magasabb volt az átlaghőmérséklet, mint fél évszázada.

Szibéria Oroszország Urálon túli, ázsiai részét jelenti, amely egy 12,6 millió km2-es vidék, méreteit jól érzékelteti, hogy a területe körülbelül akkora, mint Kína és India együttvéve. Földrajzilag az Uráltól a Csendes-óceánig tart, míg északról a Jeges-tenger, délről Mongólia és Kína, délnyugatról a Kazah-hátság határolja. Szibéria legnagyobb része síkvidék, a tengerszint alatt fekvő alföld vagy fennsík. Neve egyes források szerint a tatár „alvó vidék” kifejezésből származik, mivel a terület hírhedt a kegyetlenül hideg, de majd teljesen hómentes teleiről.

Szibéria éghajlata

A terület északi részén, a Jeges-tengerhez közeli sávban terül el az orosz tundra, ahol a 7-10 hónapos teleket rövid, hűvös nyár követi és évi átlagos csapadékmennyiség nagyon alacsony, 250 mm alatti, ezért csak a törpecserjék, zuzmók és fűfélék élnek meg errefelé. A sarkvidéki tundrát délebbre fás tundra majd tajga váltja, ahol a területre leginkább jellemző tűlevelű erdők húzódnak – ezek borítják Szibéria területének 55%-át.

A tundrán szintén extrém hideg, 5-8 hónapos a tél, melyet rövid, meleg nyár követ. A hőingás nagyon nagy, van, ahol -40°C a januári átlaghőmérséklet, míg a júliusi +20°C. Még délebbre található a mérsékelt övi sztyeppe, a téli extrém hideg mellett itt a nyár már hasonlóan meleg, mint hazánkban. Jakutföldön, a Jana-fennsíkon található Verhojanszk városa a leghidegebb lakott település a Földön, ahol az északi félteke leghidegebb hőmérsékletet mérték, -67,8°C-ot.

Hogyan érinti a klímaváltozás Szibériát?

Szibéria az utóbbi időben már többnyire nem a hidegrekordokkal került a hírekbe, tavaly nyáron például 38°C-os melegrekordot mértek a terület sarkkörön túli részén, a már említett Verhojanszk városában. Igen, ez ugyanaz a település, ahol korábban -67,8°C-ot jegyeztek…

A felmelegedés oka jelentős részben a téli hótakaró eltűnése. A fehér hó visszaveri a napsugarakat, így a talaj kevésbé tud felmelegedni (ez az úgynevezett albedó-hatás), ám a hómentes, sötét színű talaj elnyeli a napsugarakat és melegíti a földet és annak környezetét, ez pedig korai olvadáshoz és ezáltal az átlaghőmérséklet további emelkedéséhez vezet.

Az óriási hőingásoknak és az egyre kiszámíthatatlanabb időjárásnak egyéb következményei is vannak, tavaly például a -60°C-os téli hideget és a nyomában járó, 25 éves rekordot döntő hóesést olyan hirtelen felmelegedés és olvadás követte, ami veszélyes áradásokkal, árvizekkel fenyegette a szibériai lakosságot. Ugyanilyen okból rongálódott meg egy üzemanyag-tározó Norilszk közelében is, amely során több mint 20 ezer tonna dízelolaj ömlött ki. Ez volt a sarkvidék történetének legjelentősebb környezeti katasztrófája.

Milyen további hatása volt eddig a klímaváltozásnak Szibériában?

Szibéria kapcsán a tartósan fagyott területekről, vagyis az úgynevezett permafrosztról is sokat hallani, amely hamarosan kulcsfontosságúvá válthat a klímaváltozás szempontjából, hisz óriási mennyiségben tartalmaz üvegházhatású gázokat, amelyek hirtelen olvadhatnak ki és nagy mennyiségben juthatnak a légkörbe, tovább fokozva a globális felmelegedést és az éghajlatváltozást. Permafrosztról akkor és ott beszélhetünk, ahol a talaj tartósan, legalább 2 évig fagyott állapotban van, még nyáron sem képes felolvadni. Ilyen jellegű összefüggő terület Szibéria mellett egyébként még Alaszkában és Kanadában található.

