Zöldenergia? Mit jelent? Mit kell tudni róla?

/in , /by

A zöldenergia hozhatja el az igazán tiszta környezetet és a klímasemleges gazdaságot. Hiszen ha a mindennapi élethez szükséges energiát megújuló, tiszta erőforrásokból fedezzük, akkor többé nem lesz szükség szénhidrogének elégetésére. De tényleg kiválthatja a szenet és az olajat a zöldenergia?

Szerző: Rónay Péter

 

A válasz nagyon egyszerű: meg kell nézni a gyakorlati eredményeket. Azokból ugyanis azonnal kiderült, hogy a zöldenergia nem a jövő, hanem a jelen egyik legjobb megoldása az éghajlatváltozással vívott küzdelem során.

Cikkünkben ezért most a zöldenergia ismertetésén túl azt is megnézzük, milyen célokat tűzött ki ezzel kapcsolatban az EU és mi valósult meg mindebből.

Mit jelent a zöldenergia kifejezés?

A zöldenergia olyan energiaforrásokból termelt energiára utal, amelyek környezetbarátnak és fenntarthatónak tekinthetők. A más néven megújuló energiaforrások használata nem, vagy egészen minimális mértékben bocsát ki káros szennyező anyagokat a légkörbe, és nem meríti ki a természeti erőforrásokat.

A zöldenergiára való egyre teljesebb áttérés három fő céllal is bír:

  1. a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése,
  2. az emberi tevékenység környezetre gyakorolt negatív hatásainak mérséklése,
  3. a természeti erőforrások megőrzése.

A zöldenergia hasznosítása azonban kihívást jelent a világ számos területén vagy technológiai, vagy gazdasági, vagy politikai okok miatt, hiszen jelentős beruházásokat igényel.

Számos ország, köztük az Egyesült Államok és Európai Unió rendeleteket és ösztönzőket hozott létre a zöldenergia hozzáférhetőségének fejlesztésének és felhasználásának ösztönzésére.

Ezek közé tartoznak az adókedvezmények, a lakosság és a vállalatok részére nyújtott pénzügyi és anyagi támogatások, valamint a kormány által támogatott kutatási és fejlesztési programok.

Mik akadályozzák a zöldenergia, a megújuló erőforrások használatát?

A megújuló erőforrások kihasználását, a zöldenergia hasznosítását legtöbbször ténylegesen csak annyi akadályozza, hogy nincs meg rá a politikai szándék vagy hogy a tárgyi feltételek hiányoznak – más esetekben viszont gazdaságossági (megtérülési) vagy környezetvédelmi okok állnak a háttérben.

Például ha egy területen annyira gyenge a napsugárzás, hogy sosem hozza vissza az árát a beruházás, akkor hiába volna szándék a zöldenergiára való áttérésre, több kárt okoznának vele, mintha a megszokott módon kapják az áramot.

Bős-Nagymaros, vagy a Nílus esete is azt mutatja, hogy bár a vízenergia a legtisztább, alkalmasint több kárt okozunk a természetnek egy vízerőmű építésével, mint amennyi előnnyel jár.

Ám ezek kirívó esetek és ilyenkor érdemes másféle erőmű típust választani – például nap- vagy szélerőművet, vagy ha tengerrel bír egy ország, akkor akár még hullámerőművet is.

Miért fontos a zöldenergia ismerete, használata a fosszilis energiahordozókkal szemben?

A zöldenergia éppen olyan szerves részévé vált a fejlett országok gazdaságának, mint az internet vagy a repülőgép, viszont sokkal kevésbé nyilvánvaló az átlagember számára – pedig ugyanúgy kihat az életére.

A dolog rendkívül egyszerű: a fosszilis energiahordozók elégetése szennyezi a levegőt, a kitermelésük pedig a földet károsítja. Tegyük hozzá, vannak előnyei is: általában könnyen és olcsón hozzáférhetőek a különféle széntípusok, a felhasználásuk alapvetően nem igényel nagyon fejlett elektronikát, és a szén-, olaj- és gázerőművek termelése teljes mértékben szabályozható.

Akkor miért éri meg a zöldenergia mégis?

Ha valakinek nem elegendő indok az, hogy a rákkeltő légszennyezés jelentősen mérséklődik, és tiszta levegőt lélegezhet, vagy, hogy a Föld kizsákmányolása helyett inkább a mindig megújuló energiaforrásokat hasznosítsuk, akkor az elmúlt évek tapasztalatait emelném ki.