Az olvadás nyomán átalakul a talaj szerkezete, a terület idővel elmocsarasodik, majd tavak jöhetnek létre, ez pedig ellehetetleníti a földművelést és a legeltető állattenyésztést, ezért Szibériában is többeknek el kellett hagyniuk az addigi lakóhelyüket. A süllyedés épületeket is tönkretesz, a talajvíz felszivárog a padlóba, illetve a környéken jellemző, a vadászok által használt jeges földbe vájt fagyasztók is kiolvadnak, de árvizek is egyre többfelé jellemzőek.

A permafroszt olvadása miatt attól is joggal tarthatunk, hogy ősi kórokozók szabadulhatnak ki. 2016-ban Szibéria északi részén például lépfenejárvány tört ki, ami egyesek szerint egy permafrosztból kiszabadult szarvas teteméből indult ki.

Tűzvészek

Hiába asszociálunk Szibéria kapcsán a hóra vagy jégre, sokkal inkább a tűzről kellene beszélnünk, ugyanis egyre súlyosabb erdőtüzek pusztítanak a vidéken. Tavalyelőtt a nagy szárazság ágyazott meg a soha nem látott mértékű és méretű erdőtüzeknek, amelyek eloltása az eső segítsége nélkül nem volt lehetséges, de 2020-ban is komoly károkat okoztak, a Greenpeace szerint az év első felében egy Fehéroroszországnyi területen 19 millió hektár erdő, rét és sztyeppe égett le.

Zombitüzek

Szintén egyre gyakrabban hallani a zombitüzek jelenségéről is, amely olyan tőzeglápos vidékeken fordul elő, ahol még oltás után sem hűl 40°C alá a tőzeg, így akár egy szikra is elég, és bármikor lángra lobbanhat a felszín feletti növényzet. Ha nem sikerül megfelelően lehűteni a tőzeget, a tűzfészkek zombiként túlélnek és később újra életre kelhetnek, innen az elnevezés.

Kilyuggatott tajga és tundra

Szintén látványos jele a felmelegedésnek a semmiből előbukkanó kráterek talánya. A tucatnyi, több tízméteres átmérőjű kráter az elmúlt években bukkant fel Szibéria egyes részein és szinte biztos, hogy a permafroszt megolvadása miatt kirobbanó metán hozta létre azokat. A komposztbombának is nevezett jelenség idővel egyre jellemzőbbé válhat a környéken, de még ennél is rosszabb, hogy a jelenség nyomán nagy mennyiségben kerülhet metán a légkörbe, ami egy súlyos károkat okozó, a szén-dioxidnál is mintegy 25-ször erősebb üvegházhatású gáz.

Gyakran Ismételt Kérdések

Hol található Szibéria?

Oroszország Urálon túli, ázsiai részét nevezzük Szibériának. Lényegében a Csendes-óceánig tartó síkvidék, amely nagyrészt az orosz tajgából és tundrából áll.

Itt is tapasztalhatóak a klímaváltozás hatásai?

Szibériát kiemelten sújtja a klímaváltozás, az átlaghőmérséklet nagyon gyorsan emelkedik, a fagyott talaj megolvad, az erdős, füves területek elmocsarasodnak, szép lassan lakhatatlanná válnak.

Miért számít kritikus területnek a klímaváltozás szempontjából?

Oroszország ezen részén található a tartósan fagyott permafroszt, mely az utóbbi években olvadásnak indult. Emiatt egyre több metán és más, a fagyott talajból kiszabaduló üvegházhatású gázok kerülnek nagy mennyiségben a légkörbe, fokozva a globális felmelegedést.

 

Az eredeti cikk az xforest.hu-n itt érhető el