„A fosszilis energiahordozóknak való kitettség súlyosan károsítja az Ön országának függetlenségét és nemzetközi mozgásterét” – állhatna minden olyan fosszilis erőművön, ahol a szenet, a gázt, a kőolajat külföldről szerzik be. Tetszik vagy sem, egy modern gazdaság energiaigénye gigászi, és stratégiai létérdek, hogy ezt az energiaigényt a lehető legnagyobb mértékben lehessen hazai erőforrásokból fedezni.

Ráadásul a megújuló energiák használata, a zöldenergia új munkahelyeket is teremt – gondoljunk arra, mennyi háztartási napelemet, geotermikus rendszer, vagy település szintű naperőművet, szélerőműveket, stb. szükséges telepíteni.

Mi számít zöldenergiának?

Hat elsődleges energiaforrás tartozik a zöldenergia gyűjtőnévbe, ezek:

1. Napenergia. A megújuló energiának ezt a gyakori típusát általában fotovoltaikus cellák segítségével hasznosítják, amelyek a napfényt befogják és elektromossággá alakítják. A napenergiát épületek fűtésére és melegvíz előállítására, valamint főzésre és világításra is használják.

2. Szélenergia. A szélenergia -, amely különösen jól hasznosítható mennyiségben a tengeri és a magasabban fekvő területeken fordul elő, de Magyarországon is elegendő mennyiségben áll rendelkezésre – a világ légáramlásának erejét használja fel a turbinák mozgatására, amelyek aztán villamos energiát termelnek.

3. Vízenergia. A vízenergia néven is ismert zöldenergia a folyóvíz áramlását használja fel az áramtermeléshez. A vízenergia akár kis léptékben is működhet a házban lévő csöveken keresztül áramló víz segítségével, vagy származhat a párolgásból, az esőzésből vagy az óceánok árapályából.

4. Geotermikus energia. A földkéregben több hőforrást is találunk: az egyik maga a föld, a másik a földmélyi termálvíz készlet. A lakossági léptékű geotermikus energia esetében a földkéreg hőjét hasznosítják jellemzően fűtésre, áramtermelésre viszont a termálforrások hőjét.

5. Biomassza. Ezt a megújuló erőforrást gondosan kell kezelni ahhoz, hogy valóban zöldenergiának lehessen nevezni. A biomassza erőművek fahulladékot, fűrészport és éghető szerves mezőgazdasági hulladékot használnak fel az energiatermeléshez.

6. Bioüzemanyagok. A fent említett biomassza elégetése helyett a szerves anyagok egy része átalakítható üzemanyaggá, például etanollá és biodízellé. A becslések szerint 2050-re a bioüzemanyagok képesek lesznek a globális közlekedési üzemanyagigény több mint 25%-át kielégíteni.

Milyen lépések történtek az Európai Unióban a zöldenergiára való átállásra?

Az Európai Unió a kezdetektől fogva számos lépést tett a zöld energiára való áttérés előmozdítására és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében.

Ezen törekvések felemás eredményt hoztak, mert itt tipikusan több érdekcsoport igényei, elvárásai ütköznek, mint amilyen a nehézipar, az autóipar, a megújulókat hasznosító energetika, vagy éppen a lakosság elvárása az életszínvonalának megőrzésére.

Mégis elmondhatjuk, hogy azért elért eredményeket az EU, és ez főként az energiamix változásában mutatkozik meg.

Az EU klímacélja 2030-ig

Az EU fel akarja gyorsítani a megújuló energiaforrások elterjedését, hogy hozzájáruljon az üvegházhatású gázok nettó kibocsátásának 2030-ig legalább 55%-os csökkentéséhez. Ezt pedig az ipari kibocsátások szabályozásán keresztül tudja a leghatékonyabban elérni, mert az energiaágazat felelős az EU üvegházhatású gázkibocsátásának több mint 75%-áért. A megújuló energiaforrások részarányának növelése a gazdaság különböző ágazataiban ezért az EU energia- és éghajlat-változási célkitűzéseinek elérésének egyik legfontosabb építőköve:

  1. az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 55%-os csökkentése (1990-hez képest) 2030-ig.
  2. 2050-re „klíma semleges” kontinenssé válás.

Persze tudja mindenki, hogy a célkitűzés inkább szimbolikus, egyfajta ideális helyzet, amit úgyse fog elérni az EU, viszont törekedni érdemes rá.

A 2009-es irányelv volt a legelső igazi közös célkitűzés

A Megújuló Energiaforrásokról Szóló Irányelv (2009/28/EC), avagy hosszabb nevén az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről alapjaiban határozta meg az elmúlt lassan negyed század összeurópai törekvéseit.

Ez az irányelv közös keretet hozott létre a megújuló energiaforrásokból előállított energia termelési volumen-növelésének előmozdítására, avagy arra ösztönzi a tagállamokat, hogy minél nagyobb arányban termeljenek áramot megújuló forrásokból.

Ezek a rendelkezések különösen a megújuló energiaforrásokból származó energia bruttó végső energiafogyasztáson belüli általános részarányára és a megújuló energiaforrásokból származó energia közlekedésben való részarányára vonatkozóan határoztak meg kötelező nemzeti célokat.

Emellett szabályokat állapított meg

  • az Európai Közösség tagállamai közötti statisztikai transzferekre és közös projektekre,
  • a harmadik országokkal közös projektekre,
  • a származási garanciákra,
  • az adminisztratív eljárásokra,
  • a tájékoztatásra és a képzésre, valamint
  • a megújuló energiaforrásokból származó energia villamosenergia-hálózathoz való hozzáférésére vonatkozóan, továbbá
  • fenntarthatósági kritériumokat a bioüzemanyagokra és a folyékony bio-energiahordozókra vonatkozóan.

Mennyire vált be a 2009-es megújuló energiáról szóló irányelv?

A 2009/28/EC irányelv a megújuló energiaforrások fejlesztésének jogi kereteként alkották meg az uniós gazdaság valamennyi ágazatában, és támogatja az uniós országok közötti együttműködést.

Ez az irányelv célul tűzte ki, hogy az EU 2020-ra energiafogyasztásának 20%-át megújuló energiaforrásokból fedezze. Az irányelv emellett keretet hozott létre a megújuló energiaforrások – többek között a szél-, nap- és vízenergia, valamint a biomassza – előmozdítására és felhasználására.

A megújuló energiaforrásokról szóló, átdolgozott 2018/2001/EU irányelv 2030-ra új, kötelező erejű, legalább 32%-os megújulóenergia-célkitűzést állapított meg az EU számára, olyan szépen haladt a kontinens a célok teljesítésével, és kiderült, hogy még így is alábecsülték az Unió eltökéltségét.

Az EU már most is élen jár a megújuló energiát hasznosító technológiák fejlesztésében és alkalmazásában, a megújuló energia felhasználása évről évre növekszik, és 2020-ra meghaladta a 37%-ot a részesedése a teljes energiafogyasztásból.

Persze itt országonként eltérő, hogy hol mekkora arányról beszélünk: az élen az osztrákok és svédek járnak, hála a vízenergiának és szélenergiának (több mint 70% mindkét ország esetében), a sor végén pedig Magyarország és Málta kullog.

A megújuló energiaforrásokról szóló irányelvet 2018-ban felülvizsgálták, és 2021 júniusától lett jogilag kötelező erejű.

2021 júniusa óta a hatályos irányelv határozza meg az átfogó európai megújulóenergia-célt, és szabályokat tartalmaz a megújuló energiaforrásoknak a közlekedési, valamint a fűtési és hűtési ágazatban való elterjedésének biztosítására, továbbá közös elveket és szabályokat

  • a megújuló energiaforrások támogatási rendszereire,
  • a megújuló energia termelésére és fogyasztására, valamint
  • a megújuló energiával foglalkozó közösségek létrehozására vonatkozó jogokra, illetve
  • a biomasszára vonatkozó fenntarthatósági kritériumokat.

Mennyi áramot termel az EU megújuló forrásokból?

A megújulókat tekintve, az energiamixből hamar kiderül, hogy a kontinens adottságai miatt a szélenergia (36%) és a vízenergia (33%) adják több mint kétharmadát az energiatermelésnek.

A Bizottság 2022. május 18-án közzétette a REPowerEU tervet, amely egy sor intézkedést határoz meg az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének gyors csökkentése érdekében, felgyorsítva a tiszta energiára való átállást jóval 2030 előtt.

Ez 2030-ra 1236 GW-ra növelné a teljes megújulóenergia-termelő kapacitást, szemben a 2021-ben javasolt 1067 GW-tal 2030-ig.

Mennyiben lehet zöldenergiával megoldani Magyarország energiaellátását?

Magyarország folyamatosan tesz több-kevesebb erőfeszítést annak érdekében, hogy növelje a zöldenergia termelés és felhasználás mértékét, miközben csökkenti a nem megújuló energiaforrásoktól való függőségét.

2019-ben az ország energiamixe így nézett ki:

  • 49% — atomenergia
  • 27% — földgáz és olaj
  • 12% — szén
  • 11% — megújuló:
    • 5% — biomassza
    • 3% — nap
    • 2% — szél

Ez valamelyest megváltozott 2022-re, méghozzá jó irányban: az atomenergia részesedése 44,7%-ra, a fosszilis energia pedig 35,1 %-ra csökkent, míg a megújuló energia részesedése 19,2%-ra nőtt.

Azonban a jelenlegi technológiai szinten azt kell mondjuk, hogy egyelőre nem lehet megoldani, hogy az országot teljes egészében, vagy nagyrészt megújulókból termelt zöldenergiával lássák el. Ennek az okai a következők:

  1. Magyarország régóta használja a vízenergiát, és jelenleg is több nagy vízerőművel rendelkezik, amelyek a villamos energia jelentős részét termelik. A vízenergia 2021-ben Magyarország megújulóenergia-termelésének mintegy 80%-át tette ki. Csakhogy ez a rendelkezésre álló vízenergia-kapacitás majdnem teljes kihasználását jelenti. Nálunk, szemben az alpesi vagy skandináv országokkal, nincsenek hegyi folyók.
  2. A szélenergia-ágazatban még akad kihasználatlan potenciál, illetve már most is rendelkezik több nagy szélerőművel az ország. A gondot inkább az jelenti, hogy jelenleg jogszabályi akadálya van szélerőművek telepítésének, miközben Európában rohamléptekkel bővül a szélenergiás áramtermelés, nálunk 2011 óta nem épült egyetlen wattnyi új kapacitás sem. Viszont 2016 óta már legalább be is van tiltva. Ez utóbbiban talán lesz változás a közeljövőben.
  3. Az országunk napenergia-ágazata fejlődik talán a legerősebben, köszönhetően megannyi lakossági napelem-telepítésnek. A vízzel és széllel szemben itt kifejezetten sok a kihasználatlan kapacitás, tehát jelentős növekedés várható.
  4. Geotermikus forrásokban talán csak Izland bővelkedik jobban. Magyarországon és Izlandon kívül még Franciaország és Németország bír jelentősebb geotermikus vagyonnal, amit áramtermelésre is lehet használni.

Összességében Magyarország jelentős előrelépést tett a zöldenergia felhasználásának növelése terén, de még mindig van hova fejlődni.

Mennyiben segítik a magyar jogszabályok a zöldenergia előretörését?

Az Európai Unió Tanácsának határozata (Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról) egyébiránt számos pontban tért ki pontosan a megújuló erőforrások fokozottabb használatára.

Ha minden jól megy, akkor az Unió ráhatására ismét erősödni fog a zöldenergia terjedése hazánkban. Érdemes azonban megjegyezni, hogy bár a megújuló energia ígéretes megoldást jelent az ország energiaigényének kielégítésére, ez nem csodafegyver.

Mi több, a megújuló energiának a meglévő energiarendszerbe való integrálása jelentős infrastrukturális beruházásokat igényel, például további távvezetékek és tároló létesítmények telepítését, illetve a lakossági zöldenergia-termelési pontoknál a meglévő vezetékhálózat korszerűsítését.

A zöldenergia magyarországi jogi szabályozása

Legfontosabbnak Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. tv.-t tekinthetjük. A törvény célja, hogy az európai uniós jogi követelményekkel harmonizáló jogi hátteret biztosítson „az energiaellátás és energiafelhasználás hatékonyságának átfogó biztosítására”.

Emellett az alábbi törvények foglalkoznak a zöldenergiával, megújuló energiával:

Ami az összes kapcsolódó jogszabályt illeti, a teljes lista a MEKH oldalán érhető el. A jelenlegi törvények és rendeletek esetében azt mondhatjuk, átmeneti állapotot tükröznek, hiszen pont az EU-val való birkózás miatt számos ponton kell módosítani azokat.

A jövő azonban reményteljes, és várhatóan egyre nagyobb teret fog hódítani a zöldenergia Magyarországon is.

 

Az eredeti cikk az xforest.hu-n itt érhető el